Melyik most a legolcsóbb lakáshitel?

Múlt hét pénteken tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelezéssel kapcsolatos decemberi adatokat. Ebből kiderül többek között, hogy a válság kitörése előtti helyzethez képest töredékére esett vissza a lakosság hitelfelvétele, s hogy ezen belül egyre nagyobb teret kapnak a forinthitelek. A jelenlegi folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy egyre inkább érdemes lesz forinthitellel próbálkozni, ugyanakkor az adatokból kiolvasható, hogy egyelőre a frankhitel verhetetlen. Utánanéztünk, hogy milyen ajánlataik vannak most a bankoknak.

Elsősorban az euróhitelek a forinthitelek konkurensei most, míg a korábban legnépszerűbbnek számító svájci frank visszaszorult. A bankok nehezen jutottak forrásokhoz, s a bankközi kamatok miatt az ára is magas volt. Ennek ellenére – mint az az MNB adataiból kiderül – továbbra is a frankhitelek a legolcsóbbak. Sojnoczki József, a CreditHungary vezetője jelezte, hogy bár ez a devizanem valóban visszaszorult, azért néhány hitelintézetnél továbbra is elérhető, mégpedig igen jó áron.

Árnyalja a helyzetet, hogy 2010. március 1-jén hatályba lépnek “a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról” szóló 361/2009 számú Kormányrendelet maximális finanszírozásra vonatkozó szakaszai. Az ingatlan-jelzálog hitelek esetében a kihelyezett hitel aránya forintnál a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, eurónál 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén némileg kedvezőbbek a számok: a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetében 80, 65, illetve 50 százalék. Ebből az következik egyrészt, hogy a forinthiteleknek tovább nő az előnye, illetve, hogy a lízing kismértékben kedvezőbb lehet.

Schmidt Balázs, a Pannon Ingatlanközpont értékesítési vezetője a minap egyébként azt jelezte lapunknak, hogy szerinte egyre jobb lehetőséget jelent a lakást vásárolni kívánók számára a lízing. Ennek oka, hogy a hitelek esetében a bankok óvatosságból jóval nagyobb önerőt követelnek meg, mint a lízingnél. Utóbbinál ugyanis a pénzintézet tulajdonában marad az ingatlan, s jóval könnyebben tudja visszavenni azt. Sojnoczki József ennek kapcsán azért megjegyezte, hogy bár ez az összefüggés valóban létezik, azonban a különbségek szerinte nem jelentősek.

Kérdés persze, hogy a jövőben miként változik a helyzet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy az év végén lehet az Európai Központi Bank (ECB), illetve akár a svájci jegybank részéről is alapkamat-emelésre számítani. Ez persze a devizahitelek kamatainak növekedésével is járna, de a helyzetet elsősorban az határozza meg, hogy miként változik a kockázati felár Magyarország esetében. Az elemző szerint a második félévtől további javulás következhet be ebben a tekintetben is, de persze sok a bizonytalansági tényező. Mindenesetre elképzelhetőnek tartja, hogy a forinthitelek előnye a változások hatására tovább nő.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egy Népszavának adott szombati interjúban úgy vélekedett, hogy az eltérő kamatszintekre visszavezethető különbség a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésével párhuzamosan tud majd elolvadni. Várakozásai szerint ez év végéig reálisan elérhető az 5-5,5 százalékos szint, amellyel a forintkamatok már versenyképesebbek lehetnek az euróval szemben. Ráadásul 2010 második felében ő is komoly esélyt lát az euró, a dollár és a svájci frank kamatok emelkedésére, ami tovább csökkenti az eltérést. 3-5 százalékos kamatkülönbség esetén már kedvezőbb lehet a forinthitel – hangsúlyozta Erdei Tamás.