Vége a budapesti agglomeráció aranykorának: leállítják az értelmetlen növekedést

2007-ben megfordult a trend: egyre többen költöznek vissza Budapestre a környező településekről. Most egy új törvénymódosítás végleg beszűkítheti az agglomeráció parttalan ingatlanfejlesztéseit. Emlékszünk még a pátyi ingatlanbotrányra? Mintha az ösztönözte volna az új szabályozást. Merre tovább budapesti agglomeráció? Mi lesz a közel 1 millió emberrel? Emelkednek az ingatlan- és telekárak? Ennek jártunk utána.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) szóló 2005. évi LXIV. törvény módosítását 2011. május 23-án fogadta el az Országgyűlés, és szeptember 1-jén lép hatályba. A módosítás jelentős mértékben korlátozza az agglomerációba tartozó településeken az ingatlanfejlesztéseket, és az új lakóterületek kialakítását.

Így többek között új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítész engedélye alapján jelölhető ki. 5 hektárnál nagyobb, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület ott lehet kijelölni, ahol a meglévő vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelyének távolsága a közúttól nem haladja meg az 5 km-t. 7 ezer m2-nél nagyobb új kereskedelmi építmény pedig ott helyezhető el, ahonnan gyalog elérhető a 300 méternél nem messzebb lévő vagy kiépítendő tömegközlekedési megállóhely. A módosítás ráadásul bizonyos területeken tiltja az építést, és a belterületek maximum 2 %-kal növekedhetnek a jelenlegi helyzethez képest.

Népvándorlás több hullámban

A budapesti agglomerációhoz hivatalosan 81 település tartozik. A rendszerváltás óta több százezer ember költözött a fővárosból az agglomerációba, gomba módra nőttek ki a földből az ingatlanok, szinte szabályozás nélkül zajlottak a fejlesztések. A kivándorlási hullám azonban 2007-ben megszűnt, ekkor már 6 ezer fővel többen költöztek a fővárosba, mint amennyien elvándoroltak. Ez a trend később tovább erősödött.

Amíg a 90-es években a családi házak voltak népszerűek, az elmúlt években inkább a társasházi, lakóparki lakásokat keresték a vevők. Egyrészt olcsóbbak, másrészt a népszerű településeken elfogytak az üres telkek, így jobban ki kell használni a fejlesztendő területet. Budaörs, Leányfalu és Solymár mára megtelt, kevés telek van és ezek ára igen drasztikusan megnőtt. A budai oldal mellett a pesti agglomeráció is népszerűvé vált. Először Dunakeszi telt meg, később Fót, Mogyoród és Veresegyház és Göd lett az új célállomás.

Veresegyház (MTI-fotó)

Erősödnek a kétségek

Az agglomerációba elsősorban fiatal, gyermekes, az átlagnál jobb anyagi körülmények között élő családok költöztek. Azért döntöttek sokan az elvándorlás mellett, mert a főváros határain belül csak nagyon drágán juthattak zöldövezeti ingatlanhoz.

Viszont nincsenek olyan kulturális események, intézmények, amelyek a középosztály igényeit kielégítenék, ugyanígy sokkal több alternatív oktatási lehetőség van a fővárosban. A közlekedési feltételek katasztrofálisak, rengeteg időt és pénzt emésztenek fel. Budapesten mindeközben folyamatosan javulnak az életfeltételek, még ha az itt lakók sokszor ezt nem is érzékelik.

Satnyul a tömegközlekedés

A legnagyobb probléma a közlekedés ellehetetlenülése. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) 2009-es felmérése szerint Budapest vonzáskörzetébe tartozó 200 településen 3,2 millió lakos él, közülük 1,4 millió fő a foglalkoztatott, és azok 47,5 %-a ingázik. Jelenleg azonban csak minden harmadik Budapestre érkező veszi igénybe a közösségi közlekedést, vagyis állandósultak a dugók az autóutakon.

A cél az, hogy az ingázókat a közutak helyett a vasúti tömegközlekedés felé irányítsák. De ehhez hiányzik a színvonalas szolgáltatás és a pontos menetrend. A NIF ezért kidolgozta a budapesti elővárosi vasúthálózat 2034-ig tartó fejlesztési stratégiáját. Azonban csak a 2020-ig tartó első ütem költségigénye 775 milliárd forint, amelyek egy részét két uniós ciklusból lehetne fedezni. Az egész várost összekötő körvasút viszont csak 2030-ra várható, akkora tervezik a Nyugati pályaudvart és Kelenföldet összekötő vasúti alagút megépítését is.