Kinek az érdekeit szolgálja a “pozitív adóslista”?

Évek óta előkészítés alatt van a teljes körű hitelinformációs rendszer. A pozitív adóslistától azt várták, hogy a rajta lévők ismert és ellenőrizhető adataik miatti alacsonyabb kockázat és átláthatóság eredményeképp gyorsabban, könnyebben, olcsóbban jussanak hitelhez. Érdekes módon a javaslat mára igencsak megváltozott - hívta fel a figyelmet a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete.

A szervezet szerint az érdekeltek igyekeznek összemosni a teljes körű hitelinformációs rendszert a pozitív adóslistával. A valóságban azon kívül, aki működteti, és a költségeket bevételezi, senkinek nem pozitív az adóslista. Különösen nem a fogyasztóknak, legyenek jó, vagy rossz adósok. Igazolja ezt, hogy az ombudsmant több bizottsági ülésen sem tudták meggyőzni a támogató képviselők arról, hogy a lakosságnak előnyös lenne.

Az egyesület szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy olcsóbban, gyorsabban, egyszerűbben juthatna hitelhez az, aki a listán kedvező eredményeket mutat, ilyen vállalást egyik bank sem tett, az sem tisztázott, milyen rendezőelvek alapján történne a minősítés. Az sem tisztázott, hogy ki állná a lista költségeit. Tartani lehet attól, hogy nem az érdekelt bankok, hanem az adófizetők és a listán szereplők. Emellett az adóslistával kapcsolatban súlyos aggályt vet fel, hogy a felkerülő adatok ügyfél által történő előzetes ellenőrzésére nincs lehetőség.

További probléma, hogy a teljes körű listára felkerülnének a közüzemi díjfizetések is. Ez a javaslat figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarországon a közüzemek díjaival kapcsolatos panaszok, például a túlszámlázás miatti tartozás az európai átlagot jelentősen meghaladó, a mentesülés ügyintézése nehézkes és hosszadalmas, gyakran csak bíróságon orvosolható. Ilyen szolgáltatói szokások mellett képzeljük csak el, hogy hány valótlan tartozás kerülhetne a listára, ami ellehetetlenítené, nem pedig segítené a hitelhez jutást.

Úgy vélik, hogy a teljes körű hitelinformációs rendszer nem pozitív adóslista, nem szolgálja egyetlen ügyfélkör érdekeit, nem biztosítja az adat ellenőrzésének és elfogadásának jogát, ezért az adatok felkerülésének valóságtartalma megkérdőjelezhető, és bevezetésére nem érett sem a hazai fogyasztói tudatosság, sem a szolgáltatói szokások. Európai adós nyilvántartási gyakorlat honosításához először európai szintű fogyasztói és szolgáltatói környezet kialakítása szükséges – szögezte le az egyesület.