Még nincs vége a bankháborúnak! Szervezkednek a kódex ellen!

Bár múlt héten aláírták a banki magatartáskódexet, a civilek keveslik az eredményeket, törvényt akarnak. A VÉSZ pedig továbbra is fenntartja a feketelistát. Egyes pénzügyi vállalkozások máris szervezkednek a kódex ellen.

Változások a feketelistán

A VÉSZ (Vállalkozások Érdekvédelmi Szervezete) bankháborút indított, közzétett egy ún. feketelistát, amelyen 9 bank és 11 pénzügyi vállalkozás szerepelt. A Bankszövetség vezetője komolytalannak tartotta a listát, mégis annak közzététele után a szakértői tárgyalások felgyorsultak, és létrejött a kódex. Közben Felcsuti Péter az elnöki posztról lemondott, az UniCredit Bank Zrt. és az Aegon Hitel Zrt. pedig kilakoltatási moratóriumot vállalt. Szeptember 18-i nyilatkozat: „az AEGON Hitel Zrt. egyetért a VÉSZ-szel abban, hogy a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítása vagy más vis major ok miatt fizetésképtelenné vagy csökkent fizetésképességűvé vált adósok egyetlen otthonára vonatkozóan nem lehet árverést vagy bírósági végrehajtást kezdeményezni azokban az esetekben, ahol az ügyfél együttműködési készséget mutat a hitel visszafizetésére.” Az Unicredit elnök-vezérigazgató pedig dr. Patai Mihály, aki a Bankszövetség alelnökeként aláírta a magatartáskódexet. Mégsem blöff ez a lista?

Elhallgattatták?

Vajon a válság óta megerősödött társadalmi mozgalmak mennyiben járultak hozzá a a magatartáskódex aláírásához? A VÉSZ eleinte nemigen jelent meg a médiában, aztán a „balhés” akciók reflektorfénybe állították a szervezetet. A minap Éliás Ádám elnökkel interjút készített egy állami csatorna, hogy majd a hitelesek problémáival foglalkozó tévés vitába bevágják véleményét. Egy szót sem idéztek tőle. Éliás szerint „az egész műsor úgy állította be, mintha a várható fordulat a bankok magatartásában és gyakorlatában, a politikai-hatalmi elit és a banki elit belső taktikai játékaiból, megegyezéséből fakadt volna. Ez a beállítás teljesen hamis. A bankokat az a nagyszabású társadalmi ellenállás kényszeríti a fordulatra, amelynek élén Szövetségünk állt és áll. Amennyiben bárkinek kétsége lenne efelől, bőséges bizonyító adalékkal állok bárki rendelkezésére.”

Mit tett a Kormány eddig?

A Kormány valóban tett intézkedéseket a válság kirobbanása óta. De ezek hoztak-e eredményt? Idén márciusban fogadta el az Országgyűlés a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényt, július 28-án hatályba lépett. A Bankszövetség szerint majd októberben látjuk, hogy hányan tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Müller János, a szövetség vezető tanácsadója szerint „válság idején nincs egyetlen megoldás. Alternatívák vannak. Az áthidaló kölcsönt is a bankok nyújtják.” Országbíró Zoltán vezető parlamenti lobbi szakember szerint „jelenleg rendezetlen függő helyzet van országszerte, demonstrációkkal, túlkapásokkal, élettragédiákkal színezve. Részleges eredmény a kilakoltatások moratóriumának decemberig meghosszabbodása, kódex egységes szerkezetbe foglalt létrejötte. Az áthidaló kölcsön a szakértők véleménye szerint nem teremti meg a valódi megoldását az ilyen “bedőlt hiteleknek”, a végrehajtás időbeni elodázásának tűnik.”

Elég volt-e az eddigi jogszabályi környezet?

A banki kódexhez nem akar csatlakozni pl. az AXA, szerinte az eddigi szabályozás megfelelő. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábban 11 hitelintézetnél vizsgálta, hogy lakossági jelzálog-hiteltermékekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatuk megfelel-e a hitelintézeti törvény rendelkezéseinek. Közleményükben kifejtik, hogy „a Felügyelet a vizsgálatok eredményeképp a hitelintézetek többségében nem állapított meg jogszabálysértést, azonban néhány hitelintézet számára vizsgálati levélben fogalmazta meg az intézmények gyakorlatával kapcsolatos aggályait, illetőleg a jövőre vonatkozó javaslatait.” Tehát a törvények szerint jártak el a hitelintézetek. A társadalmi elégedetlenségből ítélve azonban mégsem lehet annyira „fogyasztóbarát” ez a jogszabályi környezet, amire az AXA hivatkozik.

Keveslik az eredményt

Az „Otthonvédők” összefogásban részt vevő szervezetek „közös sikerükként könyvelik el az Ügyészség, és a Nemzeti Nyomozóiroda vizsgálódását a lakáshitel ügyekben, továbbá, hogy a PSZÁF nyolcezer lakáshitel szerződést vizsgál át, mert erős a gyanú, hogy ezek az adósok azért kaptak lakáshitelt a hitelközvetítőktől, hogy később a cégek megszerezzék a lakásokat.” VÉSZ szerint „a kódex semmilyen előrelépést nem jelent a jelenlegi krízis megoldására, de még kezelésére sem: tartalmilag semmitmondó, ahol törvényerőre lenne szükség, ott ajánlások általánosságait fogalmazza meg; nem kötelező aláírni; az alá nem íróknak nem kötelező betartani; annak be nem tartását, amit nem kötelező aláírni, nem lehet szankcionálni, az erről szóló közlések blöffnek minősítendők.” Országbíró Zoltán szerint „az idő két-három hét alatt visszaigazolta az alapvető problémát. Bajnai Gordon kormányfő és Oszkó Péter pénzügyminiszter kerüli a nyilvános vitát a LOÉSZ-szel (Lakástulajdonosok Országos Érdekvédelmi Szervezete), a szakmai egyeztetést halogatja, így hoz azután alkalmatlan törvényeket. Ez történt a szerződésmódosítás ügyével, s a bankok magatartáskódexe sem rendezi megnyugtatóan a kérdést.”