Drasztikusan csökkent az újonnan folyósított lakáshitelek aránya

Jelentősen csökkent az újonnan felvett lakáscélú hitelek állománya az idén az első 9 hónapban az országban, a lakáshitelek piaca 58 százalékkal esett vissza. Míg tavaly január elejétől szeptember végéig 643 milliárd forint új lakáshitelt közvetítettek ki a bankok, addig idén szeptember végéig az újonnan folyósított lakáshitelek összege 268 milliárd forintot tett ki - mondta Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary Nyrt. lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

Sztanó Imre szerint szembeötlő az is, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosultak az idén. Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett. Az euró alapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájci frank alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.

A lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6.500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7.400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt.

A teljes lakossági hitelállomány bankpiaci szinten 13 százalékos növekedést jelzett: tavaly szeptember végén 6.879 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, míg az idén január elejétől szeptember végéig 7.817 milliárd forintra rúgtak. A több mint 900 milliárd forintos állománynövekedés jelentős részben a forint év eleji jelentős árfolyameséséből adódik – mutatott rá Sztanó Imre.

A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben – mondta a vezérigazgató-helyettes.

Az Erste bevezetett egy úgynevezett törlesztési védelem biztosítást is: ha ezt az ügyfél megköti, és a lakáscélú hitelek visszafizetése során esetleg elveszíti az állását, egy ideig a biztosító fizeti helyette a törlesztést. Ez a konstrukció igen népszerű az ügyfelek körében – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes. Az Erste Bank egy olyan megoldást is kidolgozott a hitelkártyás ügyfeleinek, amelynek révén vásárlásaikkal is csökkenthetik a törlesztést. Ez a konstrukció úgy működik, hogy minden 3 ezer forint feletti költés esetén 100 forintot jóváírnak az ügyfél jelzáloghitel törlesztési számláján. Ha pedig valamely ügyfél az Erste Banknál vezetett lakossági bankszámlájára utaltatta a munkabérét, de közben elveszítette az állását, a bank egy éven keresztül nem számítja fel a folyószámlához kapcsolódó számlavezetési díjat – emelte ki.

Sztanó Imre hozzátette: az idei első negyedév tapasztalata az volt, hogy a magasabb kamatszint, a gyengébb forintárfolyam és a kamatokban jelentkező országkockázat miatt a hitelállomány minősége romlott, és ez igaz volt a teljes magyar bankpiacra is, azonban mára a romlás megállt, a portfólió minősége stabilizálódott.