További dossziék »

Mi az eljárás az önkényes lakásfoglalók ellen?

Lengyel András | 2009. október 24. 15:24 | Módosítva: 2009. október 24. 15:24 | 1 hozzászólás
Címkék: pénz és jog | magazin összes címke »

Sokszor hallani, olvasni, a hivatalos szervek tehetetlenek az önkényes lakásfoglalók ellen. Ám ez nem így van, a „lakáslopókat” rövid időn belül jogszerűen ajtón, kapun kívülre lehet tessékelni, és minden ellenkező állítás csak azt próbálja eltussolni, hogy a szervek nem merik felvállalni a döntést.

A tulajdonos nevében

Pár éve az Alkotmánybíróságnál kezdeményezték egyes civilszervezetek, hogy a kilakoltatott önkényes lakásfoglalók feje felé, az állam biztosítson felet, ám a taláros testület ezt elutasítva úgy fogalmazott: a tulajdonjog védelme fontosabb a szociális biztonsághoz való jognál. Kimondta ugyanakkor azt is, egy kivétel mégis létezik: ha a kilakoltatott embereket, közvetlen életveszély fenyegeti, akkor az állam köteles fedelet adni a fejük fölé. Ám ez nagyon ritka eset, és a fő rendező elv megmaradt, miszerint a lakás nélkül maradtak nem oldhatják meg lakhatási gondjaikat mások tulajdonjogának a megsértésével.

Civilszervezetek szerint az is alkotmánysértő, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelése a jegyző hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben sem látta megalapozottnak a beadványokat, szerinte a bírósághoz fordulás joga nem sérül azáltal, hogy a jegyző is jogosult az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésével kapcsolatban az eljárás lefolytatására, hiszen határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól minden esetben kérni lehet.

A jegyző eljárása

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90/A §-a szerint a tulajdonos az üres lakás önkényes elfoglalásától számított hatvan napon belül a jegyzőtől is kérheti a lakás kiürítésének elrendelését, ha a lakás kiürítése iránti bírósági vagy végrehajtási eljárás nincs folyamatban. (Ha a tulajdonos ezt a határidőt elmulasztja, igazolásnak nincs helye, a jogvesztés megtörtént.)

A jegyzőre az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelésével kapcsolatos kérelem ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény vonatkoznak, ennek rendelkezéseit kell betartania. A 60 napon túli beköltözések esetén kizárólag bírósági végzéssel lehet elrendelni a kiürítést, amit az önálló bírósági végrehajtó jogosult foganatosítani.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Ami nagyon fontos, a lakás kiürítését elrendelő határozatot nyolc napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az ellenérdekű fél ellen bírósági keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt. A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár a jegyző székhelye szerinti illetékes helyi bíróságnál lehet benyújtani, a jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni.

tűzraktér, graffitti, karosszék, hajléktalan

Három napon belül

A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját, az ingatlan pontos címét, az ingatlan tulajdonosának adatait, a lakás elfoglalása előtt ki, és milyen jogcímen lakott a lakásban. Meg kell jelölni a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát, azt, hogy van-e köztük kiskorú, a kért intézkedést, annak a helységnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondolkodik.

Ha a kérelem megfelel a felsorolt következményeknek, a bíróság a kérelem beérkezését követő öt napon belül nem peres eljárásban meghozza a végzést. (A bíróság elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.) A végzés arra hívja fel a végrehajtót, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő három munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig a gyámhatóságot is. A végrehajtó intézkedéséről előzetesen értesíti az érintettet, a rendőrséget – és kiskorúak érintettsége esetén az illetékes gyámhivatalt.

„Kőszívű” hatóságok?

A gyakorlatban a következő problémák merülnek fel. Ha a kötelezett az ingóságainak elhelyezésére felhívás ellenére sem jelöl meg helyiséget, vagy a megjelölt helyen azokat nem lehet elhelyezni, a végrehajtást kérő a kötelezett költségére és veszélyére köteles gondoskodni az ingóságok elhelyezéséhez szükséges raktárról vagy más alkalmas helyiségről.

A civilszervezetek szerint a bírósági eljárás során pusztán az adminisztrációs feltételeket vizsgálják. Megállapítják például a tulajdonos önkormányzat tulajdonjogát, felszólítják az érintetteket a lakás elhagyására, és eközben nem vizsgálják az érintett család helyzetét, okait, kényszerítő körülményeit. Így lehet ugyan a határozat jogszerű, ám ugyanakkor „kőszívű” is (ami azért, valljuk be, nem jogi kategória).

Az önkormányzatok a vádak elkerülése érdekében, az utóbbi években megfigyelhetően megpróbálják megelőzni a beköltözést, például, önkormányzati szervek rendszeresen ellenőrzi az ingatlanokat. Az is egyre terjedőben lévő technika, megoldás, hogy a helyhatóságok olyan helyi rendeleteket hoznak, melyek szerint az önkényes lakásfoglaló öt éven belül nem nyújthat be lakásigénylést.

A cikk hasznos volt? Választ kapott a kérdéseire?
A témához kapcsolódó cikkek
Legfrissebb olvasói hozzászólások (1)
  1. Tc. ez így szép hogy le írják az önkormányzat mit tesz a lakás elfoglalok ellen és velük szembe de azzal senki sem foglalkozik ,hogy ha valaki be ad lakáspályázatot akkor mér kell 10.évet várni vagy többet, hogy lakáshoz jusson ha (ennyi–vagy–annyi) üres lakás van ja és ha beköltözik egy üres lakásban amiről tudja ,hogy nem magán tulajdon és lakja és fizeti mért költöztetik ki belőle mért nem lehet ilyenkor humánus eljárást alkalmazni vele szembe köszönöm .várom válaszuk bocika02@freemail.hu

Hozzászólás

500

Moderálási elvek