Önkormányzati lakás fél áron? Jól járhat, aki megveheti

Bár az önkormányzati lakások tömeges kiárusításán már túl vagyunk, még jelenleg is csaknem 140 ezer ilyen ingatlan van Magyarországon. Ezeket akár a forgalmi érték 40-50 százalékáért is meg lehet vásárolni, ami ritka jó befektetési lehetőség lehet. Utánajártunk, hogy milyen feltételeket szabnak az egyes települések és fővárosi kerületek.

1990-ben még 721 ezer önkormányzati tulajdonú lakás volt, mára ez a szám a KSH tájékoztatása szerint visszaesett 139 ezerre. Bár a nagy eladási boom a 90-es években lecsengett, azóta is adnak el lakásokat a települések és a budapesti kerületek: 2008-ban például 3158-at. Az értékesítés feltételeit az 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) határozza meg, ehhez kapcsolódnak az egyes helyi (elidegenítési) rendeletek. A törvény alapján a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásokra az 1995. november 30-áig beadott kérelmek alapján vételi jog illette meg a bérlőt. Napjainkban, ha az önkormányzat el akarja adni a lakást, akkor az elővásárlási jog a bérlőt ugyanúgy megilleti, illetve hozzájárulásukkal egyenes ági rokonukat, örökbefogadott gyermeküket is. Külön kell azonban választanuk a bérlők által lakott és az üres ingatlanokat.

Mi az eladás menete?

Általában ha a bérlő meg kívánja vásárolni az általa lakott ingatlant, akkor írásban kell kérvényt benyújtania az adott önkormányzat vagyongazdálkodó szervezetéhez vagy illetékes osztályához. A döntést többnyire bizonyos értékhatár alatt a tulajdonosi jogokat birtokló képviselő-testület szakbizottsága hozza meg, a

nagyobb értékű ingatlanoknál viszont maga a testület dönt. Zuglóban például ez az értékhatár 100 millió forint. Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan kerül sor az értékbecslésre, majd eladási ajánlatot küldenek a bérlőnek, amely általában 90 napig érvényes.

Mennyiért vehetjük meg Budapesten a bérleményünket?

1991-1995 között Budapesten 23 ezer lakást értékesítettek, az utóbbi időszakban is évente körülbelül 2 ezer ingatlan talál gazdára. Zuglóban a lakás kedvezményes vételára többek között függ attól, hogy hány lakásos a társasház, illetve a telken bővíthető-e a házrész. Például ha az ingatlan egy- vagy kétlakásos ház, akkor a vételár a forgalmi érték 50 százaléka. A többlakásos épület vételára – függően a teleknagyságtól, a bővítési lehetőségtől és az épület avultságától – a forgalmi érték 30-45 százaléka között változik.

Budapest legnagyobb kerületében, Újbudán jelenleg csak azok a bérlők adnak be vételi kérelmet, akik rendelkeznek a megvásárláshoz szükséges pénzösszeggel. A vételár a forgalmi érték 70 százaléka, amelyet egy összegben kell kifizetni. 2009-ben még a forgalmi érték 30 százalékáért is hozzá lehetett jutni önkormányzati ingatlanokhoz, mivel a kerület 40 százalék kedvezményt adott – tájékoztat Mozsár Beatrix, a kerületi lakásgazdálkodási osztály vezetője.