Forint- vagy euróhitel? Egyre könnyebb lesz a választás

A banki ügyintézők egyelőre még az euróalapú devizahiteleket ajánlják a leendő adósoknak, mivel az eurózónában 0,5 százalékos a kamatszint. Így elméletileg olcsóbb euróban eladósodni. Ahhoz, hogy a forinthitelek vegyék át a vezető szerepet a háztartási kölcsönök terén, alacsonyabb jegybanki alapkamatra lenne szükség – írja a Magyar Hírlap.

Az elmúlt hónapokban alaposan visszaesett a lakossági hitelek piacán a kereslet: egy hónappal ezelőtt csak 23 milliárd forint értékben folyósítottak kölcsönöket a bankok, míg a korábbi átlagérték 80-100 milliárd között mozgott. Az MKB Bank 2010 második felére vár élénkülést, ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen trendje lesz az újabb „hitelboomnak.” Az MKB szakártői szerint csökken majd az euró- és a forinthitelek közötti különbség.

A Magyar Nemzeti Bank egyértelműen a forinthitelre teszi le a voksát, ám a hazai fizetőeszközben való eladósodást pont a 7 százalékos jegybanki alapkamat akadályozza. „Ha legalább 6 százalékra csökken a jegybanki alapkamat, akkor a forinthitelek versenyképessé válhatnak a devizahitelekkel szemben” – vélekedett a lapnak nyilatkozva Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója. A szakember rámutatott, hogy bár Nyugat-Európában az alapkamat rendkívül alacsony, a 0,5 százalékos eurózóna kamat mégsem annyira olcsó. Az euróforrások magyarországi beszerzési költsége ugyanis mintegy 6 százalék körül lehet.

A Reuters felmérése szerint jövő nyárra 5,5 százalékra csúszik vissza az alapkamat, s ez lehet a hazai kamatvágási hullám alja. Elméletileg innentől már versenyképes lehet a forinthitel a devizaalapúval. Jövőre azonban még nem számít komoly hiteldinamikára Barcza, inkább csak 2011-ben vár nagyobb keresletet.

A Világgazdaság mai cikkéből az derül ki, hogy kedvező fogadtatásra találtak a hazai bankok által újonnan kifejlesztett forintalapú, piaci feltételek mellett nyújtott lakáshitelek, ugyanakkor nem valószínű, hogy a piaci feltételek mellett kínált új forinthitel-konstrukciók gyökeresen felforgatnák a hazai piacot. Forintalapú lakáshitelből például szeptemberben összesen 7 milliárd forintnyit helyeztek ki a hitelintézetek, holott a régebbi támogatott konstrukció fénykorában még havi 60-80 milliárdra is akadt példa. Mindamellett a forintalapú lakáskölcsönök állományának lassú erodálódása az utóbbi néhány hónapban megállt, és növekedni kezdett az arányuk – derült ki.

Az alapkamat kapcsán mindenesetre Csaba László közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy „egy kis, nyitott országban nincs önálló kamatpolitika, ha az árfolyam többé-kevésbé rögzített. A politikusok ezt nem szokták tudni, így azt gondolják, hogy a monetáris tanács és a nemzeti bank vezetése éppen úgy maga diktálja a kamatot, mint a nyolcvanas években. Ide-oda nem lehet rángatni a kamatot, hiszen a kamat csökkentésének hatására jelentősen eshet a valuta árfolyama.”