Bordélyház, droglabor, lakásmaffia: a lakást bérbeadók rémálmai
Címkék: bérlés, bűncselekmény, bűnügy, lakáskiadás, lakásmaffia | magazin összes címke »
Az utóbbi években egyre extrémebb bűncselekményekkel találkozhatunk, amelyeket a bérlők követnek el. Egyre inkább terjedőben vannak azok az esetek, amikor a bérlő a lakásban üzletszerű kéjelgést – kevésbé szakszerűen prostitúciót – folytat, valamint ott kábítószer laboratóriumot vagy kannabisz ültetvényt rendez be. Ezek az esetek sem járnak kisebb veszéllyel a bérbeadóra nézve, mint ha a bérbeadó csak egyszerűen „lelép” tetemes adósságot hátrahagyva, ezért érdemes velük közelebbről is megismerkedni.
Cikkünkben összefoglaljuk azokat az eseteket, amelyeket a bérbeadó rémlámának tekinthetünk, pontosabb kifejezéssel élve, amikor a bérlő a bérbeadó sérelmére, vagy a bérlakást helyszínül használva követ el bűncselekményt.
Prostitúció és bordélyház a bérelt ingatlanban
A prostitúció – másképpen fogalmazva a szexualitás áruba bocsátása - egyidős az emberiség kialakulásával, végigkíséri a történelmet. A jelenség megítélése minden történelmi korszakban nagyban függött az éppen uralkodó ideológiai és társadalmi viszonyoktól. Voltak időszakok, amikor a prostitúciót ugyanolyan foglalkozásnak tartották, mint bármi más szakmát, máskor büntették, de legalábbis büntetőjogi szankciókkal próbáltak fellépni ellene. Ismét máskor tudományosnak mondott téziseket gyártottak arról, hogy a kommunizmusban az ilyen jelenségek is elhalnak.
Sem a büntetőjogi fellépés, sem pedig a tudományosnak kevéssé nevezhető víziók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatás a modern társadalmakban tömegjelenségként van jelen. Egyes szociológiai becslések alapján a szexuális szolgáltatások piacán hazánkban évente mintegy 30-300 milliárd forint cserél gazdát, amiből megalapozottan következtethetünk arra, hogy – ha meglepő is, de – jelentős a társadalmi igény a prostitúcióra. A piaci racionalitásból kiindulva könnyen belátható, hogy a keresleti oldal gyorsan megteremti a kínálatot is. Amíg jelentős igény mutatkozik ezekre a szolgáltatásokra, addig mindig lesznek, akik ebből hasznot próbálnak húzni, akár testük áruba bocsátásával, akár a prostituáltakon élősködve.
A prostitúció szabályozása
A jog sokáig a teljes tiltás talaján állt, aminek lényege, hogy büntetetőjogi szankcióval fenyegette a prostitúciót magát, csakúgy, mint az arra épülő élősdi jellegű bűncselekményeket (kerítés, kitartottság stb.). A testét áruba bocsátó nőre, mint bűnözőre tekintettek. Az ilyen szabályozás eredménye, hogy a prostituált még védtelenebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül a futtatóval és a klienssel szemben, mivel még a hatóságok is üldözik és büntetéssel fenyegetik.
Egy másik megközelítés nem a prostitúciót, hanem annak szabályozását kívánja megszüntetni. E szemlélet szerint a prostitúció mindaddig magánügy, amíg nem sérti a közrendet és az emberek jó ízlését. A prostitúció tehát nem büntetendő, de nem is legalizált tevékenység. A prostitúció kihasználása ezzel szemben bűncselekmény.
Az 1955. évi 34. törvényerejű rendelettel hirdették ki az 1950. évi New York-i Egyezményt, amely számos olyan megkötést tartalmaz, amely miatt a prostitúció problémájának kezelése a mai napig nehézségekbe ütközik. Megalkotásának célja azonban pont az volt, hogy a prostitúcióval oly szorosan összefonódó szervezett bűnözést és emberkereskedelmet visszaszorítsa.
A jelenlegi jogi szabályozás alapját a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (Szbtv.) teremti meg. Ennek 8. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat az 50 ezres lélekszám feletti településeken a prostitúció folyamatos észlelése esetén köteles úgynevezett türelmi zónát kijelölni, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy az arra irányuló kezdeményezést elfogadhatja. Az említett törvény meghatározza azokat az úgynevezett védett területeket is, ahol ez a tevékenység tilos.
A korlátozások érvényesítését akadályozza, ha az önkormányzatok nem jelölnek ki türelmi zónát; ebben az esetben a prostituáltak a védett övezeteken kívül bárhol felajánlhatják szolgáltatásukat, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelelnek. Az egyéb feltételek közé tartozik – többek között – az orvosi igazolás beszerzése, és az is, hogy a felajánlkozás ne legyen zaklató jellegű. Tehát ha az adott településen nincs kijelölt türelmi zóna, a prostituált a védett övezeten kívüli tevékenysége miatt felelősségre vonható, ha például nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással. A tiltott kéjelgés a jelenlegi jogi szabályozás alapján szabálysértés, amely elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ebből következik, hogy saját tulajdonát képező ingatlanban nem valósít meg sem bűncselekményt, sem szabálysértést az aki prostitúciót folytat. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet akkor, ha ezt bérelt ingatlanban teszik.
Az élősdi bűnözés
A prostitúcióhoz tapadó, úgynevezett élősdi bűncselekmények minden államban, így hazánkban is üldözendők a büntetőjog eszközeivel. Az üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntettét követi el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát. 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki bordélyházat tart fenn, vezet vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír.
Lakás bérbe adása vagy rendelkezésre bocsátása
Érdemes tehát odafigyelni, amikor házat vagy lakást adunk bérbe, hogy a bérlő mire használja azt. A hatályos szabályozás értelmében az épület fogalmi körébe tartozik bármilyen, zárt helyiséget magában foglaló építmény. Természetesen ide értendő az otthonként használt lakás, nyaraló, de az üzletek, klubok és egyéb helyiségeket magukban foglaló építmények is. Egyéb helyen értendő minden olyan hely, ami nem esik az épület fogalmi körébe, és alkalmas az üzletszerű kéjelgés céljára. A bűncselekmény első alakzatának elkövetési magatartása a rendelkezésre bocsátás. Ez az épületnek vagy egyéb helynek más által üzletszerű kéjelgés céljára való használatát lehetővé tevő magatartás.
Megállapítható a büntetőjogi felelőssége annak a személynek is, aki szívességből bocsátja a prostituált rendelkezésére lakását üzletszerű kéjelgés céljára. Nem kell tehát még ellenszolgáltatást sem nyújtani a prostituáltnak, a köznyelvben szobáztatásnak nevezett tevékenység valamennyi formája megvalósítja a bűncselekményt. A bordély a törvény alkalmazásában egy olyan vállalkozást jelent, amelyben a vállalkozó által fizetett prostituáltak anyagi ellenszolgáltatásért bárki szexuális vágyainak kielégítésére rendelkezésre állnak. A bordélyházat a vállalkozó tartja fenn, ugyanakkor a prostituáltaknak adott ellenszolgáltatás is őt illeti. A bordélyházat a technikai jellegű irányítási feladatokat ellátó személy vezeti. A bordélyház működéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása úgynevezett bűnsegély. Ennek az elkövetője nem lehet azonos a bordélyház tulajdonosával vagy vezetőjével, ellenben tudnia kell arról, hogy az általa támogatott intézmény bordélyház, és ennek ismeretében kell az anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátania. Ennek a cselekménynek az elkövetője az úgynevezett „csendestárs”.
Látható, hogy amikor bordélyházról beszélünk, nem feltétlenül egy nagy piroslámpás házra gondolunk feltűnő cégérrel, hazánkban a legtöbb bordélyháznak nevezhető „vállalkozás” bérelt magánlakásokban működik. Megvalósul a bordélyház szerű elkövetés abban az esetben, amikor valaki a lakást több prostituáltat futtató (foglalkoztató) személy részére adja bérbe, és amennyiben erről a bérbeadó tud, és ehhez hozzájárul, úgy e súlyosabb 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekménynek lesz az elkövetője.
A bérbeadó nem köteles „tudni” arról, hogy mi folyik ingatlanjában, azonban ha tud róla, vagy a szerződés létrejöttét követően megtudja, mert például a szomszédok erre felhívják a figyelmét és nem tesz semmit, a bűncselekmény megvalósul, hiszen a lakást ettől kezdve üzletszerű kéjelgés céljára bocsátja rendelkezésre.
Magyarországon a közterületeken működő „utcai” és a szórakoztatóiparban, valamint a privát szférában fellelhető egyéb prostituáltak száma rendkívül óvatos becslések alapján, egyes e kérdéssel foglalkozó tanulmányok szerint is legalább 8-10 ezer főre tehető. Valószínűleg a prostituáltak valós száma az előbbi becslést lényegesen, akár a többszörösével is meghaladhatja. A prostituáltak igen heterogén csoportot alkotnak, az utcai prostituálttól a szállodákban szolgáltatást nyújtókon és a masszázsszalonban dolgozó prostituálton keresztül a „call girl”-ig. Tény, hogy a prostitúciós hierarchia legalacsonyabb, utcai formája az, amely leginkább kiváltja a lakosság ellenérzését, mert ezzel a jelenséggel nap mint nap irritálóan és kendőzetlenül szembesülni kényszerül. Mindazon által nem elhanyagolható számú prostituált dolgozik, elsősorban is bérbevett lakásokban, ingatlanokban, így egy-egy lakás bérbeadás során reális az esélye annak, hogy a fent felvázolt helyzetbe kerüljünk.
Jó, ha tisztában vagyunk a fentiekkel, hiszen egy egyszerű ingatlan bérbeadás esetén könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe, és végső során a bérbeadó akár súlyos bűncselekmény elkövetőjévé is válhat.
Loading ...
Tisztelt Szerző úr!
Az élet sajnos hoz olyan helyzeteket, amikben lehetetlen jól dönteni. Például gyanús egy szomszédom, aki dolgozni nem jár, késő este elindul nyakig beöltözve (nyáron is) kartondobozokkal, majd hazatér 1-2 óra múlva másmilyen kartondobozokkal. Mindig körbenéz az utcán, nem nézi-e valaki. A redőnyeit lehúzva tartja. Nem beszél a szomszédokkal. Zavart a viselkedése.
Többen gyanakszunk arra, hogy valamilyen díleri funkciója lehet. Ki tudja.
Ezzel a helyzettel mit kezdjek?
Tisztelt PZS! Korábban az ingatlanmagazin.com-on megjelent egy általam írt cikk sorozat a szomszédsággal kapcsolatos problémákkal kapcsolatban is, amit ezúton ajánlok a figyelmébe. Kevés az adat ami a hozzászolása alapján rendelkezésre áll, de így első nekifutásra azt, saját ismerteimre és tapasztalataimra alapozva azt mondanám, hogy nem bűnözőről lehet szó. A leírt viselkedés valamiféle viselkedési vagy magatartási zavarra, elsősorban is kényszeres cselekvésre enged következtetni.
Ez nem feltétlenül jó hír, ugyanis az ilyen magatartás zavaros emberek körében gyakoriak a gyűjtögetők, a kényszer állatartók stb., ami szintén megnehezíti a szomszédok életét. Sajnos az öntől kapott információk meglehetősen hiányosak, ezért konkrét tanáccsal nem tudok szolgálni. Azt azonban semmiképpen nem tanácsolnám, hogy pusztán e “furcsa” szokások miatt messzemenő következtetéseket vonjanak le, vagy bármilyen jogsértést kövessenek el a szomszéddal szemben. Addig amíg csak “furcsa’” dolgokat
művel és ez nem jár zajjal, bűzzel, fertőzés veszéllyel, nincs nagy baj, de ha konkrét gyanú merülne fel arra, hogy gyűjtögetőről van szó, akkor feltétlenül forduljanak a hatóságokhoz. Amennyiben gyanúja merül fel arra, hogy a szomszéd bűncselekményeket követ el egészen nyugodtan forduljon a rendőrséghez, és mondja el gyanúját a rendőrkapitányságon. Attól, hogy a konkrét gyanúját közli és bejelentést tesz nem követ el sem rágalmazást, sem ghatóság félrevezetését.
Üdv: GG
Köszönöm válaszát, ezek szerint nem felróható nekünk, hogy nem fordulunk a rendőrséghez. Minden esetre az elgondolkodtató, hogyan tudja előteremteni a 90 ezer forintos bérleti díjat, továbbá a lakás és két autó fenntartását.
Tisztelt PZS! Vannak bizonyos bűncselekmények, amelyeket fel kell jelenteni, ha ismert az elkövető annak a megnevezésével a hatóságoknak. Ezek a bűncselekmények ákltalában súlyos bűncselekmények, és a Büntető Törvénykönyvben bizonyos bűncselekmények után, mint “feljelentés elmulasztása” megtalálhatóak. Ilyenek pl. az állam elleni bűncselekmények, a terrorcselekmény, az emberölés, emberrablás stb. Vannak bizonyos személyek, akik foglalkozásukból fakadóan bármilyen hatáskörükben tudásukra jutott
bűncselekményt kötelesek feljelenteni, ilyenek a bírák, ügyészek, rendőrök, de pl. a köztisztviselők vagy a kormánytisztviselők is. Amennyiben tehát egy “átlag” emberről van szó, akit nem terhel speciális feljelentési kötelezettség, illetve nem olyan súlyos bűncselekményről, amely feljelentésének elmulasztása bűncselekmény, akkor nem terheli feljelentési kötelezettség. Én mégis azt javasolom Önnek, hogy a problémát amit nekem megírt jelezze az illetékes rendőrkapitányságon. Ha ott a tényeket
abban a formában ahogy azok történtek, azzal nem követ el bűncselekményt, nincs mitől tartania.
üdv: GG
Mehetek a rendőrségre, de a sejtést semmilyen konkrétummal nem tudom alátámasztani. Az nem bűn, hogy valaki nem dolgozik és késő este kartondobozokat pakol. Ha mégis komolyan vesznek, és rátörik az ajtót, mi lesz ha nem igazolódik be a gyanú? Indul ellenem az eljárás rágalmazásért és a hatóság megtévesztéséért…
Nem, nem indul Ön ellen eljárás, ha a rendőrségen elmondja, hogy mit tapasztal, és a közlése pusztány a tényekre szorítkozik, tehát nem “tesz hozzá” semmit. Ebben az esetben Ön nem követ el semmit. A rendőrség dolga, hogy tudjuon mit kezdeni az Ön által nyújtott információval, azt ellenőrizze, és megtegye a szükséges intézkedést, ami nem feltétlenül, és különösen nem azonal az ajtó betörése. Szóval csak ismételni tudom a tannácsomat, menjen be a rendőrkapitánysgára és ott mondjon el mindent.
Tisztelt Szerkesztő!
“A bérlő a lakás kiürítésére csak jogerős ítélet alapján és bírósági végrehajtás útján kötelezhető”
A gyakorlat szerint mennyi idő telik el a jogerős ítélet meghozataláig, milyen esély van arra, hogy a bérlő által okozott kárt és elmaradt hasznot a bérbeadó visszakapja, és hogyan kell felkészülni az ilyen esetekre?
Tisztelt Hozzászoló! Bár Ön a Szerkesztőt szólította meg, de engedje meg, hogy válaszoljak. Eléggé bonyolult kérdést tett fel, nem tudok Önnek egy-két mondatban válaszolni, azonban megígérem, hogy rövid időn belül megírom ennek a cikknek a folytatását, amiben kimerítő választ adok arra a kérdésre, hogy mit is tehet a bérbeadó, ha a bérlő bűncselekményt követ el, vagy nem teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségeit. Üdv: Gratzer Gábor