Medenceépítési trükkök: hová, miből, mennyiért?

Aki kertes házban lakik, a forró nyári napokon biztosan elképzelte már, amint a saját kis medencéjében hűsöl. Medenceépítési trükkök: hová, miből, mennyiért?

Milyen az ideális hely a kerti úszómedence számára?

A kerti úszómedence lehetőleg a kert szélvédett, napos részére kerüljön. A fáktól, cserjéktől viszonylag távol legyen, mert a lehulló levelek szennyezik a vizet, terhelik a medence tisztítórendszerét, növelik a vegyszerfelhasználást. Ha a medence kissé kiemelkedik a környezetéből, kevésbé gyűlik benne össze a szél hordaléka. A medencét vegye körül gyep vagy térburkolat. A burkolat kiválasztásánál figyeljünk a csúszásmentességre, hiszen a kifröccsenő víz miatt komoly balesetek is előfordulhatnak. Jó, ha a medence mellett lábmosó és kerti zuhany is van. Így kevesebb szennyező anyagot viszünk a vízbe, és a fürdőzés végeztével a vegyszeres vizet is leöblíthetjük magunkról.

Mekkora legyen a medencénk?

A méret meghatározásánál a pénztárcánk vastagsága mellett a használati cél a legfontosabb szempont. Pancsoláshoz elegendő a 4-5 méteres medenceméret, míg úszáshoz 7-8 méter hosszú medence ajánlott. A szélesség általában a hossz fele, minimum 3-3,5 méter. A 10 méternél nagyobb medencehossz többletköltsége nem arányos a használatiérték-növekedéssel. Az úszás szerelmeseinek inkább ellenáramoltató beépítése javasolt. A medence mélysége lehet fokozatosan növekvő, ez különösen kisgyermekek esetében ideális. Az 1,2-1,4 méteres mélység már tökéletesen megfelel úszáshoz is. A 30 köbméternél nagyobb térfogatú medence építése engedélyköteles, a vonatkozó szabályozást a 37/2007. ÖTM rendeletben találhatjuk meg.

Ami a formát és a technikát illeti, tág tere van a választásnak. Lehet műanyag, fóliás vagy csempével burkolt betonmedence. Formája lehet szögletes, kör, ovális, vese, nyolcas, vagy szabálytalan alakú. Az ívelt kivitelezés drágább, de a látvány kárpótolhat a többletköltségekért!

Milyen vízkezelést igényel egy úszómedence?

Vízkezelés alatt a vízforgatást, a víz szűrését, tisztítását értjük. A víz medencébe történő bevezetése, áramoltatása és elvezetése alapján alapvetően kétféle rendszert különböztetünk meg: feszített víztükör vagy fölözővel ellátott süllyesztett víztükör. Mindkét rendszer lényege a víz fölözése, azaz a legfelső, egyértelműen legszennyezettebb, vízréteg intenzív elvezetése a szűrőrendszerbe. Feszített víztükrű medencénél a medence teljes kerületén történik a vízelvétel, süllyesztett víztükör esetén a fölözőben, kb. 15-50 cm szélességben. Szokásos magánmedence-méreteknél a szakemberek a süllyesztett megoldást ajánlják, mert kivitelezése egyszerűbb, olcsóbb – és ez nem megy a minőség rovására.

A medencéhez használatos szűrőberendezések között alkalmaznak kvarchomok szűrőket, az autók légszűrőihez hasonló papír vagy műanyag betéttel felszerelt szűrőket, valamint szivacsbetétes szűrőket. A legáltalánosabban használt, a természet által is „kipróbált” szűrőanyag a kvarchomok. Az egyéb megoldások tulajdonképpen kényszermegoldást jelentenek.

Milyen karbantartást igényel?

A megfelelő vízminőség biztosításához nélkülözhetetlen a vegyszeres kezelés, különben a medence vize néhány héten belül bezöldül, használhatatlanná válik. A vegyszerezés feladatai a fertőtlenítés, az algamentesítés és a pH-érték beállítása. A teleltetéshez is szükséges vegyszer. A legtöbb fóliás és műanyag medence gyártója előírja, hogy a medencét vízzel feltöltve kell átteleltetni. A medencében hónapokig álló vízből kiváló vízkő azonban tavasszal nehezen távolítható el. A téliesítő vegyszerek csökkentik a vízkőkiválási hajlamot, algagátló hatóanyaguk révén megakadályozzák a letakart medencében az algák szaporodását, megkönnyítve ezzel a tavaszi takarítást.

Apropó letakarás!

A medence lefedése több szempont miatt lényeges: a párolgás, hőveszteség-csökkentés mellett a szennyeződésektől való védelem, illetve a kisgyerekek, állatok biztonsága is alapvető. A legelterjedtebb lefedéstípusok a takaróponyvák, a buborékfólia, illetve az úszóredőnyök. Ez utóbbinak létezik olyan kivitele, amely teherbíró, tehát a gyermekeket, állatokat is védhetjük alkalmazásával. Borsos ára ellenére azonban a szennyeződésekkel szemben gyakorlatilag nem véd.

A medencék karbantartásához tartozó műveletek részben vagy egészben automata berendezésekre bízhatók. Tudni kell azonban, hogy az automata berendezések alkalmazása nem jelenti azt, hogy nem kell a medence karbantartásával foglalkozni, csupán a ráfordított időt csökkenti, illetve az emberi feledékenységet, pontatlanságot küszöböli ki. Az egyik ilyen berendezés az automata kezelőszelep. A készülékbe a szűrőöblítések gyakorisága és időtartama programozható. A másik az automata porszívó, amely a legidőigényesebb karbantartási munkától kímél meg minket! Ugyancsak hasznos „jószág” a vegyszeradagoló, amely a mérőcelláin átáramló víz vegyszerszintje alapján szivattyúkon keresztül adagolja a medence vizébe a szükséges mennyiségű vegyszeroldatokat.

Extrák: világítás, fűtés, ellenáramoltató

A medence a felsorolt szükséges berendezések mellett több látványos és kényelmi elemmel is felszerelhető. Az esti fürdőzést hangulatossá tehetjük víz alatti világítótestek beépítésével. A folyamatos úszás élményét biztosítja, ha ellenáramoltató segítségével erős vízáramlást keltünk a medencében. Léteznek utólag szerelhető ún. belógatós berendezések, vagy a medence létesítésekor a medence falába építhető típusok. A medence kihasználhatósága jelentős mértékben növelhető vízfűtés kiépítésével. A szóba jöhető berendezésfajták az elektromos fűtők, a kazánhoz csatlakozó hőcserélők, illetve a napenergiát hasznosító berendezések.

Forrás:Baubid.hu