Az esővíz hasznosítása – hogyan és mikor térül meg?

Bármilyen alternatív energiaforrás kiaknázásáról is legyen szó, minduntalan visszatér az örök kérdés: „mikorra térül meg a befektetett pénzem?” Erre a kérdésre soha nem egyszerű a válasz, de az esővíz hasznosító rendszerek esetében különösen nehéz a dolga annak, aki érdemi választ akar adni.

Az előző részekből megtudhattuk, miért fontos az esővíz hasznosítását – mint alternatív lehetőséget – szem előtt tartani. Azt is megtanultuk, hogyan kell hozzáfognunk a rendszer kiépítéséhez, ha valóban megbízható, önállóan működő egységet akarunk üzembe helyezni. Ma olyan kérdésekre keressük a választ, amelyeket különösen nehéz megválaszolni. Az első ilyen: hogyan lehet kiszámolni, mekkora rendszer szükséges a háztartás ellátásához? (Nyugalom, a megtérülésről is szó lesz, ám ahhoz előbb erre a kérdésre kell felelnünk.)

A választ csak újabb kérdésekkel kaphatjuk meg. Íme:

Olyan kérdések ezek, amelyeket nem lehet külön vizsgálni. Előfordulhat ugyanis, hogy teljesen ki akarjuk használni az esővíz nyújtotta előnyöket, ám nincs meg a megfelelő tetőfelületünk az esővíz összegyűjtésére. Az is megeshet, hogy bár elég nagy a tető, de olyan helyen élünk, ahol túl kevés csapadék esik egy évben. A rendszer méretének meghatározásakor ezeket a helyenként és egyénenként változó feltételeket mindenképp figyelembe kell vennünk. Azt tehát nem mondhatjuk meg, hogy mekkora legyen egy rendszer, de tudunk segíteni abban, hogy ki tudja számolni.

Mindenekelőtt vizsgáljuk meg azokat az adatokat, amelyek nem változnak. Egy átlagos háztartásban a vízfogyasztás 120-150 liter/fő/nap. Azt már tudjuk, hogy a teljes vízszükségletnek körülbelül a felét ki lehet váltani esővízzel, tehát egy családban, ahol a mosást és a vécé öblítését is esővízzel végzik, egy fő egy nap alatt 60-75 liter esővizet használhat fel. A másik fontos tényező, és számításunk alapja a tetőnk nagysága. Úgy kell számolnunk, hogy 100 m² tetőről egy évben annyi köbméter vizet tudunk összegyűjteni, ahány milliméter csapadék esik a mi térségünkben, osztva tízzel. Hogy érthető legyen: ha 100 m² a tetőfelület, ahonnan tudjuk gyűjteni az esővizet, és egy évben 500 mm csapadék hullik, akkor abban az évben 50 m³ vizet tudunk összegyűjteni. Egy 200 m²-es tetőről már 100 m³ is összejön.

Már csak azt kéne tudni, hogy hol mennyi eső esik, igaz? Készítettünk erre egy szemléltető ábrát:

Gyorsan számoljunk egy kicsit: van két 150 m²-es tetőnk, az egyik Zalaegerszegen, a másik Kecskeméten. Míg Zalaegerszegen maximálisan 75 m³-t tudunk összegyűjteni egy évben, addig Kecskeméten csak 52,5 m³ jön össze. Persze mivel vannak csapadékosabb évszakok, amikor a túlfolyón el fog távozni a víz egy része, nem tudjuk teljesen kihasználni a leesett csapadékot. Ha azonban összevetjük az általunk felhasználni kívánt esővíz mennyiségét a térségünkben leesett csapadékkal, valamint a tetőfelület nagyságával, könnyedén ki tudjuk számolni, hogy körülbelül mekkora rendszerre lesz majd szükségünk.

Nézzük a következő kérdést – egyben az utolsót –, ami mindenkit a leginkább érdekel: mikorra hozza vissza az árát az esővíz hasznosító rendszer? Mielőtt nekilátnánk kivesézni a választ, meg kell említenem, hogy azért ez elég szerencsétlen kérdés. Egy építkezésnél soha nem kérdezzük meg, hogy a bevezetett áram hogyan és mikor fog megtérülni, vagy a kémény mikor hozza vissza a befektetett pénzt. Jó lenne, ha itthon is úgy tekintenénk az alternatív energiákra, mint nyugaton. Jó lenne, ha az esővíz hasznosításának elsődleges célja az volna, hogy majd az unokánknak ne kelljen harcba indulnia egy édesvíz-készletért folytatott háborúban.

De félre a szentimentális gondolatokkal, lássuk a jelen problémáit. A fenti esőtérképet megvizsgálva kétségkívül kiderül, hogy az ország különböző területein nem azonosak a megtérülés feltételei. Ha hozzátesszük azt is, hogy a vízdíjak önkormányzatonként változnak, akkor tisztán látható, hogy mindenkinek egyénileg kell kiszámolnia, mikor térül meg az esővíz hasznosítása. Természetesen tippeket adunk a számításhoz, sőt nézzünk is meg egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy az adott településen 800 Ft/m³ a vízdíj és a csatornadíj együttvéve. A példában említett családunk 480 liter vizet használ naponta, ennek a felét szeretné kiváltani esővízzel, azaz 240 litert naponta, vagyis közel 88 m³-t évente. Náluk 400 mm eső esik az adott évben, és 150 m² tetőfelületről tudják gyűjteni a vizet. Ahogy elnézem, egész átlagos kis család ez. Az adott évben maximálisan 60 m³ vizet sikerül gyűjteniük, persze csak akkor, ha nem távozik víz a túlfolyón. Nem tudták ugyan hozni a tervet, de 48 ezer forintot spóroltak. Akkora rendszer, amire nekik szükségük lehet, körülbelül 600-800 ezer forint körül mozog. Mintegy 12 évre van szükség ahhoz, hogy visszahozza az árát az esővíz hasznosító rendszer. Ha azonban ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgot, felmerül a kérdést: a kiépített ivóvíz-vezeték rendszer mikor hozza vissza az árát?

epitesiportal.hu