Mi lesz az ingatlannal váláskor? Válaszol az ingatlanjogász

A válások egyik sarkalatos pontja a vagyonmegosztás, azon belül is legtöbbször a közös ingatlan sorsának rendezése. Dr. Géczi Beatrix, az ingatlanmagazin.com külsős jogi szakértője ennek lehetőségeit veszi végig.

A házasság felbontásakor – az egyéb járulékos kérdések mellett – a feleknek rendezniük kell a közös lakás használatával illetve tulajdonjogával összefüggő kérdéseket. A házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyona.

Nem az számít, kinek a nevén van

Gyakran előfordul, hogy egy vagy akár több ingatlan is csak az egyik házastárs nevén szerepel. Ebben az esetben, amennyiben ezeket már az életközösség fennállása alatt szerezték, a másik fél ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Természetesen van mód e vélelem megdöntésére, tehát bizonyítani lehet, hogy az adott ingatlan eleve valamelyik fél

különvagyonához tartozott vagy az életközösség fennállása során a házas felek külön megállapodásban rendezték annak vagyonjogi sorsát.

Válás után is közös lakásban

A házastársi közös vagyon megosztásánál a nehéz gazdasági helyzet miatt gyakori, hogy a felek nem tudják kifizetni egymást és magukhoz váltani a másik fél ingatlan részét. Jellemző probléma továbbá, hogy a megváltási árból a közös lakást elhagyó fél nem tudja megoldani a lakáshelyzetét. Ezekben az esetekben marad a kényszerű együttélés, amely a lakás megosztott használatával oldható meg. Mivel ez gyakran vezet konfliktushoz az egyébként is megromlott viszonyban levő felek között, végső megoldásként felmerülhet a lakás közös értékesítése is.

Kedvezőbb illeték bontóper esetén!

A lakásból távozó házastárs egyébként jogosult a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére, azonban dönthet úgy is, hogy a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül hagyja el. A gyors válás érdekében sokan döntenek úgy, hogy nem a házasság felbontásával egyidejűleg, hanem csak egy későbbi vagyonjogi perben rendezik a közös ingatlan sorsát. Nem árt tudni azonban, hogy a külön keresettel történő érvényesítés esetében a vagyon értékének megfelelő összegű illetéket kell leróni, míg a bontóperben való érvényesítés esetén csak a tételes illeték összegét (jelenleg 12 000 Ft) kell megfizetniük a feleknek.

Szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy a jogi esetek különbözőek,
ezért a kérdésekre adott tanácsaim hasonló esetekre teljes biztonsággal nem
alkalmazhatóak. Szakmai felelősséget a félreérthető kérdések, illetve a
hiányosan közölt tényállások alapján adott válaszokért nem vállalhatok.

Egyéb jogi kérdéseiket a foszerkeszto@ingatlanmagazin.com címre küldhetik el.