Alig van nálunk zöldtető, az is gyakran kontármunka

Még mindig nagyon kevés növénnyel borított tető épül hazánkban, melynek oka a támogatás és a jogszabályi ösztönzés hiánya – olvasható az [origo] vállalkozói negyedének cikkében. Nyugaton például a csatornadíj elengedésével illetve egyösszegű támogatással ösztönzik az élőtető-építést. Nálunk ráadásul nagyon sok a kontármunka is.

Németországban a 200 négyzetmétert meghaladó beépítés esetén kötelező zöldtetőt létesítenie az építtetőnek. Nálunk csak az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) zöldfelület-beszámításra vonatkozó előírása segíthet a terjedésben, ugyanis idén már az extenzív zöldtetők felületének 10 százaléka is beszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe. Áttörést persze ez nem hozott, sőt mivel az OÉTK-módosítások összességében ellentmondásosak, így inkább fékezik, mint ösztönzik a technológia terjedését.

A kivitelező cégeknek a jó minőségű munkához a szigetelő és a kertész szakmában is megfelelő ismeretekkel kellene rendelkezniük. A kertészeti képzéseken azonban nem oktatják érdemben a zöldtető építését. A szakma gyakorlatilag egy-két külföldi szemelvényből, szakfordításból s néhány hazai szakember szakcikkéből ’csemegézik’ – jelezte a lapnak Bellavics László, Zöldtetőépítők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke.

Nálunk gyakran trükközik is a kivitelező és a beruházó, hogy olcsóbban építsenek meg egy zöldtetőt, ugyanakkor a szakszerűtlen kivitelezés miatt akár a beruházási költség többszörösének megfelelő kár is keletkezhet. Minőségi követelmények, irányelvek nincsenek. A megoldás az lehetne, ha az önkormányzat állandó ellenőrzési jogkört kapna, azaz 2 évente megvizsgálná a közigazgatási területén található beépített zöldtetőket – vélekedett Bellavics László. Szerinte most talán lehetőség nyílik egy új zöldtörvény megalkotására.