Ingatlan magazin

Mire kell figyelni, ha vályogházat veszünk? A szakértő szemével

Bár a vályogot időtlen idők óta használják, hazánkban házépítésre csak az utóbbi 300-400 évben, erdeink megritkulása után kezdték tömegesen alkalmazni. A vályogot később az égetett tégla kiszorítja, az utóbbi jó fél évszázadban szinte egyáltalán nem épültek vályogépületek.

A vályogházakról általában a tornácos parasztházak jutnak eszünkbe, pedig vályogból építettek csárdákat, fogadókat, kisebb-nagyobb gazdasági épületeket, malmokat, sőt kápolnákat, templomokat is.

Hogyan építették a vályogházakat?

A vályogépületeket általában sekély (néhány sor tégla vagy kő) alapra építették. A vályogfal homok, lösz és agyag keverékéből készül, melyhez pelyvát, szecskát kevertek a nagyobb szilárdság érdekében. Az utóbbi időben kialakult új technológia az úgy nevezett szupervályog, melyben adalékanyagokkal és kiegészítő elemekkel igyekeznek még stabilabbá tenni a vályogfalat.

A vályogfalat három alaptípus (és azok számos variációja) szerint építették: a legegyszerűbb a rakott fal (fecskefal), amit kézzel, vagy vasvillával éppen felemelhető méretű gombócokból raktak, majd száradás után egyenesre faragták. Jobb minőséget adott a vert fal, amikor zsaluk közé csömöszölték a vályogot rétegenként. Harmadik típus a vályogtégla fal, amit előre elkészített és kiszárított elemekből raktak agyaghabarcsba. A falakat kezdetben csak agyaggal simították, a meszelés később terjedt el.

A vályogházakra fafödémet és magastetőt építettek nád- vagy zsúpfedéssel. A cserép héjalás csak a legutolsó időkben terjedt el, illetve felújításkor alkalmazták. A padlót agyaggal tapasztották, csak később terjedtek el a különböző padlóburkolatok. A fűtést a kemence, később a cserépkályha biztosította.

(MTI-fotó)

Bár a vályogházakat többnyire nem tervezték hosszútávú használatra (általában egy-két generációt szolgáltak ki), mégis találhatunk akár 150-200 éves jó állapotban lévő vályogépületeket is az ingatlanpiacon. De mire figyeljünk, ha vályogházat akarunk vásárolni?

Vizesedés

Tipikus probléma, hogy a kiszemelt épület falai felvizesedtek, aminek számos oka lehet. Lehet a rossz elhelyezkedés (mélyen fekvő, talajvizes terület), vagy egyszerűen az épület körüli területet az új házak építése, útépítések miatt feltöltötték, a régi vályogház mélyedésbe került. Sajnos ezek az épületek szinte menthetetlenek.

A vizesedés másik oka lehet egyszerűen az elhanyagoltság, főként a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága, az évekig tartó fűtetlenség. Ezek a problémák orvosolhatóak. A régóta vizesedő vályogház falai az alsó részeken szétfagynak, nagy mélyedések keletkeznek a falban. A túlságosan felvizesedett épület falai megroskadnak, hordószerűen kihasasodnak. Ha ezeket a jeleket látjuk egy vályogházon, a minimum, hogy nézessük meg szakemberrel, mert lehet, hogy a károsodás már nem helyrehozható.

Talajmozgás

Főleg löszös dombvidékeken (Somogyban, Baranyában) találkozhatunk olyan épületekkel, melyeket a talajmozgás károsít. A házak falain végigfutó függőleges repedések vannak, gyakran a völgy felé néző oromfal erősen megdőlt. Ezeket a hibákat a talajmozgás okozza. Az épület mindenképp statikai vizsgálatot igényel. Általában javítható az épület, az oromfal jól lealapozott újjáépítésével, amely egyben a talajmozgást is visszafogja. Azonban rossz környezeti adottságok esetén nincs megoldás (vagy nagyon gazdaságtalan), az épület menthetetlenül el fog pusztulni.

Tagged , ,

About Molnár Henriette

1992-ben diplomáztam a BME Építészmérnöki karán. 2003-ban Sopronban környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem. Vidékfejlesztéssel, a természetes és épített környezet kapcsolatával kezdtem foglalkozni. Ez elsősorban környezettudatos területfejlesztési és értékmegőrző feladatokat jelent. Szabadfoglalkozású építészként főleg értékvédelmi, műemléki és épületfelújítási feladatokon dolgozom, tervezési és megvalósítási szakaszban egyaránt.

View all posts by Molnár Henriette →

Related Posts

5 thoughts on “Mire kell figyelni, ha vályogházat veszünk? A szakértő szemével

  1. gábora Ede

    -Egy régi vályogház soha nem lesz egy modern lakóház, kár is erőlködni vele-
    Fenti mondatot mi megcáfoltuk lakásunk felújításával, tehát teljes általánosságban nem tekinthető igaznak.
    Tény, hogy falakat vágtunk és utólagosan szigeteltük, de olcsóbb volt,mint eltúrni és téglából újraépíteni – mint ahogy sok zseniális mester ajánlotta.
    Érdeklődőknek szívesen adok felvilágosítást: mail@erdelyiturizmus.hu

    Reply
  2. ISTVÁN

    Kedves Dunai Mária ! Készülődöm átépíteni a vályog házunkat. A födémhez egyenlőre nem nyúlnák, viszont később egy új födémet szeretnék a házra. Érdeklődnék, hogy ha bármiben tudna segíteni, azt megköszönném.(linkek, építész, statikus, egyéb bármi a témához). Mivel most lesznek a lábazat és az alap körül munkák, ezért most kell ezeket felmérni a későbbi födém cseréhez, hogy akkor már ezekhez ne kelljen nyúlni. Erre a címre lehet nekem írni: janko.istvan@mpp.hu (azután adok egy másik állandó címet

    Reply
  3. Dunai Mária

    elég sok pontatlanság és hibás megállapítás van a cikkben. előszöris nem használaton kívüli építési technológia, igenis épülnek, főleg vályogtégla épületek manapság is. olcsó és jó falazóanyag.vegyesen alkalmazva a hagyományos és újszerű technológiát (pl. beton alap, talajnedvesség szigetelés, vasbeton koszorú, stb) mai igényeket kiszolgáló lakóház építhető. az igaz, hogy a talajnedvességtől védeni kell a falakat, főleg a kapillárisan felszívódó vizektől.

    Reply

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kövess bennünket