Vagyonadó: fizessünk vagy ne fizessünk? Mi a megoldás?

Meggondolatlanság-e, ha valaki a Fidesz ígéretére alapozva elblicceli vagyonadója bevallását és megfizetését? Vagy épp az a balek, aki rendes adófizetőként jár el? - ezeket a kérdéseket tette fel a Heti Válasz. Idén két részletben kell megfizetni a vagyonadót, ha az adózó nevén lévő első lakás forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a 30, a másodiké a 15 millió forintot.

Kormányzati számítások szerint a 4,2 milliós lakásállományból 200-250 ezer (más becslések szerint 400 ezer) otthon tartozik a 30 milliónál értékesebb ingatlanok közé. Ezeknél 75 ezer forintról indul az adó mértéke, s egy viszonylag jó helyen lakó átlagos középosztálybeli család kasszája évi 100-200 ezer forinttal is megrövidülhet. Az áfás magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak már február 25-éig színt kell vallaniuk. Az alkotmánybíróság ezen időpontig dönteni fog a felmerül aggályokról, de a lap szerint vérmes reményeket nem érdemes táplálni: az utóbbi időben olyan hírek keringenek, hogy a bírák többsége nem tartja alkotmánysértőnek a törvényt.

Ezután már csak abban bízhatnak a vagyonadó megfizetésére kötelezettek, hogy a Fidesz kerül kormányra, s ígéretéhez híven megsemmisíti. Az ugyanakkor képtelenség, hogy az új kormány a legutolsó bevallási határidők előtt el tudja törölni az új adófajtát. A választások első és második fordulójára április 11-én és 25-én kerül sor, így kevesebb mint egy hónap alatt meg kellene alakulnia az új kormánynak ahhoz, hogy az Országgyűlés időben léphessen.

Kérdés, hogy mi a „legolcsóbb” megoldás. A lap szerint az a köztes megoldás, hogy ha a törvény alapján valakinek be kell vallania és meg kell fizetnie az adót, megteheti, hogy határidőre csak az első követelménynek tesz eleget, de „elfelejti” befizetni a pénzt. Ekkor nem fenyegeti a magánszemélyt a 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság és a késedelmi pótlék, amely a jegybanki alapkamat (most 6,25 százalék) kétszerese.

Ha az új kormány gyorsan és visszamenőleges hatállyal eltörli a sarcot, akkor az adózó hazardírozott, de jól járt: se késedelmi pótlékkal, se adóval nem tartozik. Akkor fázik rá, ha a kabinet csak a nyár közepétől vagy a jövő évtől semmisíti meg az adót: ez esetben a sarc első felét vagy a teljes összeget át kell utalni az APEH számlájára, és a késedelemért is fizetni kell. Ha viszont valaki a bevallást és a fizetést is elmulasztja – és megmarad az adó, ráadásul APEH-ellenőrzést is kap a nyakába -, annak az esetleges adóhiány utáni 50 százalékos adóbírságot is le kell rónia.