További dossziék »

Amit a haszonélvezetről tudni kell – a gyakorlati problémák alapján

Németh Krisztián | 2012. október 17. 10:05 | Módosítva: 2012. október 17. 10:07 | 0 hozzászólás
Címkék: haszonélvezet, haszonélvezeti jog | magazin összes címke »

A haszonélvezet a tulajdonos és a haszonélvező számára is járhat kellemetlenséggel. Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek és milyen jogai a tulajdonosnak? Most gyakorlati szempontból áttekintjük a haszonélvezettel kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdéseket.

A haszonélvezet vagyoni értékű jog. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

„A haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál”

A haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult az ingatlant a birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti, ez idő alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvező tehát jogosult meghatározni, hogy ki használhatja a lakást, átengedheti másnak, viszont a tulajdonos számára is megtilthatja, ennek érdekében például a zárakat lecseréltetheti.

A haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. A haszonélvezet a dolog egészére, de annak egy részére (eszmei hányadára) is kiterjedhet. Alapítása után csak a haszonélvező belegyezése esetén szüntethető meg, a lemondásért ellenértéket is lehet követelni.

Vagyoni értékű jog, ezért illetéket is kell fizetni utána

A haszonélvezeti jog vagyoni értékkel bír (mint említettük: vagyoni értékű jog), és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. A haszonélvező a haszonélvezet értéke után vagyonszerzési illeték megfizetésére köteles.

Az illeték mértéke

Az illetéktörvény az illetékkiszabás céljára határoz meg egy számítási módot. Eszerint a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének 1/20 részét kell tekinteni a haszonélvezet egy évi értékének. A további számítás (és ezzel az illetékalap meghatározása) attól függ, hogy határozott vagy határozatlan időre alapított haszonélvezetről van-e szó. A holtig tartó haszonélvezet „értéke”, például, ha a haszonélvező 51-65 év között van, az ingatlan forgalmi értékének 6/20 része.

Nem forgalomképes jog

A haszonélvezeti jog nem forgalomképes jog, így például nem lehet eladni, nem lehet róla érvényesen végrendelkezni. A haszonélvezeti jog legkésőbb a jogosult halálával megszűnik.

Használattal összefüggő költségek

A haszonélvező köteles viselni a használattal összefüggő költségeket, illetve a kisebb javítások költségét. Ugyanakkor a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az ezzel kapcsolatos munkák elvégzése a tulajdonos feladatai közé tartozik.

Haszonélvezet megszüntetése

A haszonélvezet olyan jog, amely csak nagyon korlátozottan szüntethető meg. A haszonélvező egy haszonélvezeti jogot megszüntető szerződéssel megteheti: a szándékot egy ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratba kell foglalni, ez alapján törölheti az ingatlan-nyilvántartás a haszonélvezeti jogot. A kikényszerítésére azonban nincs lehetőség.

Haszonélvezet korlátozása

A haszonélvezeti jog korlátozása akkor jöhet szóba, ha özvegyi jogról van szó.

Özvegyi jog

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ha a házastárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.

Az özvegyi jog (pénzbeli vagy természetbeni) megváltását a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőtől lehet kérni, de csak az örökség megnyílásától számított egy éven belül.

Ezen határidő letelte után a házastárs haszonélvezetének korlátozását kérhetik a leszármazók, amiről a bíróság dönt. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.