A bankokat is kilakoltatják? Háború az Aegon és társai ellen

Elkezdődött a Bankszter-túra, azaz a Magyarok Szövetségének Hiteles Csoportja által szervezett demonstráció-sorozat. Első állomás az Aegon Hitel Zrt. fiókja volt.

Kezdődik a Bankszter-túra!

A Magyarok Szövetsége (MSZ) Hitelesek Csoportja demonstrált az Aegon Hitel Zrt. Krisztina körúti fiókja előtt. Ezzel kezdetét vette az ún. Bankszter-túra, azaz az MSZ tüntetéssorozata az egyes pénzintézetek tevékenysége ellen. Több bank előtt kívánnak tüntetést szervezni a későbbiekben. A válság miatt megszorult devizahitelesekkel szembeni bánásmódot kifogásolják. Arra szólítják fel a bankokat: „hogy tanúsítsanak végre társadalmi felelősséget, a bedőlt hitelek adósait ne az altalajba döngölni, lakásukat elszedni és a fennmaradó követelésekkel őket életük végéig fojtogatni szíveskedjenek, hanem legyenek képesek némi önmérsékletet tanúsítani.” Az egyik megjelent Aegon-ügyfél esetében – a 2008. októberi szerződéskötéskor – a 25 millió forintos hitel havi 205 ezer forintos törlesztő részletet jelentett, míg most 380 ezer forintot fizet. Dr. Madari Tibor ügyvéd, az MSZ Jogsegély Szolgálatának vezetője feltette a kérdést hogy „hogyan lesz a svájci frank 0,39 %-os bankközi kamatlábából 11,88 % kamat? Hogyan lehetséges, hogy a svájci frank árfolyama a szerződéskötéshez képest 23 %-kal nőtt, míg a törlesztőrészlet 86 %-kal?” Az Aegon ez idáig elmondásuk szerint nem válaszolt a kérdésükre. Varga István, az Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke hozzátette, hogy véleménye szerint az Aegon Nyugat-Európában bekövetkezett veszteségeit azzal kompenzálja, hogy leányvállalata részére drágán forrást helyez ki, hogy azt többek között a magyar hitelfelvevők nyakába varrja.

Mennyien vannak bajban?

A hátralékosok, árverések, kilakoltatások számáról pontos adataink nincsenek, csupán a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) információira támaszkodhatunk, hiszen a bankok a bedőlt hitelekről üzleti titok miatt nem adnak részletes tájékoztatást. A problémás hiteleket pedig a teljes portfolió 2-3 %-ra saccolják. A KHR lakossági alrendszere alapján 2009. júniusában 830 ezer db volt a hitelmulasztás és a bankkártya visszaélések száma. A rendszer 715 ezer természetes személyt tartalmaz, januárban ez a szám még csak 630 ezer fő volt. A Kormány a bankok egyoldalú szerződésmódosításaival kapcsolatos intézkedésekre koncentrál, pedig rövidtávon a fő probléma a már korábban megnövekedett havi törlesztő részlet. A Bankszövetség 2009. első negyedévi jelentéséből kiderül, hogy nem lelkesednek a változásokért: „A képviselőkkel, érdekképviseletekkel folytatott megbeszélések alkalmával közvetlenül érzékelhettük az előítéletekkel teli, zavaros bankellenes indulatokat. Az átgondolatlan szabályozás okozta jogbizonytalanságot csökkentette volna, ha a PSZÁF kiállt volna amellett, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás joga egy kockázatkezelési eszköz, amellyel egy prudens banknak időnként élnie kell.”

Kezdődik a civil ellenállás?

Bár a Kormány folyamatosan egyeztet a magyarországi bankokkal, a civil szervezetek mégis elégedetlenek. Most az MSZ és a VÉSZ (Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége) a tettek mezejére lépett. Az MSZ két kezdeményezést indít az útjára nyáron. Az egyik, hogy az egyes bankok ellen pertársaságokat szeretnének alakítani, ezért várják a jelentkezőket, akik úgy érzik, hogy az árfolyamkockázat ürügyén túlzottan növekedett a havi törlesztőrészletük. A másik kezdeményezés, hogy a VÉSZ által életre hívott Gyorsreagálású Önvédelmi Zónákat (GYŐZ) országos hálózattá fejlesszék. A GYÖZ lényege, hogy az egy lakóterületen élők szolidaritási csoportokat hoznak létre, és megakadályozzák a kilakoltatásokat. Ezek a demonstrációk abszolút békések, a neuralgikus pont az, ha a rendőrség segítséget nyújt a végrehajtóknak.

Ez ügyben a VÉSZ elnöke, Éliás Ádám állásfoglalást is kért az Országos Rendőrkapitányságtól. A válaszból kitűnik, hogy a rendőrség csak bírósági végrehajtás esetén alkalmazhat kényszerítő eszközöket, különben nem vehet részt a kilakoltatásban, és ekkor a GYÖZ felléphet a végrehajtók ellen. Már több esetben sikeresen akadályoztak meg kilakoltatásokat, bár a médiacsend egyelőre nagy úr. Dr. Madari Tibor hozzátette: „Ezek a törekvések csak akkor lesznek életképesek, ha beindul a társadalmi önszerveződés, ha az emberek helyben keresik a kapcsolatot. Eddig körülbelül 100 GYŐZ-csoport alakult meg országszerte. Ahogy az érintett hitelesek megalakítják a pertársaságot, azzal párhuzamosan létre kell hozni a GYŐZ-csoportokat is. A legfontosabb a szolidaritás. Paradigmaváltásra van szükség.” Mindemellett szövetkezeti bank létrehozását fontolgatják, hogy bebizonyítsák, etikus alapon is lehet pénzintézetet működtetni.

VÉSZ: megsemmisítik a bankokat?

A VÉSZ szokásához híven radikális eszközökhöz kíván nyúlni, ez idáig fellépésük többször vezetett eredményre az építőipar területén. Július 17-én Ultimátumban szólították fel a teljes bankszférát, hogy „hirdesse meg az árverezési és kilakoltatási moratóriumot az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelesek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonára vonatkozóan.” Következő tervezett lépésük szerint augusztus második felében sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozzák azoknak a pénzintézeteknek a nevét, amelyek nem hirdettek árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Megnevezik azokat a hitelközvetítő cégeket is, amelyeket ezek a bankok finanszíroznak és látnak el információval. A feketelista közzétételét követően hat héten át figyelik a listán szereplő bankok magatartását, és megállapítják, „melyik bank okozta a magyar társadalomnak a legnagyobb kárt. Ezt a VÉSZ közellenségnek minősíti, és széles társadalmi összefogás keretében meg fogja semmisíteni.”