Figyelem! Változtak a személyi jövedelemadózás szabályai!

Számos változáson esett át a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. Ez nem csak azt boncolgatja például, hogy pontosan kiknek kell adóhatósági közreműködés nélküli bevallást készíteniük, hanem azt is, hogy milyen újítások vonatkoznak a vállalkozások megszűnésére, vagy épp a szüneteltetésére.

Egy vállalkozás megszűnése

A mostani módosítások során változás állt be az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. §-ban, amely az egyéni cégek megszűnésével foglalkozik: mostantól a törvény leírja, hogy ha az egyéni cég megszűnik, akkor a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan az érintetteknek nem csak leltárt kell készíteniük, de a nyilvántartások alapján egy tételes kimutatást is össze kell állítaniuk. A kimutatásban szerepelniük kell: a követeléseknek, a nettó értéken számított a tárgyi eszközöknek, illetve a nem anyagi javaknak is. A nyilvántartásban a nem pénzbeli hozzájárulások értékét azon az értéken kell szerepeltetni, ahogy az egyéni cég alapító okiratában is rögzítettek. Ezek után pedig egyszerűen ki kell számolni az adókötelezettség nagyságát. Ezzel szemben, könnyítésként jelenik meg a módosítások között, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor:

• A fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.

• Az egyéni cég tulajdonába adott eszközöknél érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.

Egy vállalkozás szüneteltetése

Az egyéni vállalkozó magánszemély – a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján – egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

• a kisvállalkozói kedvezménnyel,

• a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,

• a foglalkoztatási kedvezménnyel,

• a nyilvántartott adókülönbözettel,

• a kisvállalkozások adókedvezményével
kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét – így indul az szja-törvény 57. §-a helyébe lépett új rendelkezés. Viszont ha az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen a jövedelmét nem csökkentheti. Továbbá nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét sem érvényesítheti.

A most kicserélt 57. § (4) pontja tovább foglalkozik az egyéni vállalkozás szüneteltetésével, így meghatározza, hogy a vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. Ezt csak akkor tehet meg, ha igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdésének adóévében még elszámolható vállalkozói költségnek minősül – ezt a kivételt az 57. § (5) pontja említi. Ezek mellett az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését – a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg – minden esetben a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is be kell jelenti. A bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye ugyanis a magánszemélyt terheli.