Miért nem működik a szexcsapda?

Gondoltam, hogy szexcsapdák sűrű kihelyezésével nem lehet megoldani az almamoly elleni védekezést, mégis megpróbáltam. Sajnos valóban nem megy. Miért?

A molyok támadása: hogyan kezdődött?

Több évtizede, hogy az almamolyokban ellenálló-képesség kezdett kialakulni a foszforsavészterekkel szemben Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában. Európában az ellenálló-képesség elsősorban a diflurobenzuron (Dimilin) ellen alakult ki, amely szer a rovarok növekedésgátlója. A szert tíz éve jegyezték be Olaszországban és Franciaországban. Időközben bebizonyosodott, hogy Franciaországban más rovarölőszerekkel szemben is kialakult a rezisztencia, ezek a piretroidok és a foszforsavészterek, de a rovarok növekedés-szabályzó anyagával (RCI) szemben is, mint a fenoxycarb (Insegar) és a tebufenozid (Nomolt).

Léteznek új lehetőségek a védekezésre?

Úgy gondolom, ideje új védekezési módszereket bevezetni a kialakuló vegyszer-ellenállóság, és a környezetkímélés miatt is. Egyre valószínűbb, hogy a légtértelítéses, vagy összezavarásos módszer versenyképes lesz, nagy költségei ellenére is. Egy svájci kutatóintézet 25 éves tartamkísérletet végzett e módszer kidolgozására. (P.J. Charmillot és D. Pasquier az ACW Changins-i telepén, 1982 és 2006 között, egy 6 ha-os almaültetvényben, mely elég messze volt más almásoktól, amelyek befolyásolhatták volna az almamolyfertőzést.)

A tartamkísérlet tapasztalatai

A 25 év alatt majdnem minden virágzás utáni inszekticides védekezés elkerülhető volt. Viszont azokban az ültetvényekben, ahol hagyományos módon védekeztek, 2-3-szor, de néha többször is kellett permetezni a kialakuló ellenálló-képesség miatt. A károsítás mértéke viszonylag kis változást mutatott az alkalmazott diffuzőrök típusa és a hektáronkénti feromonterhelés függvényében. Az Isomate diffuzőrök választéka nagyon jó eredményeket adott, ha a használati utasításokat szigorúan betartották.
Amikor a környezeti feltételek nagyon kedvezőek voltak az almamoly számára, mint például 2003-ban, sem a hagyományos védekezési módok, sem a légtértelítés nem tudta megakadályozni a populációk megújulását. Így 2004-ben 5-6 inszekticides kezelésre volt szükség a virágzás után, és a légtértelítés mellett 7 granuloz-vírus kezelést adtak.

A levéltetvek ellen egy tavaszi kezelést végeztek évente. (Ennyi Magyarországon biztosan nem elég – a szerző megjegyzése). Szükség esetén még egy specifikus tetűirtót használtak, mint pl. a pirimicarb (Pirimor) vagy újabban a tiacloprid (Calypso) kezelést, amely egyben az almamoly ellen is hatásos.