Több 10 milliárd a tét: harc az APEH és az építőipar között

Több 100 millió forintos járulékhiány és akár ugyanekkora adóhatósági bírság és késedelmi pótlék fenyegeti azokat a magyar, javarészt építőipari cégeket, amelyek az utóbbi években külföldön is tevékenykedtek – derült ki a Világgazdaság cikkéből. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vállalkozások közötti évek óta húzódó vita az utóbbi hetekben lángolt fel.

Egy érintett cég a Népszabadságban fizetett hirdetés keretében szólította fel a miniszterelnököt: segítse elő a vállalkozásokat csőddel fenyegető helyzet rendezését. A kérdés, hogy külföldi munkavállalás esetén mit kell egy-egy dolgozó személyi alapbérének tekinteni, vagyis mekkora összeg után kell leróni idehaza a tb-járulékokat.

Egy-egy kiküldetéssel akár három- vagy négyszeresére is nőhet egy munkavállaló tényleges jövedelme. Ennek nagyobbik része azonban olyan tételekből – devizaellátmányból, napidíjból – tevődik össze, amelyek, legalábbis a vállalkozások meggyőződése szerint, nem képezik az itthoni alapbér és járulékalap részét. Néhány cég ilyenkor lecsökkenti a dolgozók magyarországi alapbérét, így igyekezvén minimalizálni a fizetendő járulékok mértékét. Az APEH ugyanakkor sokszor nem a korábbi, tényleges jövedelmet tekinti járulékalapnak, hanem a kiküldetésben kapott összes juttatást.

A vita jogi alapját egy tavaly módosított kormányrendelet képezi, melyet éppen a megoldás miatt változott. A Pénzügyminisztérium szerint a járulékalap annak figyelembevételével határozható meg, hogy mekkora volt az adott munkakörben foglalkoztatott havi átlagos alapbére a kiküldését megelőző egy év során. Gyakran azonban „újoncokat” toboroznak a külföldi munkára a cégek, ilyenkor a kiküldetés hónapjában kapott személyi alapbér a járulékalap a PM szerint.

Azt viszont nem fogalmazza meg konkrétan a rendelet, hogy pontosan mely juttatások minősülnek személyi alapbérnek – magyarázta a lapnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. A személyi alapbér a jogszabály szerint sem egyezik meg a teljes jövedelemmel. Az egyes adóhivatali igazgatóságok között sincs összhang: más- és másképpen állapítják meg a járulékalapot.

A lap felhívta a figyelmet arra, hogy ha csak az érintett cégek ötödénél jár el az APEH a vitatott módszer szerint és állapít meg 5 évre visszamenőleg járulékkülönbözetet, akkor máris 110-120 milliárd forintos költségvetési tételről van szó. A cégek többsége viszont csődbe menne a 10-100 milliós tételek befizetése esetén, így kétséges, hogy befolyna-e a pénz. Az APEH mára ígért választ az ügyben.