Milliós bírságok várnak a figyelmetlen építkezőknek

Egy új otthon felépítése, bővítése alaposan megterheli a családi költségvetést. Ezért nemcsak a felhasznált anyagok, a tervező, kivitelező kiválasztása, hanem az építésügyi előírások megismerése, betartása is nagy odafigyelést kíván. A szabálytalanság esetén – történjen az „lazaságból”, vagy tájékozatlanságból – kiróható bírság ugyanis súlyos plusz milliókat húzhat ki az építkező zsebéből. A kormány az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet is módosította, nézzük, hogy áll most a bírságolás.

A költséges építkezés pluszköltségei

Szabálytalan építési tevékenységnek minősül, ha azt építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően, illetve ha az általános érvényű kötelező építési előírások megsértésével végzik – áll az október 1-től hatályos, módosított kormányrendeletben. Épp ezért mielőtt bárki is a házépítés nagy kalandjába kezd, ajánlatos alaposan megismernie az otthonteremtést érintő építésügyi előírásokat: például, hogy az adott telken megvalósítható-e a megálmodott méretű otthon, vagy később, a család bővülésével ráépíthető-e még egy szint, beépíthető-e a tetőtér, az építkezéshez milyen dokumentumok, engedélyek beszerzésére van szükség. Mert, ha a szabályoktól valaki eltér, akkor bizony lesújt a hatóság, és az annyi, többe kerül majd. A bírság alapja pedig nem más, mint az építmény számított értéke, amit annak térfogatából, felületéből, magasságából vagy darabszámából, jogszabályban meghatározott módszer szerint számít ki a hatóság. Mértéke az engedély nélküli épület vagy épületrész-megvalósítás esetén – a szabálytalanul létrehozott építmény vagy építménytoldalék számított értékének – 50, engedélytől való eltéréskor 40, míg engedélyezetlen bontás esetén 30 százaléka, védelem alatt álló épület lebontásakor vagy átalakításakor eléri a számított ingatlan értékének 70 százalékát.

A bírságlista itt még nem ér végett: az engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén ugyanis a bírság mértéke 20 százalék, a világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén pedig 80 százalék. Ezekből a százalékokból is kiolvasható tehát, hogy költséges üzemmé válik az engedély nélküli építkezés. Az október elsején életbe lépő építési tevékenységekről szóló kormányrendelet ugyanis jelentősen emelte az építési bírságok mértékét. Bár az új bírságok csak az október 1-jétől induló eljárásokra vonatkoznak, azért azt sejteni lehet, hogy például Oszkó Péter is milliós bírságra számíthat. A pénzügyminiszterre azért csap le a hatóság, mert eredeti tervekhez képest nagyobb pincét építtet négyszintes budai villája alá. Oszkó Péter egyébként hétjegyű bírságra számít.

Bírságot növelő tételek

Sok embernek tehát egy apró baki megsokszorozhatja épülő házának költségeit. Ha például a renitens nem fizeti be időben kötelezettségét, akkor a hatóság késedelmi pótlékkal megnövelheti annak összegét. A bírság megfizetésére ugyanis legfeljebb 60 nap áll mindenki rendelkezésére, amire építésügyi hatóság a befizetési határidő lejárta előtt – kérelem alapján végzéssel – legfeljebb egy alkalommal 60 nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírságot egyébként csak és kizárólag egy esetben engedi el a hatóság, mégpedig akkor, ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti. Egyéb esetekben azonban a kiszabott bírság nem engedhető el. Az építkezőknek tehát ezért is érdemes a hatályos szabályokat áttanulmányoznia.

Az a jó kis magyar bürokrácia

Aki nem akar bírságot, annak bizony nem csakhogy alaposan el kell mélyednie a híres magyar bürokratikus rendszerben, de türelmesnek is kell lennie. Az irodajárás, nyomtatványkitöltés, postázás kell ugyanis ahhoz, hogy akár egyetlen egy kavicsot letehessünk a teleken, és ez kell ahhoz is, hogy megszerezzük a megfelelő engedélyeket. De lássuk csak, mik ezek:

Elvi építési engedély

Mielőtt az építkező megkéri a tényleges építési engedélyt, kérhet úgynevezett elvi építési engedély is. Ennek papírnak a legnagyobb előnye az, hogy egy ilyen papíros megszerzése jóval egyszerűbb folyamat, mint a végleges építési engedélyé. Bár azt tudni kell, hogy az elvi építési engedéllyel nem lehet házat építeni, azért a felett a tény felett sem érdemes szemet hunyni, hogy egy ilyen elvi-ámen elegendő ahhoz, hogy rögvest kiderüljön mi a bibi az elképzelésünkben, illetve mi hibádzik a telekkel.

Ráadásul ez elvi építési engedélynek a gyors megszerzésén túl van még egy hatalmas előnye: mégpedig az, hogy ha ebbe az illetékesek beleírtak valamit, akkor azt onnan ember ki nem törli, azaz amit egyszer zöld lámpát kapott, az a jövőben véghez is vihető. Az illetékes építésügyi hatóságnak a döntést a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell meghoznia az építési engedély köteles-, 15 napon belül kell meghoznia a bejelenés köteles építési tevékenységek elvi engedélyezésekor.

Építési engedély

Az építtetőnek, vagy törvényes képviselőjének (általában a tervező) kell benyújtania az építési engedély iránti kérelmet egy kifejezetten erre a célra kitalált formanyomtatványon. A kérelemhez számos mellékletet kell csatolni: az építészeti-műszaki dokumentációt legalább 3 példányban, ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, akkor az ügyben érdekelt szakhatóság 6 hónapnál nem régebbi állásfoglalását a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt, továbbá a tervezői nyilatkozatot, az építési jogosultság igazolására szolgáló dokumentumokat, és az építési engedélykérelemhez kitöltött statisztikai adatlapot. És a bürokrácia útvesztőiben a lista lehet, hogy még nem ér véget, mert bizony a felsoroltakon kívül jogszabály előírhat még egyéb hatósági hozzájárulásokat és szakvéleményeket is.

Használatbavételi engedély

Vége a sorbaállásnak, s hosszú hónapok után vége a munkának is. Pont került az építkezés végére, azaz felépült az új otthon, ám fellélegezni még nem lehet, mert beköltözéshez is engedély kell. Az épület felhúzása után szakhatósági vizsgálat következik: lehet drukkolni, mert árgus szemek azt vizsgálják ilyenkor, hogy vajon minden rendeltetésszerűen-, a tervdokumentáció minden egyes pontját betartva építettünk-e meg, úgy, hogy az még szuperbiztonságos is lett. Ezt az engedélyt persze nem másnak, mint az építkezőnek kell megigényelnie az építésügyi hatóságtól. Amennyiben viszont a hatóság nem találja alkalmasnak az épületet a rendeltetésszerű használtra, akkor megtilthatja, illetve feltételekhez (azaz a hibák kijavításához) köthetik a beköltözést – ehhez ugyanis joga van.