A magyar otthonok a legnagyobb energiapazarlók

A világon megtermelt energia 40 százalékát otthonaink használják fel, így ma már nem vitatott tény az, hogy épületeink energiahatékonyságának javítása, ezen belül is szigetelése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, a leggyorsabban és a legolcsóbban az üvegházhatást okozó gázok, köztük a CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt.

Az Európai Unió ezért nemrégiben fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhető el, a jelenlegi 5-10 cm vastagságú szigetelések helyett. Nagyon valószínű, hogy a globális mértékben érzékelhető eredmények eléréséhez ilyen és ehhez hasonló törvényekre az EU határain kívül is szükség lesz.

Alapvető fontosságú, hogy az épületek tulajdonosait megfelelő finanszírozási mechanizmusok támogassák energiahatékonysági beruházásaik megvalósításában, miközben az építési lánc részvevői, különös tekintettel az építtetőkre és az építészekre, megfelelő képzésben kell, hogy részesüljenek e fejlesztések professzionális megvalósítása érdekében” – vélekedettTony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója a koppenhágai klímacsúcson.

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók.
 
A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.

Az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46 százaléka a következő 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésű lakások 72 százaléka, a felújított téglaépítésű lakások 68 százaléka, a panellakások 57 százaléka, az újépítésű családi- és ikerházak 53 százaléka, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63 százaléka homlokzat, 43 százaléka tető, 19 százaléka padló utólagos szigetelésével, 14 százaléka pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását”.