Akadálymentes lakások az ingatlanpiacon. Miért érdemes jobban odafigyelni?
Címkék: akadálymentes, ingatlanpiac | magazin összes címke »
Ma Magyarországon mintegy 250-300 ezer mozgássérült ember él jórészt családban vagy bentlakásos intézményi keretek között. Hogy ennek mi köze az ingatlanpiachoz? "Csupán" annyi, hogy ezek az emberek is szeretnének élni valahol, leginkább egy megfelelő, fizikailag akadálymentes környezetben.
Mintegy 50 ezer azok száma, akik kerekesszékkel közlekednek, ugyanakkor további 10 ezrekre tehető azon idős emberek száma, akik ugyan nem számítanak „hivatalosan” mozgássérültnek, a valóságban azonban vagy ők is segédeszközt használnak (járókeretet, támbotot, elektromos robogót), vagy egészségi állapotuk (pl. szívbetegség, érrendszeri problémák, légzési nehézségek) nem engedi meg otthonuk elhagyását. Az akadálymentes környezet kialakítása azonban – mind a közterületek és közintézmények, mind a magáncélú ingatlanok, s benne a lakóingatlanok tekintetében – még gyerekcipőben jár Magyarországon.
Általános áttekintés a köz- és magánépületek akadálymentességéről
A közterületek tervezése során egyre inkább szempont az akadálymentes kialakítás, így ezek fizikai akadálymentessége most már mintegy 50-60 százalékra tehető. Ugyanakkor a közösségi közlekedést szolgáló járműveknél az arány csupán 10-15 százalék. Ugyanez vonatkozik a többlakásos lakóingatlanokra is: bár az új építésű vagy újszerű társasházakban az épületbe való bejutás és az emeleti szintekre történő feljutás már segédeszközzel, például kerekesszékkel is lehetséges többnyire, mégis nagyítóval kell keresnünk az olyan épületeket, amelyekben a lakhatási szükségletek/funkciók mindegyike – pihenés, társas élet, szórakozás, táplálkozás, higiénés szükségletek, tárgyak tárolása, gépkocsi parkolása – elérhető a segédeszközöket használók számára is.
A gondot az az ingatlanfejlesztői és tervezői „törekvés” jelenti, mely a tartós tartózkodásra szolgáló területeket (konyha, nappali, hálószoba) részesíti előnyben az átmenetinek tartott helyiségek (fürdő, közlekedő, előszoba, tároló) helyett. Így alakulnak ki a kicsi, több ember tartózkodására – s így az akadálymentes használatra – alkalmatlan fürdőszobák, a kerekesszékből elérhetetlen tárolóhelyek.
A régebben épült többlakásos ingatlanoknál sajnos e tekintetben még rosszabb a helyzet. A bejutás szinte kizárólag lépcsőn lehetséges (bár már több helyen megjelentek a babakocsik könnyebb feltolására szolgáló, de akadálymentesnek mégsem tekinthető, igen meredek rámpák). A társasházon belül csak lépcsőn lehet közlekedni, s sok esetben még a földszinti lakásokhoz is lépcső vezet. Lakáson belül pedig szűk közlekedőkkel és fürdőszobákkal, különálló vécékkel, keskeny ajtókkal, magas küszöbökkel találkozunk.
Akadálymentes panellakások
Budapesten néhány, az 1980-as évek végén épült lakótelepen, így Gazdagréten Káposztásmegyeren, esetleg Békásmegyeren vagy Óbudán már találhatók olyan lakások, melyek akadálymentesen megközelíthetők, illetve amelyeket akár teljesen akadálymentesített is korábbi, segédeszközt használó tulajdonosuk. Sőt, Pesthidegkúton, egy modellkísérlet keretében, kifejezetten a mozgássérült emberek igényeit figyelembe vevő házcsoport létesült az 1980-as évek végén. Az említett példák azonban csupán elszórt kezdeményezésnek tekinthetők.
Ha a családi házakat vagy ikerházakat, sorházakat nézzük, elvétve találunk közöttük olyat, melyeknél az akadálymentesítés akár minimális szempontjai (legalább a bejutás) érvényesülnének. Ahogy korábban, úgy ma sem szempont a tervezés során az akadálymentes használat, nem érvényesülnek a „design for all” (avagy „universal design”), vagyis az egyetemes tervezés Nyugat-Európában már elterjedt szempontjai. De az ún. “amerikai típusú”, a lakószintbeli garázst a ház szerves részének tekintő, valamint a közvetlen kertkapcsolatot lehetővé tévő megoldások elterjedése is teret engedne az akadálymentes használatnak.
Universal design
Az egyetemes tervezés elveinek figyelembevételével az épített és tárgyi környezet nemcsak a többségnek tekintett „átlagember”, hanem minden „kisebbséghez” tartozó ember, így a segédeszközt használó emberek, vagy akár a kis- vagy nagynövésű, esetleg túlsúlyos emberek számára is használhatóvá és élhetővé válik, s így nagyban hozzájárul az integrált élethez, a befogadó társadalom kialakulásához.
Nemcsak mozgássérülteknek érdemes akadálymentes otthonban gondolkodni
A legalább fizikailag akadálymentesített környezet nem csupán a ténylegesen segédeszközöket használók számára, hanem például a nehezen mozgó idősek, vagy épp a szintén „segédeszközzel”, azaz a rendszeresen babakocsival járók, gyerekbiciklit magukkal vivők számára is kényelmesebb. Sőt, gyermekeink számára is egyértelműen biztonságosabb és használhatóbb az akadálymentes lakóhely (hiszen például nem esnek el a küszöbökben, elérik a kapcsolókat, van elég hely a fürdetéshez, akadálymentesen tudják benne tologatni a kisautót, stb.).
Megfontolandó egyébként mindenkinek otthona akadálymentesített megtervezése és megvalósítása, hiszen bárki, bármikor kerülhet olyan váratlan helyzetbe, amikor elengedhetetlen szükséglet az ilyen kialakítású lakókörnyezet. Emellett az élet természetes előrehaladásával is jönnek olyan életszakaszok (ld. az említett kisgyermekes korszakot, egy baleset utáni lábadozást, vagy épp az idős kort), amikor jobb és kényelmesebb az akadálymentesen kialakított otthon.
Loading ...