A kormány így segít: mással viteti el a balhét

Múlt péntektől az önkormányzatok megvásárolhatják a bedőlt hitelesek lakásait, így az adósok bérlőként tovább élhetnének otthonaikban. Később, ha a válság enyhül, vissza is vásárolhatnák. De van-e erre pénzük az önkormányzatnak, hány lakásról lehet szó, és mekkora lenne a bérleti díj?

Az önkormányzatok elővásárlási jogáról

Az Országgyűlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el a XLVIII. törvényt a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, múlt héten pedig érvénybe lépett a jogszabály. A törvény szerint „a települési önkormányzatot az értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során elővásárlási jog illeti meg.”

Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy:

Szegények az önkormányzatok?

“A települési önkormányzatok számára ez egy olyan törvényi lehetőség, amelynek alkalmazását saját hatáskörükben dönthetik el. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos részletes információkról tehát az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat határoz majd” – értelmezi a PSZÁF a jogszabályt. Az önkormányzatoknak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyújt hitelt az árverezett lakások megvásárlásához. Miközben a jövő évi költségvetési tervek szerint 120 milliárdot spórolnának az önkormányzatokon.

Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke szerint „teljességgel lehetetlen, hogy az önkormányzatok ebben a helyzetben újabb hiteleket vegyenek fel. 800 milliárd az önkormányzatok hitelállománya, így is emelkedő kamatokkal kell számolni, és ebben az időszakban minden plusz hitelfelvételi lehetőség elég komoly plusz terhet jelent a települések számára, ami a mai pénzügyi és gazdasági helyzetben majdnem vállalhatatlan.”

Vegye meg a Magyar Fejlesztési Bank!

Bús Balázs III. kerületi polgármester augusztus 11-i, Bajnai Gordonnak írt nyílt levelében azt írja: „amennyiben az önkormányzatok konzekvensen élnek elővásárlási jogukkal, csak több tíz milliárd forintra rúgó újabb adósságba kergeti a helyi helyhatóságokat és az alapvető feladataik ellátását súlyosan veszélyezteti. Ha egy önkormányzat csak egy esetben is él az „elővásárlási jogával”, utána minden esetben kötelezően minden kényszerértékesítésre kerülő lakás esetében újra „élnie kell”, hiszen semmilyen szempontból nem tehet különbséget polgárai között. Ráadásul ez esetben valószínűleg a kereskedelmi bankok is könnyebben rászánják magukat a „végső megoldásra”.” Bús Balázs ezért azt javasolja, hogy “az MFB a bedőlt bankhiteleket közvetlenül a kereskedelmi bankoktól vásárolja meg. A továbbiakban pedig az MFB felfüggesztheti, illetve haladékot adhat a szociálisan rászorultaknak a hitelek kamatainak, illetve azok törlesztő részletét illetően. Az MFB szociális alapon néhány éves kilakoltatási moratóriumot is vállalhat egyoldalúan a válságra hivatkozva.”

Növekedhet az önkormányzatok vagyona

Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és Újbuda polgármestere viszont az ingatlanmagazin.com kérdésére elmondta, hogy helyes és fontos törvényről van szó. Szerinte minél nagyobb egy önkormányzat, annál erősebb, így többet tud áldozni erre a célra. „Ha nem tesszük meg, akkor ezek az állampolgárok a szociális ellátó rendszerben máshol fognak megjelenni, ami végső soron többe kerül, mint a mostani segítségnyújtás.”

Sokan azzal érvelnek – folytatta az újbudai polgármester -, hogy az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, mert eladósodtak, viszont szerinte ezzel valójában tulajdont szerez az adott település vagy kerület. A megszerzett vagyonelem értéke ráadásul többet ér, mint a kifizetés összege, hiszen az árveréskor meghirdetett licit ár jóval a piaci érték alatt van. A törvény 2010. december 31-ig él, ami azt jelzi – tette hozzá -, hogy ez a fajta segítségnyújtás valójában csupán a hitelválság ideje alatti krízishelyzetekre lehet megoldás, utána remélhetőleg normalizálódik a gazdaság. Ezért később lehetőséget kell adni a volt lakástulajdonosoknak, hogy visszavásárolhassák lakásaikat, a lényeg, hogy az önkormányzat számára ez ne jelentsen vagyonvesztést.

Néhány ezer lakásról lehet szó

Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere korábban azt nyilatkozta, hogy az országban sok családot lehetne megmenteni az önkormányzatok lakásvásárlásával. „Kis lakásoknál el tudom képzelni, hogy ezt megcsinálnánk, ha ehhez a Magyar Fejlesztési Bank kedvező kamatozással adna az önkormányzatoknak hitelt. Akkor Nyíregyházán néhány 10, az országban néhány ezer családot meg lehetne menteni a hajléktalanságtól.” Újbudán a törvény múlt pénteki hatályba lépése óta, vagyis nagyjából egy hét alatt 5-en jelezték, hogy kérik lakásuk megvásárlását, ebből eddig az önkormányzat 3-at ítélt megalapozottnak.

Mennyi lenne a bérleti díj?

Mennyi lenne a bérleti díj? Hogyan határoznák meg az önkormányzatok? Molnár Gyula a bérleti díj megállapítását a kerületi lakásrendelethez igazítaná. Ez alapján több kategóriába sorolják a bérlakásokat, eltérő díjazással. A legmagasabb kategóriába tartozik a költségalapú bérlakás, ide sorolnák be az árverezés során megvásárolt lakásokat is. “A lényeg, hogy a bérleti díj ne lehessen kevesebb, mint amennyibe az önkormányzatnak került a lakásvásárlás. Ha mégis túl magas lenne a bérleti díj, akkor nem a lakbéren kell változtatni, hanem egyéb szociális segéllyel lehetne kompenzálni.”

Dr. Gémesi György szerint “a lakbér képezhetné a törlesztőrészletek fedezetét. Megítélésem szerint nem tud a település olyan magas lakbért kérni, ami ezt fedezné. A másik kérdés, amivel senki nem foglalkozott, hogy ezek a lakások milyen állapotban vannak. Nincs felmérve, hogy igényelnek-e felújítási összeget, milyen működési költségre van szükségük, ki tudja-e fizetni ezt a benne lakó”.