Magyarországra nem jön az amerikai tőke: hol rontottuk el?

Az Egyesült Államok és Svájc a nyáron megállapodást kötött: ennek értelmében több ezer olyan amerikai nevét adják ki Washingtonnak, aki titkos svájci számlákon rejtette el vagyonát az amerikai adóhatóság elől. Elkezdődtek a találgatások, hogy ezek a pénzek vajon Magyarországra vándorolnak-e.

A célpont Magyaroszág?

Elképzelhető Svájcból Magyarországra vándorol bizonyos mennyiségű pénztőke, de a szeptemberben megjelent, ezzel kapcsolatos cikkek óta, semmilyen tudomásunk nincs arról, hogy történt ilyen ügylet Magyarországon – nyilatkozta számunkra Binder István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. A PSZÁF-ot azért szólaltattuk meg az ügyben, mert nemrégiben attól volt hangos a sajtó, hogy akár több tíz millió dollár érkezhetett magyarországi bankokba amerikai befektetőktől. Ezt a feltételezést a nyáron megkötött amerikai-svájci megállapodás alapozta meg: ennek értelmében ugyanis a legnagyobb svájci bank, az UBS, több ezer – feltehetően adókerülő amerikai állampolgárokhoz kötődő – számla tulajdonosainak adatait szolgáltatja ki az Egyesült Államoknak.

Az ottani banktitok oldódása miatt sokan úgy vélték, hogy a Svájcból kimenekülő amerikai magántőke új célpontjai között előkelő helyen áll Magyarország. Ráadásul azzal erősítették meg elképzeléseiket, hogy mindez azért lehetséges, mert a magyar bankok döntő többsége nem tölteti ki azt az űrlapot, amelynek révén az Egyesült Államok adóhatósága értesülhetne az amerikai polgárok számlanyitásairól. A PSZÁF sajtószóvivője elismerte, hogy hazánkban nincs olyan előírás, ami a Magyarországon tevékenykedő pénzpiaci szereplőket arra kötelezné, hogy az amerikai állampolgárokkal kitöltessék azt az űrlapot. Binder István viszont elmondta ennek egyszerű okát is: a W9-es nyomtatvány az amerikaiak és USA szövetségi adóhivatala (IRS) közötti jogviszony, épp ezért ez ránk nem vonatkozik – tájékoztatta az ingatlanmagazin.com-ot a szóvivő, aki hozzátette, ha az APEH úgy gondolja, hogy köt ilyen egyezmény az amerikai adóhatósággal, akkor bizony kötelezővé tehetnék a W9-es nyomtatványt.

Figyelő szemek

Bár hazánkban nem kell a W9-es nyomtatványt kitöltenie az amerikaiaknak, azért senki sem lélegezhet fel – nyilatkozta Binder István, aki így folytatta: hazánkban ugyanis érvényben van a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról a 2007. évi CXXXVI. törvény. Ennek értelmében pedig figyelő szemek követik a pénzek mozgását. A pénzmosás elleni – egyébként 1994-től hatályos – jogszabályokat 2001 decemberében jelentősen módosította, szigorította az Országgyűlés. Magyarország akkor felkerült a Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (FATF) feketelistájára: a szervezet szerint ugyanis hazánkban nem léptek fel hatékonyan a pénzmosás megakadályozása ellen. (A törvénymódosítás következtében Magyarország lekerült a feketelistáról: értékelte a FATF, hogy például megszűntek a látra szóló betétek.)

A pénzmosás elleni törvény 1. §-a többek között minden pénzügyi-, kiegészítő pénzügyi, befektetési szolgáltatást végző, illetve befektetési szolgáltatási kiegészítő tevékenységet nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői, valamint árutőzsdei szolgáltatási, könyvvizsgálói, könyvviteli, adószakértői és –tanácsadói tevékenységet folytató cégekre, ügyfeleikre, vezetőikre és alkalmazottaikra terjed ki, de továbbá vonatkozik még minden olyan kereskedőre is, amely árukereskedelmi tevékenysége során 3 millió 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű kifizetést fogad el. A terrorizmus elleni törvény 6. §-a ilyenkor, azaz az említett 3 millió 600 ezre limit felett ügyfél-átvilágítást kötelességet ír elő, de csak akkor, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, vagy ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Így tehát ugyanott vagyunk, mint amikor valaki kitölti a W9-es nyomtatványt. A törvény a pénzváltókat sem kíméli – mondta Binder István. A 17. § (1) bekezdése szerint ugyanis az ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmények felmerülése esetén a hatóságnak jelenteni kell az ügyletet: a kapcsolattartónak a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát (VPOP) haladéktalanul értesítenie kell, az ügyleti megbízást pedig a szolgáltatónak fel kell függesztenie.

Nem lesz amerikai pénz

Épp a fent leírtak miatt, no meg a szeptemberben leírt hírek hiányzó konkrétumai miatt több banki szakérő azt vallja, hogy kevés az esélye annak, hogy idehoznák az amerikaiak a pénzüket. Mindemellett azért is nehezen képzelhető el egy ilyen tömeges mértékű tőkebeáramlás, mert a világon sok offshore központ közül válogathat az, aki ki akarja menekíteni pénzét svájci bankszámlájáról, így elég valószínűtlen, hogy éppen az IMF segítségével talpon maradt, bizonytalan gazdasági kilátásokkal rendelkező Magyarországra spájzolnák el féltett vagyonukat.