250 millió euróból épül a Park City Újpalotán

2010-től 250 millió eurós beruházásban új városnegyed épül Újpalotán, az 50 hektáros területre 2800 lakást és infoparkot terveznek. A közösségteremtő fejlesztés 4-5 ütemben valósul meg, az első ütem átadását 2011-re tervezik. A projekt a 21. század igényeire szabottan egyszerre lesz lakótér, munkahely és rekreációs zöldterület. Az agglomerációból visszaáramló felső középosztályt célozzák meg, bár most 350 ezer/négyzetméterért adnának egy lakást.

Valami más

2010-ben megkezdődhet a 250 millió eurós városfejlesztés a XV. kerületben Újpalotán Park City néven. Az amerikai Manor Group magyarországi leányvállalata, az Amerikai Ház projektje a Rákospalotai határút, a Szentmihályi út, az Újpalotai lakótelep és a Késmárk utcai telephelyek közötti területen, az M3-as autópálya és a M0-s körgyűrű újpalotai szakaszának közelében helyezkedik el – számolt be a tervekről Richard Field cégtulajdonos, aki már lassan 20 éve itt él Magyarországon, és többek között részt vett a ferencvárosi tömbrehabilitációban. A több mint 50 hektáros terület kétharmadán 2800 lakás és az azt kiszolgáló kereskedelmi, szociális és rekreációs célú létesítmények – óvoda, bölcsőde, egészségügyi központ, sportpályák és közparkok – épülnek. 20 hektárnyi felületen pedig infoparkot fejleszt a szakterületén piacvezető, informatikai rendszereket üzemeltető Conet Kft., ahol 105 ezer négyzetméternyi irodaterület jön létre. Ehhez járul egy 300 fős konferencia-központ és egy 180 szobás szálloda.

Várost fejlesztenek

A fejlesztők az eddig megszokott budapesti társasház- és lakóparképítésekhez képest egészen egyedi koncepcióval lépnek az ingatlanpiacra, olyannyira, hogy projektjüket nem egyszerűen ingatlanberuházásnak, hanem városfejlesztésnek tekintik. A fejlesztők szerint a Park City az első olyan nagy léptékű projekt Budapesten, amely a modern életmódhoz szükséges összes infrastruktúrát biztosítani tudja. Hiszen Budapest lakóövezetei a 19-20 században alakultak ki, amelyek ma már nem képesek a kor színvonalának megfelelő életkörülményeket biztosítani. Vagyis a 21. századi mindennapok 20. századi díszletek között zajlanak. A budapesti ingatlanfejlesztések túlnyomó többsége nem fordít kellő figyelmet a zöldterületekre és a kiszolgáló kereskedelmi és rekreációs infrastruktúrára. Ennek egyrészt pénzügyi okai vannak: olcsó és kevésbé igényes kivitelezés a jelentős profit érdekében, másrészt sokszor a foghíjtelkek sűrű beépítésű utcasoron épültek be, ahol nem volt lehetőség és igény többfunkciós infrastruktúra kialakítására.

Fenntartható fejlődés

A Park City lesz az első nagy volumenű vegyes használatú projekt, amelyet a fenntartható fejlődés alapelveivel összhangban fognak megalkotni. Ennek jegyében a környezetbarát, energiatakarékos technológiát a geotermikus fűtési rendszer, a napelemes térvilágítás és a technopark hulladékhőjéből származó meleg víz előállítása jelenti. Mindemellett az összegyűjtött és szűrt esővizet a zöldterületek öntözésére fogják használni. A beruházás keretében több mint 10 hektárnyi területen zöld parkok épülnek, valamint egy komplex sétányrendszer hálózza be a területet. Játszótér, fedett uszoda, sportcsarnok, tenisz- és kosárlabdapálya, hat parkosított köztér, 10 km gyalog- és kerékpárút, valamint 5 hektárnyi parkerdő épül – vázolta a terveket Richard Field. Az épületeket nem választja el majd kerítés, portaszolgálat sem lesz, nem akarnak „gettósítani”, viszont a biztonságot növeli a zsilipes belépési rendszer, vagyis a társasházakba kettős kapurendszeren lehet majd bejutni. A kanyargós belső utak miatt nem lesz átmenő forgalom. Mivel egy helyen épülnek meg a lakóterek, a munkahelyek és a szórakoztató, rekreációs intézmények, közintézmények, ezért az itt élőknek nem kell autóba szállniuk, hogy naponta több órát utazással töltsenek. Azonban a megteremtendő munkahely típusa – az információs technológia otthonaként épülő infopark – erősen behatárolja a célközönséget, ezért a fejlesztők a felső középosztályt tekintik elsődleges célcsoportjuknak.

A válság ellenére bizakodóak

A projekt 2010-től kezdődően 4-5 ütemben fog megépülni, a fejlesztés az igényektől és a gazdasági körülményektől függően 2015-17-ig tarthat. A változó gazdasági helyzetben azt tervezik, hogy egyidejűleg 3-4 társasházat építenek, és a lakások 70%-os eladása után fognak a fejlesztések újabb fázisához. Meglátásuk szerint évente 5-800 lakást adnak át a vásárlóknak. Bár általános hitelválság jellemzi az ingatlanpiacot, nem tartják valószínűnek, hogy egy 50 hektáros területen néhány társasházra ne kapnának banki hitelt. Bizakodóak, mert a XV. kerületben nagy lakáshiány mutatkozik, ezt az is jelzi, hogy a szomszédos területen zajló lakóparkfejlesztés sikeres, amit az eladott lakások magas száma bizonyít – érvelt Richard Field.

Milliárdos közberuházások

A projekt elindításához meg kell változtatni a kerületi szabályozási tervet, ehhez először a fejlesztőnek a Fővárosi Önkormányzattal kell egy ún. településrendezési szerződést kötnie. A Főváros kikötése szerint a fejlesztő jelentős közberuházásokat végez, így vállalja a Szentmihályi út és a Rákospalotai határút kiszélesítését 700 millió forint értékben, valamint a tömegközlekedés intenzívebbé tételéhez is hozzájárul: a busz- és villamosvonalakat köti össze a fő közlekedési csomópontokkal. Mintegy 1,5 milliárd forintért 5 kilométernyi közutat, gyalogutat, közművet és zöldterületet ad át a kerületnek, hiszen jelenleg a hatalmas területen ligetes puszta található. Most a Fővárosi Önkormányzaton a sor. A megfelelő engedélyek birtokában elsődlegesen a közműveket helyezik el az 50 hektáron, aztán kezdődhetnek az építkezések. A beruházás 12,5 milliárd forintnyi áfabevételt hoz az államnak, az infopark pedig évente mintegy 600 millió forint helyi iparűzési adóbevételt termelhet a fővárosi, ill. kerületi önkormányzatnak, és a létrejött új munkahelyek 2,5 milliárd forint körüli személyi jövedelemadó befizetést jelenthetnek évente. Ezen túlmenően a kerületi önkormányzat évente mintegy 250 millió forintnyi építményadóval is számolhat.