Az ombudsman szerint is alkotmányellenes lehet a vagyonadó

Az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját – vélekedett Szabó Máté országgyűlési biztos, aki ezért beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Probléma a forgalmi értékkel

Az egyik problémának azt tartja a biztos, hogy a törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének meghatározásához. Ugyanakkor adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendeli szankcionálni, ha a bevallásban az adózó – akár tévedésből is – a forgalmi értéket, ezáltal az adóalapot 10 százalékot meghaladó eltéréssel adná meg. 

Súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét az adóalap meghatározásának bizonytalan volta, mivel az adóhatóság korlátlan mérlegelési jogot kap. Azt is aggályosnak tartja, hogy az adóalany akkor is köteles bevallást tenni, ha álláspontja szerint lakóingatlanjának tényleges forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határt.

Kétféle értelmezés is lehetséges

A rendelkezés kétféle módon értelmezhető, tehát egyrészt úgy, hogy az adóalany ugyan köteles bevallást tenni, de abban eltérhet a melléklet szerinti számított értéktől, míg a másik szerint a bevallásban a számított értéktől nem lehet eltérni. Szerinte a rendelkezés félreérthetően van megfogalmazva, ami nem felel meg a normavilágosság követelményének és ezáltal sérti a jogállamiság elvét.

Nincs arányosság a mentességnél

Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a tulajdonosok adófizetési kötelezettsége csak a tulajdoni hányaduk arányában áll fenn, az elv nem érvényesült a mentességi szabályok megalkotása során. A mentességet kizárólag az ingatlan értékéhez köti és nincsen figyelemmel arra, hogy az adott ingatlannak hány tulajdonosa van, így egy nagyobb értékű ingatlan kisebb arányú résztulajdonosa adófizetésre kötelezett lehet, szemben egy olyan adóalannyal, aki azonos értékű tulajdonnal rendelkezik egy kisebb, már mentességet élvező ingatlanban.

Diszkriminálja a nagycsaládosokat

A nagycsaládosok számára is diszkriminatív helyzetet teremt, mivel a kisebb létszámú háztartások kisebb méretű és ezáltal alacsonyabb értékű, de magasabb komfortfokozatú lakóingatlanját mentesíti az adó alól, ugyanakkor a nagyobb család indokolhatóan nagyobb méretű és sok esetben ezért nagyobb forgalmi értékű lakóingatlanját adókötelessé teszi, és neki csak egy jelképes mértékű kedvezményt biztosít.

Gond lehet az adófelfüggesztéssel

További probléma, hogy az adófelfüggesztést kérő tulajdonos ingatlanjára az adóhatóság köteles az adótartozást biztosító jelzálogjogot bejegyeztetni. Viszont nem élhetnek például az adófelfüggesztéssel mindazok, akiknek lakóingatlanjára már más okból be van jegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom. Ilyen lehet azok esete, akik lakáscélú állami támogatást vettek igénybe.

Kevés a felkészülési idő

Ráadásul a jogalkotónak megfelelő időt is biztosítania kellene az alkalmazására való felkészülésre. Az esetek döntő részében a korábbi szerződéskötéskor nem ismerték, nem ismerhették és ekként nem is vehették számításba az új adó bevezetéséből fakadó jövőbeli kötelezettségeket azok, akiknek ingatlanját több évtizedes banki kölcsönnel finanszírozták, tartási és életjáradéki szerződéssel idegenítették el, vagy egyéb okból – például lakáscélú állami támogatással, vagy kölcsönfelvétellel összefüggő – elidegenítési tilalom alatt állnak.

A féléves felkészülési idő – noha viszonylag hosszúnak tűnik – csak a jogszabályi rendelkezések megismeréséhez elegendő, de a megváltozott adózási környezethez való alkalmazkodáshoz biztosan nem. A gyors hatályba léptetés tehát sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét.