Figyelem! Változtak a személyi jövedelemadózás szabályai!

Számos változáson esett át a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. Ez nem csak azt boncolgatja például, hogy pontosan kiknek kell adóhatósági közreműködés nélküli bevallást készíteniük, hanem azt is, hogy milyen újítások vonatkoznak a vállalkozások megszűnésére, vagy épp a szüneteltetésére.

Egy átfogó törvénymódosítással rukkolt elő a kormány: a 2009. évi CXVI. törvény első fejezete a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításával foglalkozik. Az első intézkedés, amit véghezvittek az újítás során az az, hogy pontosították az szja-törvény 2. §-ának (8) bekezdését. Így ma már mindenkinek világos, hogy „a külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak, családtámogatási ellátásnak, szociális segélynek megfelelő jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségét (e törvény külön rendelkezésének hiányában is) a belföldi jog szerint, a juttatás jellemzői, feltételei alapján hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni.”

A 3. §-ban fogalmak és értelmező rendelkezésben változtattak: így például a törvényt megfogalmazóinak szavával élve most már a „nem független felek” más módszerrel határozhatják meg a szokásos piaci értéket. A 13. § módosítása viszont az önadózók számára érdekes lehet.

Önadózók változásai

Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül címet kapta az 1995. évi CXVII. törvény 13. §-át taglaló rész. Mivel a paragrafus (m) pontja teljesen átíródót, így világossá vált, hogy azoknak a magánszemélyeknek is adóhatósági közreműködés nélküli bevallást kell benyújtaniuk, akik valamely bevétellel összefüggésben – az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint – különadót fizetnek, vagy a munkáltatót és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a munkáltatótól átvállalták. Ezek mellett három új pont jelent meg a 13. §-ban, mely szerint ugyanúgy önadózóvá válnak:

• Akiknek valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-, vagy tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségük keletkezett.

• Akiknek adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.

• Akik valamilyen okból nem tehetnek, vagy egyszerűen nem tesznek az egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

A 2009. évi CXVI. törvény értelmében az szja-törvény 16. §-a több bekezdéssel is kiegészült: ezek a pontok nem csak azt határozzák meg, hogy mi minősül vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelemnek, hanem azt is, hogy milyen levonássokkal csökkenthető ez a jövedelem. Ami abszolút újítás a törvényben az az, hogy a vállalkozói bevétel a vállalkozói költséget, levonásokat, és az adóévben elszámolt- a korábbi években elhatárolt- veszteséget meghaladó része tovább csökkenthető például:

• A külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalappal.

• A tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, de csak akkor, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el.

A fentiek mellett még két új pontot kapott az szja-törvény 16. §-a: így az egyéni vállalkozónak a jövőben feljegyzést kell készítenie arról, hogy a tevékenységére jellemző keresetének meghatározásánál milyen körülményt, szempontot vett figyelembe. Ráadásul ezt a feljegyzést utána a vállalkozónak adózással összefüggő iratként kell kezelnie, így az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig őriznie szükséges. (Ezeket az újításokat azoknak az egyéni vállalkozóknak nem kell alkalmazniuk, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint előírt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítik.)