Holnaptól már megtisztulhat a magyar ingatlanszakma

Rendeletbe foglalták, majd a múlt héten a Magyar Közlönyben meg is jelentették, hogy kik, milyen feltételekkel lehetnek ingatlanközvetítők és ingatlanvagyon-értékelők. A szakképesítést igazoló okiratokon túl az egyik legfontosabb kritérium, hogy köztartozásmentes adózónak kell lenni.

1. § Az ingatlanközvetítő nem tartozhat

Csütörtöktől, azaz holnaptól (2009.11.26.) szigorodnak az ingatlanközvetítői – illetve ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység feltételei, mert az önkormányzati miniszter a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján elrendelhette, hogy a jövőben milyen feltételekkel végezhetőek ezek a tevékenységek. A lista hosszú, de egyértelmű: így csütörtöktől számos csatolmánnyal kell bizonyítania mindenkinek, akik ezekkel a tevékenységekkel akarnak foglalkozni, hogy megfelelnek a követelményeknek. Az önkormányzati miniszter 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendeletében foglaltak szerint így ingatlanközvetítéssel és vagyonértékeléssel foglalkozó személyeknek a paragrafusokat bizony be kell tartaniuk:

1. § (1) pontja szerint üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanközvetítői, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői szakmai képesítéssel. A (2) pont szerint továbbá csak az folytathat szolgáltatási tevékenységet a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/C. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, aki

a) köztartozásmentes adózó, valamint

b) e rendelet szerinti feltételeket teljesítette.

2. § Egy csöpp bürokrácia

2. § (1) pontja szerint a szolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges engedély iránti kérelemnek a fent nevezett Lt. 64/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl mostantól tartalmaznia kell még: az ingatlanközvetítő-, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő szakképesítését tanúsító bizonyítványát (oklevelét) kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját, a munkáltatójának nevét és székhelyét, a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését, illetve a hatósággal való kapcsolattartás módját. Ezek mellett mindenkinek az 1. §-ban leírt feltételek meglétét az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl több okirattal is igazolni kell – áll a 2. § (2) pontjában.

Ilyen kötelező okirat az a harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely annak tisztázására szolgál, hogy a bejelentő köztartozásmentes adózó (kivéve, ha a bejelentő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban), de kötelező igazolni azt is, hogy a kérelmező az eljárási illetéket megfizette. A 2. § rögzíti azt is, hogy mi van akkor, ha a szolgáltatásnyújtásra egy személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott, egyéni vállalkozó esetében egy foglalkoztatottja által jogosult: ekkor ugyanis az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás másolatát, míg az egyéb gazdálkodó szervezetnek a három hónapnál nem régebbi cégkivonatot is csatolnia kell.

Ezeket komolyan kell venni, mert amennyiben valaki ezeket nem csatolja, úgy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az engedélyezés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető hatósághoz – rögzíti a (3) pont.

3. § Amikor a nem, az nem

3. § (1) pontja szert a fent nevezett hatóság – az Lt. 64/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – visszavonja az engedélyét annak, aki olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt az engedély iránti kérelem elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének az ellenőrzésére, de az is búcsút mondhat az engedélyének, aki a hatósági ellenőrzést akadályozza.

Akik viszont megkapják az engedélyt, azok se ússzák meg a hatóság ellenőrzését: a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változásokat ugyanis a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

4. § Két csöpp bürokrácia

4. § (1) Gazdálkodó szervezetnél a bejelentésnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl kell tartalmaznia a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozó esetében pedig a hatósági nyilvántartásba vétel számát. Mindkettőjükre vonatkozik az a kitétel, hogy a bejelentésnél a tevékenységi kört is fel kell tüntetni.

Majd a 4. § további pontjai rögzítik a további kötelezőket, amiket csatolni kell: így a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó nevét, lakóhelyét, a gazdálkodó szervezetnél pedig a személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott, illetve foglalkoztatottja nevét és a részére kiadott engedély számot, a hatósággal való kapcsolattartás módját, a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését.

A 4. § (2) pontja a gazdálkodó szervezeteknek is okiratokkal kell igazolniuk, hogy a rendelet feltételeinek megfelelnek: kell egy harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentő köztartozásmentes adózó (kivéve, ha a bejelentő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban), gazdálkodó szervezeteknél három hónapnál nem régebbi cégkivonat, egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozóknál hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás másolata. Meg persze kell még az az eljárási illeték megfizetésének igazolása. Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem csatolja ezeket, akkor a hatóság itt is adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szolgáltatásról nyilvántartást vezető hatósághoz.

5. § Amikor a nem, itt is nem

5. § (1) pontja szerint a hatóság azt a gazdálkodó szervezetet is törli a nyilvántartásból, amelyet az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a bíróság jogerősen eltiltott a tevékenység folytatásától, amely ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el, vagy amelyet a cégbíróság hivatalból törölt a cégnyilvántartásból, illetve egyéni vállalkozó esetében a hatósági nyilvántartásból.

A (2) pont szerint továbbá a hatóság – e feltétel biztosításáig – megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek, amelynek személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik. A (3) pont szerint pedig a hatóság a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 éves időtartamra megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek, amely a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt a bejelentés elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének az ellenőrzésére, és aki a hatósági ellenőrzést akadályozza. Az ellenőrzés alól itt sem mentesül senki, épp ezért a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

6. § Ami egyértelmű

6. § nem szól másról, mint arról, hogy a nyilvántartást szolgáltatásonként elkülönítve kell vezetni, azaz

a) az engedéllyel rendelkező ingatlanközvetítőkről és ingatlanvagyon-értékelő és közvetítőkről,

b) az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezetekről.

Az önkormányzati miniszter 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendeletének 7. §-a arra tér ki, hogy a beszolgáltatott adatokból, melyek nyilvánosak. A 8. § pedig azt rögzíti, hogy csak azoknak kell az új szabályokat alkalmazniuk, akik a rendelet életbe lépését követően kezdik meg a működésüket. Akik cégként végzik a tevékenységeket, azoknak pedig 6 hónapon belül kell a regisztrációt elvégezniük.