Befellegzett az önkormányzati bérlakásoknak? 1. rész

Utánajártunk annak, hogy a hitelválság és a növekvő törlesztőrészletek miatt megnövekedett-e az igény az önkormányzati bérlakások iránt. Egyáltalán van-e még olyan, hogy önkormányzati bérlakás? Nem nagyon. A több mint 4 milliós hazai lakásállomány csupán 3%-át kezelik az önkormányzatok. Ezzel a nagyságrenddel érdemi lakáspolitikát nem lehet kialakítani.

Kevés önkormányzati lakás van

A 2008. októberében kibontakozó hitelválság óta megnövekedtek a törlesztőrészletek, a lakáspiac pang, az építőipar visszaesett. Vajon ebben a helyzetben képes-e az önkormányzati bérlakás-állomány alternatívaként fellendíteni a lakáspiacot, és a lakásigények egy részét kielégíteni, egyáltalán van-e ma Magyarországon bérlakás-építési program? A KSH 2007-es adatai szerint Magyarországon 4,238 millió lakás található. Ehhez képest 2008-ban az önkormányzatok mindössze 126 295 bérleményt kezeltek, vagyis durván az összmennyiség 3%-át. Ráadásul ezek műszaki állapota sem kielégítő, hiszen csak 28%-uk nem igényel korszerűsítést vagy felújítást, majdnem háromnegyedükre viszont ráférne egy alapos renoválás. A gazdaságilag fel nem újítható önkormányzati lakóingatlanok aránya 13,5%, ezeknél az ingatlanoknál reális alternatíva lehet a magánkézbe adás vagy a bontás.

A rendszerváltáskor változott meg minden

„A rendszerváltást követő években az önkormányzati lakóingatlan-vagyon túlnyomó többségét eladták, ezért a piaci alapú lakásépítésekre helyeződött a hangsúly, hiszen 3%-os önkormányzati lakásállománnyal már nem lehet érdemben befolyásolni a lakáspiacot” – vázolja a helyzetet Molnár Gyula, XI. kerületi polgármester, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is. A folyamatokat jól jelzi, hogy Újbuda a régi rendszerben 44 ezer tanácsi lakással rendelkezett, ebből mára 1500 maradt hírmondónak. „Ekkora állománnyal nem lehet lakáspolitikát folytatni, nem lehet mobilizálni a bérlőket, hogy életkortól és körülményektől függően kisebből nagyobba, vagy nagyobból kisebb ingatlanba költözzenek. Ráadásul magyar alapattitűd a röghöz kötöttség, kevésbé mobilizálható a lakosság, a tulajdonhoz ragaszkodunk, ezért is preferáljuk jobban a magánlakást” – folytatja Molnár Gyula.

Vidéki nagyvárosaink sem dúskálnak a bérlakásokban

A hazai nagyvárosainkban hasonló tendencia játszódott le az elmúlt 20 évben. Debrecenben is jelentősen csökkent az önkormányzati lakásállomány: 1994-ben még 13 ezer ingatlannal számolhattak az önkormányzatnál, „ez a lakásszám a bérlők részére 1995. november 30-ig biztosított vételi jog következményeként mintegy felére apadt. A város 83 ezres lakásállományából 2009. december 31-én 3659 lakással rendelkezett az önkormányzat, ami az összes lakás 4,5 %-át jelenti” – tájékoztat minket Nyíri László, a debreceni önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő Civis Ház Zrt. vezérigazgatója. Győrben 4600 önkormányzati bérlakás van, miközben a lakosság száma 130 ezer körül mozog, és a kiemelkedő gazdasági potenciál miatt jelentős a településre vándorlók aránya. A 170 ezres Szeged önkormányzati tulajdonában 4500 bérlakás van, amelyek egy része szociális bérlakás.

Nem nőtt az érdeklődés

A válság óta összességében nem nőtt meg az érdeklődés az önkormányzati bérlakások iránt, vagyis a magántulajdonhoz kötődés „hungarikuma” tovább él a hazai közgondolkodásban. Szegeden minden évben hirdetnek szociális pályázatot – tájékoztatott bennünket a szegedi önkormányzat sajtóirodája. Azonban ennek nagyságrendjét jól jelzik a számok: „2008. évben 52 db lakást pályáztattunk szociális

alapon, amelyre 251 fő jelentkezett. 2009. I-III. negyedévben 37 db lakást pályáztattunk szociális alapon, és 146 fő jelentkezett.” Debrecenben 2001-ben az ún. Lakáskoncepcióban foglaltaknak megfelelően megszűnt a lakásigénylési rendszer. A lakások bérbeadása pályázat útján történik. „A csökkenő bérlakás-számra tekintettel 2009 évben mindössze egy alkalommal került sor lakáspályázat kiírására (szociálisan támogatott személyek részére): 26 kis alapterületű (felújítandó) lakásra 59 pályázó 295 pályázatot adott be. Tapasztalatunk szerint az érdeklődés nem növekedett számottevően a korábbi évekhez képest” – összegez Nyíri László. Győrben sem jelentős a bérlakásért jelentkezők számának növekedése. „Viszont a fiatalok részére, előtakarékossággal meghirdetett önkormányzati bérlakás pályázatunk (ún. Fecske-ház program) iránt megnőtt az érdeklődés, valószínűleg a hitelválságnak köszönhetően” – mondja Domanyik Eszter, a győri polgármesteri hivatal szóvivője. Budapest legnagyobb lélekszámú kerületében, Újbudán az 1500 önkormányzati lakásból évente 20-25 ürül meg, az igénylők száma pedig folyamatosan 3 ezer körül mozog, és a válság óta sem tapasztaltak nagyobb érdeklődést, mint korábban.

Miért nincs önkormányzati lakásépítés?

Molnár Gyula elmondta, hogy országos szinten a bérlakás-építés megállt, de ennek pontos okait még a mai napig nem összegezték, talán a piaci alapú lakásépítés lehet az egyik tényező. „A települési önkormányzatok kivonultak a piacról, a szociális kötelezettség hangsúlya a lakáshoz jutás támogatása helyett a lakásban maradás támogatása lett (rezsi- és lakbértámogatás)”. Az építőipart hiába rázta meg a válság, az önkormányzatoknak nincs pénzük építkezni. A TÖOSZ elnöke néhány számmal szemlélteti a szűk lehetőségeket: például „egy 100 lakásos fecskeházban – ahol 30-40 nm-es lakásokkal számolunk – 4 ezer nm lakóterületről beszélünk, plusz a közös helyiségek, összesen tehát 5000 nm-ről van szó. Ennek megépítése alsó hangon 300-400 millió forint kerülne, erre nincs pénz, és ez még csak 100 család lakhatását oldja meg.” Nyíri László hozzáteszi, hogy tudomása szerint a 206 ezres Debrecen önkormányzata „nem kívánja a bérlakások számát növelni, a válságra tekintettel új bérlakás-programot nem dolgozott ki.” De ugyanez a helyzet Szegeden is, ahol egy viszonylag állandósult létszámmal gazdálkodnak.