Befellegzett a devizahiteleknek

A devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyminisztériumnál. Az MNB által javasolt szabályok hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a gazdaság stabilitása – közölte Simor András jegybankelnök, aki vasárnap Isztambulból, a Nemzetközi Valutalap és a Világbank közgyűléséről telefonon nyilatkozott az MTI-nek.

Simor András szerint a javasolt szabályozás célja kettős: egyrészt csökkentené azt a sebezhetőséget, amelyet a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt növelné a lakossági hitelfelvevők biztonságát. Az MNB javaslata összhangban van az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank törekvéseivel.

- A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését a körülmények negatív változásakor – árfolyamingadozások vagy kamatemelkedés esetén – jövedelmükből nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni. Mindez nem csak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is. A jegybank szakemberei emellett azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelő rendszerrel működő bankok is gyakran túlzott kockázat-vállalásra ösztönzik az ügyfeleket – fejtette ki az MNB elnöke.

A jegybank a szabályozási koncepció mellett hatástanulmányt is készített, amely szerint a javasolt törlesztés-, jövedelem- és hitelfedezetarány-korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de hatására hosszabb távon nem csak a növekedés szerkezete lenne egészségesebb: a javasolt intézkedések a növekedést hosszú távon is javítanák.
Simor András azt is elmondta,hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető ez a cél, de a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozással megoldani, a jegybank szakemberei is ezt a megoldást javasolják a kormánynak.

A javasolt szabályozás részleteiről szólva a jegybankelnök kiemelte: az egyik fő szempont az, hogy a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányát határozza meg, amely hosszabb távon is garantálja a biztonságos törlesztést. Másrészt szigorú szabályokat ír elő a fedezettség tekintetében. A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahiteleknél – kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat – az euró alapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a folyósítható hitel nagysága.

Az utóbbi időben az is kiderült, hogy a gépjármű-hitelezésben a hosszú futamidők elterjedése jelentősen növeli a hitelek kockázatát. A jegybank javaslata az autóhitelezésnél öt évben határozná meg a hitellejáratának maximális tartamát, hogy a futamidő teljes idejére meglegyen a hitel megfelelő fedezettsége.

E szabályok – főként a forinthitelek esetében – Simor szerint nem jelentenek lényeges szigorítást, a jelenlegi általános gyakorlathoz képest, miután a bankok a pénzügyi válság hatására már maguk is sokat szigorítottak. A jegybankelnök kijelentésének megfelelően, így például már a credithungary.hu-nál is elérhetők azok az új forintalapú piaci lakáshitelek-, ahol a leendő ügyfélnek már nem kell az árfolyamkockázattal, a kezelési költséggel számolnia. A többi bankkal eltérően itt a törlesztési kamat 8 százalék, az induló ügyleti kamat pedig 10 százalék. A cég lakásra akár 100 millió forintig is ad hitelt 1-35 éves futamidő között.

Arra a kérdésre, hogy a devizahitelt felvevők az elmúlt években mennyivel jártak jobban, mint a forinthitelt felvevők, Simor András hangsúlyozta: ennek kiszámítása nagyon bonyolult, de ha nem is vesztettek rajta, ez azért volt, mert a jegybank gátat vetett a forint gyengülésének, magasan tartva az alapkamatot. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a devizahitelesek nyereségét azok is fizették, akik nem vettek fel ilyen hitelt.

A jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta: nem akarják betiltani a devizahiteleket, a javasolt szabályozás fő célja az, hogy a devizahiteleknél is megjelenjen a devizahitel felvételének addicionális kockázata.
A rendelettervezet készítésénél a jegybankelnök magyarázata szerint figyelemmel voltak arra, hogy vannak olyanok, akik nagyobb, és vannak akik kisebb hitel felvételére képesek, így azoknál, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, jelentősen nagyobb hitel felvételét tennék lehetővé. A jegybankelnök szerint a hitelfelvevő jövedelemének ellenőrzését a hitelintézetekre és az ügyfelekre kell bízni.

– Nem gondolom, hogy a bankoknak az adóbevallást kellene elkérnie az ügyfelektől – hangsúlyozta Simor András, aki szerint azonban főleg a hosszú lejáratú hitelek esetében nagyon fontos, hogy az adósok megfelelő rendszeres jövedelemmel rendelkezzenek. Ez abból a szempontból is pozitív hatású intézkedés lenne, mert hozzájárulna a gazdaság további kifehéredéséhez – tette hozzá.