Röhej? Nincs adásvétel, de az illetéket, késedelmi pótlékot mégis be kell fizetni?

Nagyot csalódhat mindenki, aki azt hiszi, hogy a meg nem történt ingatlan adásvétele után nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Ezt ugyanis az APEH mindenkor kiszámlázza. Ha ez mégsem sikerül nekik behajtani, akkor késedelmi kamatot szednek a semmire.

Akkor is fizetni kell, ha nincs semmink

A lakásvásárláskor a visszterhes vagyonátruházási illetékre mindig félre kell tenni. Ennek mértéke 2009. december 31-ig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék. Meglepő lehet, de az illetékre akkor is félre kell tenni, ha senki nem vett semmit, hiába is áll mellettünk az Illetéktörvény.

Mivel adásvétel esetén a Földhivatalban rögvest széljegyzetként feltüntetik a vásárlójelölt adatait a tulajdoni lapon, így az adóhatóság az 1990. évi XCIII. törvény 3. paragrafusa alapján már a szerződés megkötése napjától számolja a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettséget. Ellenben ha valaki csak leelőlegezi a kiszemelt lakását, de valamilyen ok miatt mégsem tudja kifizetni a teljes vételárat, akkor az hiába számít érvényes adásvételi szerződésnek -, jogilag nem fog érvényes ingatlan-nyilvántartási átvezetésnek számítani. A meghiúsult adásvételről így hiába értesíti a Földhivatal az adóhatóságot, az APEH az illetéktörvény szerint addig nem tehet semmit, míg az adózó nem igazolja a szerződés felbontásának a tényét, s nem kérvényezi az illetékelőleg visszafizetését és/vagy törlését. Ha viszont ezt megtette, akkor sem lehet még hátra dőlni!

Ezt az a vásárló is tudta, aki bár banki kölcsönből akart lakást vásárolni, mégsem vett semmit, hiszen a szükséges hitelt nem kapta meg a banktól. Novák Erika a pénzintézeti elutasítás után rögvest jelezte az összes ügyben érintett hatóságnak, hogy banki kölcsön híján, nem realizálódott ingatlan adásvétele, azaz –a törvény értelme szerint- illetékfizetési kötelezettsége sincs. Ezt az APEH 2009. február 17-én keltezett levelében is elismerte.

A következőket írták a hölgynek: ”…2008. november 26-án benyújtott 464,000 Ft, azaz négyszázhatvannégyezer forint illeték, visszatérítése/törlése iránti kérelmének helyt adok.” – azaz az adóhatóság elismerte, hogy a fent leírt okokból az általa megállapított fizetési kötelezettség nem áll fenn.

Aztán jött a meglepetés…

Az APEH majdnem három hónap után küldte ki a lakócélú ingatlan vásárlása után kirótt illetékfizetési kötelezettség eltörléséről szóló értesítést. A levelezés itt véget is érhetne, de nem: 2009. szeptemberben ugyanis egy újabb adóhatósági levél érkezett olvasónkhoz. Ebben leegyszerűsítve annyi áll, hogy az APEH vizsgálódott, majd döntött: hiába nem volt semmilyen házvásárlás, hiába volt nullás abban az évben a folyószámla kivonata, 2008. november 5. – 2008. december 27. közötti időszakra mégis kell a tavalyi évben megállapított (majd eltörölt) 464 ezer forint visszterhes vagyonátruházási illeték után késedelmi pótlékot fizetni Novák Erikának.

A miértet kutattuk, mikor ezzel kapcsolatban megkerestük az APEH-ot. A sajtóosztály a késedelmi pótlék felszámításával kapcsolatban kérdésünkre annyit válaszolt, hogy szerintük jogos a követelésük, ugyanis ahogy ők írták „2003. évi XCII. tv. – ahogy az Art.-ből levezethető – a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésével történik meg az illeték törlése. Így az előírás és a törlés között késedelmi pótlék alapot képez a fizetési meghagyás szerinti határidőn belül meg nem fizetett illeték. Hozzátesszük ugyanakkor, hogy az ügyintézési határidőn túl hozott törlő határozat esetén az állami adóhatóság csak az ügyintézési határidőn belüli időszakra számolja fel a késedelmi pótlékot, hogy az esetleges késedelmes ügyintézésből az adózóknak ne származzon hátrányuk.”

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

Megfizetjük az APEH munkáját

Magyarul, nekem arra az időszakra kell késedelmi pótlékot fizetnem, amikor az adóhatóság elbírálta az illetéktörlés iránti kérelmemet – mondja az ügy főszereplője Novák Erika. ” A levélből is kitűnik, hogy a késedelmi kamatot novembertől- decemberig számlázták ki, de a kivonat alatt megtalálható a hatóság azon figyelmeztetése is, mint ahogy ők írták: „a 2009. január 1. utáni időszakra járó nettó késedelmi pótlékot – a pénzügyi rendezés függvényében – csak a következő (2010. évben küldendő) folyószámla kivonat fogja tartalmazni!”.

Tehát, hogy mennyi az annyi azt nem lehet még tudni, ugyanis az elbírálásról szóló határozatot az olvasónk idén februárban kapta csak kézhez. Ez azért érdekes, mert az APEH sajtóosztálya az ingatlanmagazin.com-ot úgy tájékoztatta, hogy hivatalnál az eljárási határidő adó – és így illeték – ügyekben 30 nap, ami csak indokolt esetben egyszer további 30 nappal hosszabbítható meg. Ennek fényében felettébb furcsa, hogy az APEH bár a törvény szellemében eltörölte a 3 hónapnyi illeték követelését, ám akkor miért akar az adóhatóság ismételten behajtani a 464 ezer forint illetékre 14 ezer 697 forint késedelmi pótlékot behajtani?

Milliárdokat kaszál az állam

Az illetékbevételek alakulásáról, azon belül a visszterhes vagyonátruházási illetékről az állami adóhatóság havonta (minden hónap 15. napjáig) készít jelentést, amit az üvegzseb program keretében a honlapján is közzéteszi az illeték bevételek felosztását – adott további tájékoztatást az APEH sajtóosztálya. Az általuk rendelkezésünkre bocsátott adatokból kitűnik, hogy az APEH illetékbeszedési számlájára beérkezett összegekből – a költségvetési törvény alapján – mennyit osztott fel a központi költségvetés és az önkormányzatok között. 2008. év végén visszterhes ingatlanátruházási illetékből a számlán majdnem 56 milliárd 602 millió szétosztandó összeg szerepelt, de ebből az összegből a magánemberek majdnem 398 és fél milliónyi forintot igényeltek vissza.

Az idén augusztusban közzétett fél éves jelentés szerint a magánemberek a központi költségvetés és az önkormányzatok között megosztandó visszterhes ingatlanátruházásból származó számlára valamivel több, mint 37 milliárd 903 millió forintot fizettek be, de ebből az összegből ők 322 millió 113 ezer 862 forintot valamilyen ürüggyel vissza is igényeltek. Ilyen jogos visszaigénylés egyébként nem csak a hatóságtól érkezett, illeték visszatérítését kezdeményező megkeresés lehet, hanem az is, mikor valaki a fel nem használt illetékbélyeg megtérítésére ad be kérelmet.