Egy villanyszámla miatt úszik a 20 milliós lakás?
Címkék: pénz és jog, rezsi | magazin összes címke »
A parlamenti bizottságok most tárgyalják a hiteleseket érintő legújabb törvényjavaslatot, amely a fogyasztói hitelekkel foglalkozik. Országbíró Zoltán parlamenti lobbista módosításokat javasolt, hogy ne lehessen pár ezer forintos közműhátralék miatt felmondani egy több milliós lakáshitelt. Közben civilek petícióban kívánnak nyomást gyakorolni a képviselőkre.
Egy villanyszámla egy lakás?
A parlamenti bizottságokban e héten tárgyalják a hiteleseket érintő újabb – a gazdasági válság kirobbanása óta a negyedik – törvényjavaslatot, amely a fogyasztói hitelekhez kapcsolódik. A törvényjavaslathoz Országbíró Zoltán vezető parlamenti lobbista módosító indítványokat terjesztett be, a költségvetési bizottság keddi ülésen pedig hozzászólási lehetőséget kapott. Itt hangsúlyozta, hogy a közműtartozások miatt sok lakáshitel bedől, hiszen akár pár tízezer forintos közműszámla hátralék (villany, gáz, mobil) esetén végrehajtásra kerülhet sor, ami miatt a bank felmondja a tulajdonos lakására vonatkozó több milliós hitelszerződést is. Így akár százezer forintos tartozás egy több tízmillió forintot érő ingatlan elvesztését eredményezheti.
Mérsékeltnek tekinthető a fogyasztót terhelő olyan követelés, amely összege a kölcsönszerződésben szereplő kölcsön összegének 20%-át nem éri el, de legfeljebb 2.000.000 Ft, azaz kettő millió forint. A jelzáloggal terhelt ingatlan árverezésére kizárólag a mérsékelt összegű egyéb követelés vonatkozásában annak jogszabályban meghatározott mértékét meghaladó követelés érvényesítése esetén kerülhet sor, árverezhető el.”
Érdekellentétek
A másik fontos módosító javaslat azt indítványozza, hogy teremtsék meg a független fogyasztói tájékoztatás feltételeit, vagyis alakítsanak ki békéltető testületeket, ún. mediátorokat, akik szerepelnének az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium e célból felállított jegyzékében. A hitelfelvétel előtt a leendő banki ügyfeleknek kötelező lenne megjelenniük egy ún. mediátor előtt, aki független tanácsadóként, szakmai szereplőként felvilágosítaná őket arról, hogy a későbbiekben milyen kockázatokkal kell szembenézniük, többek között milyen szabályok vonatkoznának egy esetleges végrehajtási procedúrára. Hiszen a mostani tervek szerint a törvény a hitelközvetítőket mindössze arra kötelezné, hogy egy adatlapot töltsenek ki. Itt nyilvánvaló érdekellentét áll fenn az ügyfelek és a hitelközvetítő között, ugyanis a közvetítőknek nem érdeke, hogy teljes körű és részletes felvilágosítást adjanak a leendő adósoknak, hiszen az akár csökkentheti az üzletkötési esélyeiket. A módosító javaslat szövege: „Ha a fogyasztó (…) a tájékoztatást (…) a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát (…) a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja.”
Petíció
A módosító indítványokkal egy időben két civil szervezet, a MFPÉE Patrióta Érdekvédelmi Társadalmi Szervezet, a LOÉSZ (Lakástulajdonosok Országos Érdekvédelmi Szervezete), valamint a Magyar Polgár Info petíciót fogalmazott meg, amelyben kifejtik, hogy az eddigi törvények nem oldották meg a hitelesek problémáit. ”Egy nyár alatt több ezer család és gyermekeik kerültek utcára a rossz törvények, az erőtlen rendőrségi tevékenység eredményeként. Életük a kilátástalanság és áldozattá válás maradt. Senki sem törődik velük” – mondja a petíció, amelyhez aláírással lehet csatlakozni. Ellenben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint 2008-ban 247 a kilakoltatások száma az értékesített ingatlanokból, és 2588 az árverés során értékesített ingatlanok száma. Persze a válság 2009-ben teljesedett ki, így ennek valódi hatásait majd csak jövőre tudjuk számszerűsíteni, addig marad a mindennapok tapasztalata.















