Lakberendezési kisokos: az asztali lámpa

Egy szép asztali lámpa mellé nagyobb kedvvel ülünk le tanulni, kézimunkázni, vagy barkácsolni. Ha pedig okosan választjuk ki, még a szemünket sem rontja.

Mihez?

Mire használjuk az asztali lámpát? Tanulásra, dolgozószobába, kártyázáshoz, kézimunkázáshoz, modellezéshez, olvasáshoz, sőt, még tévézéshez is kell. Teljesen sötét szobában nézni a televíziót ugyanis egészségtelen, mivel a képernyő és a környezet közötti nagy megvilágítás-különbség nagyon fárasztóan hat a szemre, ha pedig hirtelen kell más helyiségbe átmennünk, az új fényviszonyokhoz való alkalmazkodás is erősen igénybe veszi.

Milyen fényerősségűt?

A fenti tevékenységek mindegyike – kivéve a tévézést – minimum 300 luxos fényerősséget igényel. Ennek eléréséhez a megvilágított felület és fényforrás távolságának függvényében kell izzót választani. Ha a célfelület és az égő távolsága fél méternél kevesebb, akkor 60, ha egy méternél nagyobb, akkor 150 wattos izzóra van szükség. A fényerősséget egyébként az asztali lámpa mögötti falszín is befolyásolja: míg a teljesen fehér fal a világító sugarak 80 százalékét, addig a sötétzöld kb. a 15, a fekete pedig csak a 9 százalékát veri vissza. A lámpa világítási teljesítményének kalkulálásakor tehát a közeli fal színével is súlyozni kell. Mivel azonban az időjárás és az ember hangulatának változásával a fényszükséglete is változik, érdemes állítható fényerősségű lámpákat beszerezni.

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

Hová?

Ha dolgozóasztalra helyezzük a lámpát, figyeljünk arra, hogy az ernyő szemmagasságba kerüljön, így nem vakít el az égő fénye. Ugyanezért különösen előnyös, ha a világítótestnek tömör lámpaburája van. Amennyiben az asztalfelület nagy, matt vagy sötét színű, egyetlen lámpa nem is elegendő, hiszen a fény egy részét elnyeli ez a felület. Fontos, hogy a lámpa csak az asztalt, a papírokat, illetve a billentyűzetet világítsa meg.

Ha dekorációként egy sarokasztalkára vagy polcra helyezzük a lámpát, arra kell figyelni, hogy más fényforrás ne „üsse ki” a fényét, azaz érvényesüljön a lámpa, így teremtve nyugodt, barátságos hangulatot. A vibráló, káprázást okozó lámpát itt is mellőzzük, hiszen az elsődleges cél a komfortérzet növelése.

Ha olvasáshoz vagy kézimunkához használjuk az asztali lámpát, a könyveket illetve a kezünket egy kicsit oldalról és hátulról kell megvilágítani. Nem árt, ha a lámpafej iránya állítható, és az sem, ha a lámpaernyő fényszóró anyagból készül, vagy egyáltalán nincs ernyője. Reflektorlámpát ugyanakkor nem tanácsos venni, mert könnyen túlmelegíti a használója körüli levegőt, valamint az általános világítást is használni kell mellette, különben a sötét környezetbe nézve túl megterhelő szemünknek a kontraszt.

Az állítható asztali lámpa a hálószobában is praktikus, mivel több olvasási pozíciót is lehetővé tesz. Ezeknél a lámpáknál előnyös, ha az oszlopmagasságot is lehet állítani, nemcsak a fejet. Ha mégis olyan asztali lámpába szeretnénk bele, melyet nem lehet állítgatni, egyszerűen csak pakoljunk alá könyveket a megfelelő magasság eléréséhez. A hálószobába gyengébb izzó is elegendő, és akár színes égőkkel is megpróbálkozhatunk.

Milyet?

A lámpatest számos anyagból készülhet: közkedvelt a márvány, a fa, a műanyag. Az ernyő lehet textilből, üvegből, papírból, műanyagból, de még bőrből is. Az esztétikum azt követeli meg, hogy az asztalra kerülő lámpa ne legyen egy méternél magasabb, valamint a lámpaernyő és a lámpatest magassága nagyjából megegyezzék. Utolsó tipp: ha megvan a tökéletes darab, ne felejtsük el megnézni, hol van a kapcsolója. Legjobban akkor járunk, ha a lámpatesten, és nem a zsinóron, így megspóroljuk a sokszor kényelmetlen hajladozást.