További dossziék »

A norvégok árammal fűtenek. Nálunk is megéri? Kiszámoltuk!

Farkas Tibor | 2010. november 3. 10:04 | Módosítva: 2010. november 8. 16:58 | 19 hozzászólás
Címkék: cirkó, elektromos fűtés, fűtés, gázfűtés, rezsi | magazin összes címke »

Az emberek korábban ódzkodtak a villanyfűtéstől, pedig ma már a norvég típusú elektromos fűtőpanelek üzemeltetési költségei nem sokkal, csupán 15-20 %-kal magasabbak, mint a gázfűtésé. Viszont a rendszer kiépítése a felébe-harmadába kerül a cirkónak, így legalább 5-10 év, amíg a gázfűtés behozza a költségeit.

A közhiedelem szerint az elektromos fűtés jóval drágább mint a gázfűtés. Azonban ez az Észak- és Nyugat-Európában már régóta népszerű norvég típusú elektromos fűtőpanelekre nem igaz. A takarékos működést egyrészt az biztosítja, hogy ezek 100 százalékos hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát, másrészt a speciális fűtőbetétnek és a precíz szabályozó rendszereknek köszönhetően fogyasztásuk harmada a hagyományos elektromos berendezéseknek. A fűtőpanelben ugyanis nem izzószál van, hanem egy speciális fémötvözetű fűtőbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hőmérsékleten működik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fűtésteljesítményt pedig még gazdaságosabbá teszi a fűtőtestbe épített precíz elektronikus vezérlés, amely állandóan méri a helyiség hőmérsékletét. Csak akkor engedi a fűtőbetétnek, hogy áramot fogyasszon, vagyis hőt termeljen, ha a hőmérséklet csökken, azután rögtön kikapcsol. Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, vagyis ki-be kapcsol, így fűtőteljesítménye harmadának megfelelő áramot fogyaszt – magyarázza Nágel Balázs, a Nord Art Kft. ügyvezetője, akinek cége évente 6-7 ezer fűtőpanelt értékesít.

Egy nap alatt kiépíthető a rendszer

Az elektromos fűtőpanel külső megjelenésre egy esztétikus lapradiátorra hasonlít, és bárhol felszerelhető, ahol áram van. Emiatt akár egy nap alatt kiépíthető a teljes rendszer. Használható kiegészítő fűtésként, például gázkonvektoros lakásban, ahol a nem fűtött helyiségbe telepíthető, vagy önálló fűtésrendszerként. Hagyományos egy fázisról üzemeltethető. Ha kiegészítő fűtésként szeretnénk használni, valószínű, hogy elegendő a villamos hálózatunk kapacitása, de előtte érdemes ellenőrizni, hogy hány amperes a főkapcsoló, vagyis a villanyóraszekrényben mekkora főbiztosíték van. A 4-6 kg-os fűtőpaneleket egyszerűen akár a képeket a falra kell szerelni a padlószinttől minimum 10 cm-re, és lehetőleg az ablak alá, majd csatlakoztatni kell egy konnektorba. Ezért ajánlott a fűtőtest leendő helyén az elektromos radiátor mögé vezetni az áramot.

Beépített termosztát

A beépített termosztát ártól függően lehet manuális és digitális. Utóbbi folyamatosan ellenőrzi a helyiség hőmérsékletét, tetszőlegesen beállíthatunk rajta két hőmérsékletet (komfort és takarék), ezeket a nap különböző szakaszaiban váltogathatjuk, amellyel akár 25 százalék energiát megtakaríthatunk. Nem egy termosztátot kell szabályoznunk, mint a központi fűtésrendszernél, hanem minden helyiség saját fűtőpaneljét kell beállítani egymástól függetlenül. A kezelőgombok a panel oldalán rejtve helyezkednek el. Ezekkel tudjuk beállítani a komfort és takarék-hőmérsékletet, az időt, a napokat. A fűtésrendszert kiegészíthetjük rádiójel vezérelt termosztátokkal is, így távolból sms-ben is programozható.

Az elektromos fűtőpanel

Mekkora teljesítményű fűtőpanel kell az egyes helyiségekbe?

A fűtőpanelek több méretben és színben kaphatóak, az adott szoba, helyiség méretétől függ, hogy mekkora teljesítményű fűtőpanel szükséges. A norvég típusú fűtőpanelnél a legkisebb teljesítményű 400 W, míg a legnagyobb 2000 W. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani: mekkora fűtőpanelre van szükségünk, meg kell mérnünk az adott helyiség alapterületét és magasságát, ezeket összeszorozva megkapjuk a helyiség légtérfogatát. Ezt a számot meg kell szoroznunk 35-el, majd a kapott szorzatot felfelé kerekítenünk. Ha a szigetelés és a nyílászárók állapota rosszabb az átlagnál, célszerű egy vagy két mérettel nagyobb panelt választani. Tehát például egy 20 nm-es, 2,6 méteres belmagasságú szobának egy 2000 W-os fűtőpanelre van szüksége.

Bekerülési költségek

Az elmúlt évek fogyasztói tapasztalatai szerint egy 50 nm-es 2 szobás egyedi fűtéses lakásba 4 helyiségbe érdemes fűtőpaneleket telepíteni, amelyek összköltsége prémiumkategóriában 275 ezer forint (kb. 20 nm-es nagyszoba: 2000 W – 75 ezer forint, kb. 15 nm-es kisszoba: 1400 W – 73 ezer forint, közlekedő-konyha: 800 W – 65 ezer forint, fürdő: 400 W – 62 ezer forint). Ahhoz, hogy az elektromos rendszerünk bírja a terhelést, a szükséges betáp 20 Amper. Ha emiatt fejleszteni kell a hálózatot, annak költsége szereléssel együtt 160 ezer forint.Vagyis az elektromos fűtés kiépítésének költsége ebben az esetben 435 000 Ft.

Ha ugyanekkora lakásban gázüzemű központi fűtést építünk ki, akkor átlagos minőségű anyagokkal a bekerülési költség kb. 600 ezer forint, míg a gáztervezés, bevezetés minimum 200 ezer forintba kerülhet. Itt tehát kb. 365 ezer forintos árelőny keletkezik az elektromos fűtés javára.

Az üzemeltetési költségek

Egy 38 cm téglafallal és 5 cm szigeteléssel, közepes minőségű, jól záródó, de nem új nyílászárókkal rendelkező lakásnál, ahol 22 Celsius fokot kívánunk biztosítani, az éves áramszükséglet fűtésre 4500-5200 Kwh. Ez kb. 200-240 ezer forint, ezért érdemes havi átalányt fizetni télen-nyáron, vagyis 18-20 ezer forintot. karbantartást ezek a fűtőpanelek nem igényelnek, míg a gázfűtésnél évente járulékos karbantartási költségek jelentkeznek (pl. kémény-ellenőrzés, készülék-felülvizsgálat, szerelési munkálatok kb. 15 ezer Ft/év). Ugyanennek a 2 szobás lakásnak a gázfűtése pedig évente kb. 160 ezer forint, tehát egy cirkó 15-20 százalékkal alacsonyabb áron üzemeltethető. Vagyis az elektromos fűtés költségtöbblete évente üzemeltetés tekintetében: 24-64 ezer forint – átlagosan 44 ezer forint.

Nagy lakásoknál nem éri meg

Az elektromos fűtésrendszer kiépítésének kb. 365 ezer forintos árelőnyét a gázfűtés alacsonyabb üzemeltetési költségei megközelítőleg 8 év alatt hozza be, de természetesen nem kalkulálhatunk előre az energiahordozó árak változásával. Sőt, ha nem prémiumkategóriás radiátorokat választunk, akkor a radiátorok 275 ezer forintos összköltsége akár felére is csökkenhet, így az árelőny 10-11 évig is kitarthat. Körülbelül 90-100 nm-es lakásnál húzhatjuk meg a felső határt, ameddig megéri ezeket a fűtőpaneleket telepíteni, mondja el kérdésünkre Nágel Balázs. Ezért egy 100 nm-nél nagyobb alapterületű, nagy terekkel és belmagassággal rendelkező hagyományos polgári lakásnál, ahol korszerűtlenek a nyílászárók, és nincs megfelelő szigetelés sem, nem éri meg az elektromos fűtőpanelt alkalmazni. Efölött már érdemes gázüzemű központi fűtésrendszert kiépíteni. Viszont az ennél kisebb méretű lakásokban jól alkalmazható ez a rendszer, amelyben igények szerint szinte minden szoba „külön életet él”.

A cikk hasznos volt? Választ kapott a kérdéseire?
A témához kapcsolódó cikkek
Legfrissebb olvasói hozzászólások (19)
  1. Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni ,hogy 10nm szobára ami 2méter magas mekkora teljesítésű fűtő panel kellene? Köszönöm a válaszát. Eszter.

  2. “hogy ezek 100 százalékos hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát”

    Egy primitív hősugárzó, amikor 1kWH-t elfogyaszt, annak vajon hány százaléka alakul hővé a cikkíró szerint?
    (Szerintem 100%). A cikkíró szerint ha nem annyi, akkor hova tűnik a maradék elfogyasztott energia?

    Megfelelő szabályozással természetesen lehet spórolni, ahogy a termosztátos fűtőtest is okosabb mint ami csak fűt ész nélkül

  3. Folytatás: A bent megbeszélt ellenére az idei kemény tél miatt 24 %-kal lett magasabb pontosan a fogyasztásom, amire vártam is. Szóval biztos lehet jobbakat találni, bár én örülök a választásomnak.
    A honlapjukon egyébként van egy jó tanulmány, hogy mikor nem ajánlják ők sem. Ez is egyébként ritka dolog. Üdvözlettel: Tóth Imre Budakeszi

  4. Üdvözlet!
    Mint használó írok ide, pedig nem szoktam. Tavaly nyár végén voltam bent a bemutatótermükben.
    Felkészült, nem félrebeszélő fiatal ember segített számolni és egyből azzal kezdte, hogy jóval magasabb lesz az üzemeltetése mint egy jó gázrendszerrel. Ez már elsőre tetszett is, holott sok alternatívát megnéztem,de senki sem mondta így a szemembe.
    Átbeszéltük a panelek kiosztását. Megvettem és a fogyasztáskülönbség miatt is 10 év előnyben vagyok a kiépítési költség megtakarítása miatt.

  5. A gáz ára kilowattonként (150Ft/m3 : 9,4) kb. 16Ft, az elektromos áram kilowattonként 47Ft. 16 x 1,2 =19,2Ft. A 20%-al nagyobb üzemeltetési költség tehát finoman szólva is ferdítés. És még nem is számoltam a rendszerek hatásfokával. A fizika nem hitre alapul, hál’ istennek.

  6. Kedves LovasL.

    Ön számtalan adatot leírt ide. Nem szerencsés kijelenteni ex katedra, hogy pl. a konvektornak mekkora a hatásfoka. Köztudott, hogy az egyik legrosszabb hatásfokú. Nekem is volt konvektorom, az energia 30 %-a dőlt ki az utcára, ha nem több.

    A házközponti fűtésről megint ne beszéljünk, mert én ilyenben lakom. Szívesen megmutatnám a számlát. Most is csak a házközponti fűtéses lakások gázszámlája nő meg 5,9 %-kal. És ne ultramodern központi kazánra gondoljunk. Kinek van arra pénze? A milliónyi nyugdíjasnak, hogy 10-15 millió forintért új kazánt vásároljanak, kondenzációsat, ahol a számla csökken 30 %-kal? Plusz a csövek, nincsenek szigetelve, a hőveszteség kriminális. Nálunk. Egy megbízható szakértő kinn járt, és azt mondta, hogy ha kicserélnék a fűtéscsöveket, akkor a költség a felére-harmadára is visszaeshetne. Szétfúrni a házat, összerakni, 3-4-5 millió forint stb. stb.

    Konkrét számokat még egyetlen gázos szakembertől sem hallottam, hogy mekkora lakás konkrétan mennyi pénzért fűthető be mondjuk 21 fokon. Kerülik a számokat, mert NINCS egzakt adat.

    Ön egy ideális állapotot ír le, ami sajnos nem reális Magyarországon. Egy vadonatúj lakópark árait idecitálni pedig szerintem nem szerencsés. Hányan laknak vadonatúj lakóparkban vadonatúj fűtésrendszerrel? Persze nyilván jó lenne, ha mindenki ilyen minőségi lakásokban élhetne.

    Utolsó megjegyzésem: 400 ezer forintból kiépíteni egy pl. 70-80 nm-es lakás központi fűtését? Ez sajnos tévedés. Én már találkoztam 200 ezer forintos kéménybéleléssel, ahol az első emeleti lakásnál alakítottak ki cirkófűtést, és 5 emeletes volt a ház+a tetőbeépítés. És akkor még hol a kazán, a csövek, radiátorok, munkadíj, meo, sittelszállítás stb. stb. Maradjunk 800 ezer-1 millió forintnál.

    Egyébként nagy mértékben kapcsolt áramtermelés folyik, vagyis a hulladékhőt felhasználják a távfűtésnél. Ha az áramot nem fosszilis primer energiából állítják elő, akkor nem érdemes a fosszilist meg sem említeni.

    Az már csak hab a tortán, hogy egy radiátort nem érdemes összehasonlítani egy konvektorral.

    Továbbra is várjuk észrevételeit!

    üdvözlettel,

    FT.

  7. Tisztelt Szerkesztők,

    a cikket elolvasva sajnos nagyon elszomorító, egyoldalú eredményeket láttam.
    Azt nem hiszem el, hogy a fosszilis energiahordozókból előállított elektromos energia olcsóbban használható fűtésre, mint maga az energiahordozó.
    Én magam is foglalkozok a fűtés szerelésével és korszerűsítésével, -saját célra- és így a következő számításokkal szeretném

    Villamos áram: 36 Ft/kWh A villamos fűtés hatásfoka 100% , tehát a fűtés költsége 10Ft/MJ
    Fűtés gázzal: Korszerű lakóparkban (Platánliget, Budapest III ker.) a központi gázkazánnal működő hőellátás díja jelenleg: 17467Ft/MWh. A hatásfok szintén 100 % a megmért hőmennyiségre vonatkoztatva. A fűtés költsége így 4.852 Ft/MJ. A fenti költség minden járulékos díjat (üzemeltetés, karbantartás, stb) tartalmaz.
    Fűtés egyénileg, például gázkonvektorral: (2010. tavaszi adat) gáz egységára: 2.5-3.1 Ft/Mj között mozgott
    Ha a fűtés hatásfokát 80 %-nak vesszük, akkor a konvektoros fűtés energiaköltsége ~3.12-3.875Ft/Mj
    Fűtés fatüzelésű kazánnal, központi fűtéssel: Fa ára: jelenleg 13400Ft/Tonna=13.4Ft/kg
    A tűzifa energiatartalma ~10-14 Mj/kg, ami 0.957-1.34 Ft/Mj.
    70% hatásfokkal számolva a fafűtés energiaköltsége 1.36-1.91 Ft/Mj (mi is ezt alkalmazzuk)

    Összegzés:
    Ha a villamos fűtés energiaköltségét 100 %-nak vesszük, akkor a többi megoldás költsége:
    Házközponti fűtés: 48.5%
    Gázfűtés konvektorral:31-38%
    Központi fűtés fatüzeléssel: 13.6-19.1%

    A beruházási költségek pedig nem magasabbak, a cikkben említett 435.000 forintból a példaként vett 2 szobás lakásra konvektoros gázfűtést sokkal olcsóbban, központi fűtést pedig hasonló költséggel lehet kiépíteni.
    A fentieket figyelembe véve kérjük korrigálják a cikket, vagy jelezzék, hogy a cikk hirdetés és nem tájékoztatás célját szolgálja.

    Vegyük figyelembe, hogy a villamos energiával történő fűtés a lehető legköltségesebb, leginkább környezetterhelő lehetőség, ahol a felhasznált hőmennyiséget alapul véve háromszoros mennyiségű fosszilis energiahordozót kell eltüzelni a villamos erőművekben.

    Ezzel összevetve a fatüzelés gyakorlatilag nem terheli a környezetet, hiszen megújuló energiaforrásról van szó.
    Üdvözlettel:

    Lovas László

  8. Halihó!

    Jól értelmezem, hogy ez egy hagyományos (bár vélhetően jó minőségű), a fűtőtesten keresztül magát a szoba levegőjét termikus kölcsönhatással felmelegítő fűtés?

    Ha az, mik az előnyei az infrafűtéssel szemben, ami ugye nem annyira a levegőt, mint inkább a testeket melegíti, nagyon pontosan pozicionálható és jóval kisebbek a bekerülési költségei?

    Üdv: MaCS

  9. Ne vesszenek össze!
    Örülök, ha látom néhány régi elégedett ügyfelünk írását, egyúttal szívesen veszem a kritikát.
    Ritka az, amikor a “sajtó” valódi problémafelvető…ez esetben ez van.
    Mivel kollégáim és én sem szólok hozzá soha semmilyen internetes fórumhoz, ebben az esetben sem teszem, csak közlöm, hogy cégünk legnagyobb eredménye az, ha egy régi vásárlónk ajánlására újabb és újabb ügyfelek választanak minket. Mindenki döntsön belátása szerint! Ha kérdése van, keressen minket, szívesen válaszolunk!
    Üdvözlettel: Nágel Balázs

  10. Tisztelt Uraim!

    Nem állítottam azt, hogy más elektromos fűtőberendezés nem 100 %-os hatékonyságú, csupán itt kiemeltem, mint érdemet az elektromos fűtőberendezésre vonatkozóan. Hiszen pl. a távhőnél hőveszteség, a gáznál szintén van veszteség stb… Szóval ez szimpla stilisztikai, és nem szakmai kérdés. Másrészt nem minden gázfűtésnél, sőt a többségnél nyilván nincs szobatermosztat, vagyis termofejes radiátorszelep felszerelve. Plusz pl. egy 1. emeleti lakásban ha kibéleljük a kéményt, és teszem azt 6 szintes a ház, akkor lehet akár 100-200 ezer forint is a beruházás. Nem mindenkinek van 1 millió forintja kondenzációs kazánnal egybekötött központi fűtést kiépíteni. Másrészt a cikk lényege, hogy felmutassa, milyen fejlődésen megy keresztül az elektromos fűtés technológiája. Már egyszer leírtam, de még egyszer megerősítem, nem állítottuk, hogy olcsóbb az elektromos fűtés, mint a gázfűtés. A címben is kérdés: Nálunk megéri?

    FarkasT.

  11. Üdv,
    én azért vettem meg, mert mikor bárkit a fogyasztásról faggattam, senki nem adott felvilágosítást, a gázszerelők, pedig kérdeztem 3at is! egyenesen nem tudták megmondani. Az elektromost azért választottam, mert legalább ki tudtam számolni, meg nem vésték szét a lakást.

  12. “A takarékos működést egyrészt az biztosítja, hogy ezek 100 százalékos hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát,” – Minden elektromos fűtőberendezés 100%-os hatásfokú. “másrészt a speciális fűtőbetétnek és a precíz szabályozó rendszereknek köszönhetően fogyasztásuk harmada a hagyományos elektromos berendezéseknek.” – Sima termosztát. Mindegy milyen módon fűtünk, egy jó termosztáttal sokat lehet spórolni. Ahhoz, hogy egy helyiség levegője elérjen egy bizonyos hőmérsékletet, ugyanannyi hőenergiára van szükségünk, teljesen mindegy, hogy miből jön.
    Ennek a cikknek a nagy része laikus-szédítés.
    Azt se feledjük, hogy Norvégiában mennyi tiszta elektromos energia van és mennyire olcsó.
    Én kipróbáltam az elektromos fűtést és a duplájába került a gázos-kondenzációs kazánoshoz képest.

  13. Tisztelt Farkas úr!
    Minden elektromos hőfejlesztő készülék 100%-os hatásfokkal működik. Ezen nincs vita!
    Például egy normál izzólámpa 3% fénykibocsátás mellett, 97%-ban hőt termel!
    Magyarországon az elektromos energia legalább 3* többe kerül a gáznál, és nem is “tiszta” (zömében hőerőművek, és 1db atom-erőmű, ami tisztasága erősen vitatott) Tehát Magyarországon az elektromos áramot használó, nem helyben szennyez, hanem valahol máshol! Ezen sincs vita!
    Az elektromos fűtés kiépítése olcsóbb, könnyebb szabályozni, ez tény! Viszont sokkal drágább üzemeltetni. A cikkben leírt, csak 15-20%-os többlet-költséget nem támasztották alá megfelelően!
    tisztelettel,
    bárány

  14. Én is ilyen fűtőpaneleket szereltem fel a lakásomba. Azelőtt elektromos hőtárolós kályhám volt, ami “zabálta” az áramot, ráadásul óriási helyet foglalt el és még zajos is volt. Nem arról van szó, hogy akinek nincs pénze, az használjon hősugárzót, mert nyilván a fogyasztással arányos számlát így is, úgy is ki kell fizetni. Viszont a termosztát tényleg ragyogóan működik, és ami nálam az elsődleges szempont volt, amikor tavaly télen beszereltettem, hogy nem kellett az egész lakást szétverni, engedélyeztetni, gázt bevezetni, lakókkal mindenfélét aláíratni. A panelek árán kívül én egyszer fizettem kb. 5000 ft-ot az elműnek, amiért megemelte az amperszámot, semmi másra nem volt szükségem, hiszen én magam szereltem fel a paneleket a falra. Lehet laikusként és hozzáértőként is kritizálni, ám nem véletlen a 10 év garancia! Nyilván – mint mindennek – ennek is megvannak a hátrányai, és ha a gyengepontokat keresem, a gázkazános fűtésre is tudnék párat mondani…

  15. Mi két, utólag épített helységet ezzel a rendszerrel fűtünk. Miután megtetszett az ajánlat, egy telefonos megrendelés után pár napra megérkezett a “fűtés”, egy órán belül helyére kerültek a panelek és percek alatt meleg lett a szobákban. Azóta is remekül működik. A termosztáttal és egyéb programozással kiválóan be lehet állítani az optimális energiafogyasztást. Persze, ha áramszünet van, akkor “gáz” van…:)

  16. Véletlenül találtam erre a fórumra, idő hiányában csak vázlatosan reagálok.
    A cikk valóban nem szerencsés fogalmakkal dolgozik, sajnálatos.
    Ugyanilyen sajnálatos, hogy a szkeptikus hozzászólók a cikk gyengeségét használják ki a rendszer illetve a termék kritikája helyett.
    Felteszem azért, mert ismereteik hiányosak.
    Magam épületgépész mérnök létemre a norvég panelekkel fűtök. Teszem ezt azért mert valóban jobban megéri.
    Mielőtt e rendszert választottam tájékozódtam a környéken megvalósult fűtésekröl. Tény, hogy valamennyi (tiz körüli) épület jól hőszigetelt és könnyűszerkezetes úgynevezett készház volt. Véleményem szerint a legjobb nyugdíj-előtakarékosság a jó hőtechnikájú épület megvalósítása. Magam ilyet – és 105m2-est – építtettem, ha időm engedte volna talán még passzív ház is lehetett volna, de a feltöltött talaj alácsövezése nem fért bele ebbe.
    A ház falszerkezete U=0,17w/m2K, a nyílászárók U=0,7w/m2K… stb.
    Olyan kicsi a szellőzéssel együttes hőigény, hogy még a kondenzációs kazánok is problémásan üzemelnének, hiszen átmeneti időben nem tudnak ilyen kis modulációt produkálni. Igaz szélsőséges hidegben ~4,2kW hő is “szükséges”, ez könnyedén teljesítenék kikapcsolások nélkül is.
    Szóval a cikk nagyon helyesen mutat rá, hogy a nagyobb házaknál már nem ez a megoldás a kedvezőbb!

  17. Tisztelt Hozzászólók!

    A cikkünkben csupán megismertettük az Olvasókkal egy új fűtési alternatívát. A régi elektromos radiátorok nyilván nem rendelkeznek termosztattal, tehát nem lehet szabályozni a hőmérsékletet, míg itt beállítjuk pl. a 21 fokot, és azt tartja a fűtőpanel, majd ha nem szükséges, lekapcsol, és nem fogyaszt több áramot. Ez egyértelműen takarékoskodás.

    Mi a bekerülési és működési költségeket együttesen számítottuk, nem mondtuk, hogy a gázszámla több lesz mint az áramszámla. Viszont a gázkészlet fogyóban a Földön, míg áramot nyilván más primer energiahordozóból is elő lehet állítani. Ráadásul az áram “tisztább” energia mint a gáz. Ezen nincs vita.

    Harmadrészt mi magunk is számtalan cikkben írtunk pl. a kondenzációs kazánokról, vagyis minden cikk ilyen alapon PR-cikk. A mi dolgunk, hogy új információkat közöljünk. A kémény és cirkó járulékos költségeiről nem is beszéltünk. Hogy éppen kinek mekkora lakásban milyen nyílászárókkal milyen fűtésberendezésekkel mekkora állandó belső hőmérsékletettel kalkulálva mennyibe kerül a havi fűtésszámlája, az nyilvánvalóan egyénenként és lakásonként változó.

    üdvözlettel,

    FarkasT.

  18. Ezt a cikket ugyebár nem kell komolyan venni?
    Ha mégis:
    A sok blabla a szabályozó rendszerről, norvég minőségről, meg a 100% os hatékonyságról ,ékegyszerűségű kőkorszaki technológiát így beállítani…. . A döntő egy fűtési rendszernél a fűtendő légköbméter, és a szigetelés hatékonysága.A fűtéshez energia kell, és ennek a költsége elektromos áramnál 2,5-3X nagyobb mint a földgáznál a mostani árakkal számolva. Talán még hiányoltam marketingjüket megtámogató egyetemi ajánlást , vagy legalább egy NASA trükköt…..

  19. Szokásos átverős pr-cikk!

    Mégis melyik elektromos fűtésnek nem 100% a hatásfoka?
    “fogyasztásuk harmada a hagyományos elektromos berendezéseknek.”
    Mégis hova tűnne a maradék kétharmad, ha nem hővé alakul.

    1 m3 gáz meg 9,44 kwh-nak felel meg. Jó kazánnal számolhatunk legalább 90%-os hatásfokkal, így 1 m3 gáz 8,5 kwh. 5000 kwh így egyenlő 588 m3 földgázzal, ami az éves alapdíjjal együk kb 90000 Ft.

    Akinek meg nincs pénze, az egyszerűbb ha párezer forintos hősugárzót vásárol a többtízezres “fűtőpanelek” helyett.

Hozzászólás

500

Moderálási elvek