Alkotmányellenesek a jövő évi adó- és járuléktörvények?

Az Országgyűlés június végén elfogadta a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénycsomagot, ami 2010. január elsején lép hatályba. Az Adótanácsadók Egyesületének vezetése gondosan tanulmányozta, elemezte az abban foglaltakat, majd úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Az egyesület megérti és méltányolja az adórendszer egyszerűsítését célzó rendelkezéseket, kénytelen volt azonban megállapítani, hogy más rendelkezések, éppen a legfontosabbak, ezzel homlokegyenest ellentétes hatásúak. Érteni vélik a szürkegazdaság visszaszorítására való törekvést is egyes előírások mögött, véleményük szerint azonban ezek egyrészt könnyen kijátszhatóak, másrészt az elérni kívánt cél ellen hatnak, hatásukban inkább növelik, mint csökkentik a szürkegazdaság hatókörét.

Néhány kulcs-rendelkezés iránt azonban a legcsekélyebb megértést sem tudják tanúsítani. Ezek az szja, a társadalombiztosítás és az egészségügyi hozzájárulások körébe tartoznak, és érintik szinte a teljes magyar kisvállalkozói kört a villanyszerelőtől az orvosig, az önálló alkotóművésztől a kiskereskedőig, amikor a személyes munkavégzésük bérét a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni.

A szóban forgó rendelkezések nem egyszerűen hátrányosak rájuk nézve, de teljes jogbizonytalanságot teremtenek számukra. Eddig is voltak-vannak előírások, amelyek a vállalkozók által felveendő személyes jövedelem, az adó- és járulékalap, minimumát határozták meg. Jövőre azonban e jövedelmet olyan újonnan bevezetett fogalmak alapján kellene meghatározni, amely fogalmak a vállalkozók vonatkozásában egyszerűen értelmezhetetlenek, értelmetlenek. Ami pedig értelmetlen, azt mindenki, az ellenőrzést végző APEH is, úgy értelmezheti, ahogy akarja. A jogbizonytalanságnak az így létrejövő foka álláspontunk szerint egyértelműen alkotmányellenes.

Nemcsak a jogbiztonság követelménye sérül azonban. Az új rendelkezések között van, amelyik a meg sem szerzett jövedelem eho alá vonásával a tulajdonhoz való jogot, van, amelyik az eltérő adóztatással a verseny szabadságát sérti. Más jogszabályhely az osztalékként ki sem fizetett nyereség ehóztatásával, csökkentve ezzel a beruházásra fordítható összegeket a magyar gazdaság piacgazdaság jellegét, ismét másik az táppénzt, nyugdíjat nem biztosító eho fizetéssel a hátrányos megkülönböztetés tilalmát veszélyezteti.

Mindezek alapvető alkotmányos értékek. Ezért az egyesület beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérik az általuk kifogásolt rendelkezések megsemmisítését. Készek ugyanakkor a pénzügyi kormányzattal az egyeztetésre, hogy hogyan lehetne azokat a szándékokat, amelyekkel egyetértenek, az alkotmánnyal összhangban az adótörvényekbe átültetni.