Csődbe mehetnek a társasházak a panelprogram miatt?

Amióta az Alkotmánybíróság szabad utat adott a fővárosiaknak is, hogy leváljanak a Főtáv rendszeréről, azóta mindenki azon dolgozik, hogy is lehetne a távhő árát csökkenteni. Ami csökken is, de ez sovány vigaszt nyújt majd azoknak, akik még nem vagy épp nem akartak belépni olyan programba, amely bár a korszerűsítés mellett szól, de bizony a társasházak csődbe is mehetnek tőle. Vagy mégsem?

A korszerűsítésig

A panellakók tudják, hogy különböző programokkal segíthetnek magukon, hogy szigetelésileg tuti, színben pedig cuki (sokszor rózsaszín) házban élhessenek. Ehhez nem kell mást tenniük, mint aláírni valamit, ami a megújulás mellett szól. A lehetőségek tárháza már hatalmasra duzzadt: lehet igényelni állami támogatást az ablakok cseréjére, a ház szigetelésére, a fűtési rendszer korszerűsítésére. Ráadásul a panelfelújításhoz kötődő programok elindításához elég a többség döntése, és akkor évekig annak is fizetnie kell, aki nem is akar. A hideg beköszöntével a panelosoknak elsősorban a távhőszámlák okoznak fejtörést. És bár a távfűtéses lakásban élőknek Demszky Gábor főpolgármester a szerdai sajtótájékoztatóján ismét jó hírrel szolgált, így megtudtuk, hogy 2009. október 1-jétől ismét csökken Budapesten a szolgáltatás hődíja, mégpedig átlagosan 14,1 százalékkal, azért sokan nem dőlhetnek még hátra.

Ők azok, akik nem korszerűsítették még a fűtési rendszert, épp ezért szintén ők azok, akik nem a fogyasztásuk után fizetnek a szolgáltatásért. Pedig Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat idén már sokat tett ezekért az emberekért: a társaság az alapdíjat 5 százalékkal, a hődíjat pedig összességében 31,1 százalékkal csökkentette, melyek hatására a fogyasztóknak ebben az évben átlagosan 61 ezer forinttal több marad a pénztárcájukban. Az október 1-jei újabb hődíj-csökkentés eredményeként pedig a háztartások átlagosan további 23 ezer forintot takarítanak meg. Ráadásul a szocialisták nemrégiben egy újabb ügyben puhították meg a kormányt: sikerült kiharcolniuk, hogy jövőre a távhőszolgáltatás a mostani 18 százalékos áfakulcs helyett a szuperkedvezményes 5 százalékosba tartozzon. A Főtáv állítása szerint egyébként október 1-jétől a számos díjcsökkenés eredményeként egy 52 nm-es lakásban az éves távhődíj 260 ezerről 208 ezer forintra mérséklődött, jövőre pedig az áfa mérséklése miatt már „csak ”185 ezret kell kifizetni évente.

A korszerűsítéstől a bíróságig

Aki panelban lakik, tudja, hogy egy felújított házban élni (még ha az rózsaszín is) sokkal jobb, mint egy olyanban, ahol a fal nincs leszigetelve, a szél pedig besüvít az ablakokon, a radiátor pedig télen vagy túl hideg vagy túl meleg. A sokak által mondogatott egyetlen megoldásnak, a korszerűsítésnek viszont borsos ára van. Ráadásul nem egy, nem kettő társasháztól hallani, hogy csőd közeli helyzetbe kerültek. Pedig egy társasház jogi értelemben nem mehet (mert nem terjed ki rá a hatályos csődeljárásról felszámolási eljárásról szóló törvény) csődbe, ugyanakkor a gyakorlatban előfordulhat, hogy nem képes kifizetni a közös területek, így a gáz-, a villany-, a csatorna- valamint vízfogyasztását – adott tájékoztatást dr. Izsák Orsolya.

Az ingatlanjogász hozzátette, hogy ilyen fizetőképtelenség nem csak akkor alakulhat ki, ha a társasházban a tulajdonosok nem fizetik a közös költséget, de akkor is, ha a közösség valamire – például a panelprogramra – hitelt vett fel. Ilyenkor a társasházi nemfizetésnek egyszerű oka van: törlesztőrészlet fizetése egyszerűen meghaladja a lakók teherbíró képességét. Dr. Izsák Orsolya felhívta a figyelmet arra is, hogy a társasházak az utóbbi időben jelentős hiteleket vettek fel, amiről nemhogy az esetleges új tulajdonos, de még a közgyűlésre nem járó tulajdonos sem tud. Ennek pedig az a veszélye, hogy amennyiben a közösség nem képes fizetni, miután a társasházi közös tulajdon – ez egy speciális közös tulajdoni forma – nem terhelhető, így a lakásokra terhelik a tartozást a tulajdoni hányadok arányában.

Bíróságtól az árverezésig

A kintlévőségei behajtására két eszköze van a társasháznak: egyrészről bírósághoz fordulhat fizetési meghagyás benyújtásával (eljárási idő, ha perré emelkedik, végrehajtási eljárással együtt 2,5 év), ezt követően pedig a ház a végrehajtási eljárás megindítását kérelmezheti – mondja dr. Izsák Orsolya, aki hozzátette, hogy a hat hónapot meghaladó közös költség tartozás esetén a társasház a tulajdonos lakását jelzáloggal terhelheti. Az ingatlanjogász elmondta azt is, hogy ilyen esetben mit tud tenni a tulajdonos: a nehéz helyzetbe került lakó például, ha nem tud fizetni, köthet megállapodást a társasházzal a fizetés átütemezésére, de a családsegítő központhoz is fordulhat anyagi segítségért. Ha viszont a tartozó huzamosabb ideig nem képes a tulajdonának fenntartására, akkor az ingatlanát elárverezik – hívta fel a figyelmet az ingatlanjogász. S bár a tavalyi év végén felröppentek hírek, miszerint az igazságügyi tárca szakértői tanulmányozták azokat a szabályozási megoldásokat, amelyeket azokban az országokban alkalmaznak, ahol a magánszemély is jelenthet csődöt, sokak számára rossz hír, hogy ebből eddig nem lett semmi. Dr. Izsák Orsolya azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg hazánkban magánember nem kerülhet csődbe, csak a gazdálkodó szervezetek.