Rosszabbul jártak az euróhitelesek a frankhiteleseknél az idén

Rossz évet zártak 2009-ben a hazai devizaadósok: sem az árfolyamok alakulása, sem a kamatok mozgása nem kedvezett az idegen fizetőeszközben tartozó hazai háztartásoknak – állapította meg a Világgazdaság. A lap figyelemre méltónak nevezi, hogy a frankkal kevésbé jártak rosszul a hazai devizahitelesek, mint a közös európai fizetőeszközzel.

Ennek az az oka, hogy a svájci frank 185,6 forintos átlagárfolyama „csak” 11,4 százalékkal haladta meg a 2008-ban produkált szintet, az euróban eladósodott ügyfeleknek viszont az egész évre vetítve 16,8 százalékkal magasabb árfolyammal kellett kalkulálniuk, mint az előző 12 hónapban.

A mélypont egyébként mind a két devizanemnél azonos időpontban következett be: március 5-én egy euróért 316,4, egy svájci frankért pedig 215,4 forintot adtak a bankközi devizapiacon. A csúcs időpontjában viszont mutatkozott némi eltérés: az euró október 19-én zárt a forint szempontjából legjobb, 264,4 forintos szinten, míg az alpesi deviza augusztus elején fejezte be a legkedvezőbb, 173,4 forintos szinten a kereskedést.

Önmagukban a devizapiaci események ugyanakkor nem lettek volna elegendők a devizában eladósodott lakossági ügyfelek helyzetének megingatásához. A törlesztőrészleteket a bankközi kamatok változása is befolyásolta: 2006-ban például még stabilan 3,5 százalék körül alakultak a svájci frankban denominált lakáshitelek kamatai, míg idén februárban a Magyar Nemzeti Bank által kalkulált átlagkamat 6,18 százalékos csúcsra ugrott.