Lehetséges-e Magyarországon bevezetni az ingatlanadót?

Lehetséges-e Magyarországon az alkotmány keretei között értékalapú ingatlanadó bevezetése – tette fel a kérdést Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere az AB tegnapi döntését követően. Az Alkotmánybíróság mindenesetre ismét leszögezte, hogy önmagában sem az ingatlanadó (hisz az építményadó formájában már két évtizede létezik), sem annak forgalmi értéken alapuló meghatározása nem alkotmányellenes.

A szakember szerint a határozat figyelmes olvasása alapján két megoldást is elfogadhatónak tart a testület:
a.) számított értéken alapuló adóalap meghatározás, mely ellen jogorvoslatnak van helye, vagy
b.) a jelenlegi visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabását követő forgalmi érték meghatározás, ahol az illeték alapjának meghatározása az adóalany bejelentésén alapul.

A fentieken túl azonban érdemi iránymutatást nem tartalmaz az Alkotmánybíróság ezen határozata, mely egy későbbi jogalkotás folyamán felhasználható lenne. Mindenképpen sok haszonnal járt volna, ha a bírák – gyakorlatukkal ellentétben – a többi, a lakóingatlanok adóztatása tárgyában készült beadvány tárgyában is megnyilatkoztak volna, hiszen ezáltal a továbbiakban újabb zsákutcák kikerülésére nyílt volna lehetőség.

Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője ehhez hozzáfűzte, hogy emellett nincs részletes, más országok szabályozását vizsgáló összehasonlító elemzés a döntés indokolásában. Ez azért meglepő egy kissé, mert az ingatlanadó alapjának meghatározása nemcsak a magyar szabályozás szerint bonyolult, hanem szinte minden ingatlanadót alkalmazó országban az egyik kulcs probléma. Az összehasonlító elemzés sokat segíthetett volna a szabályozástechnikai problémák megértésében.

Remélhetőleg a döntés következménye nem az lesz, hogy Magyarországon megszűnik a vagyon alapú adóztatás lehetősége. Meg kell említeni, hogy a vagyonadó alkalmazása ilyen, vagy olyan formában kétségkívül indokolt, hiszen nehéz lenne más olyan adónemet találni, ahol az arányos közteherviselés elve jobban érvényesülhetne. Érdemes azonban még egyszer átgondolni azt, hogy vajon ez az adóbevétel a központi költségvetést, vagy az önkormányzatok büdzséjét gyarapítsa-e? Az AB logikáját követve, amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót, megkérdőjelezhető a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is.