További dossziék »

Mire kell figyelni, ha vályogházat veszünk? A szakértő szemével

Molnár Henriette | 2011. augusztus 8. 5:59 | Módosítva: 2011. augusztus 8. 7:55 | 5 hozzászólás
Címkék: ingatlanvásárlás, vályog, vályogház | magazin összes címke »

A hosszú életű, kellemesen használható vályogház titka a szerencsés körülmények egybeesésében keresendő. Első és legfontosabb az elhelyezkedés. A vályogház nagyon érzékeny a túlzott vízterhelésre és a talajmozgásokra. Az építési helytől függ az is, hogy milyen minőségű vályog áll rendelkezésünkre. Azonban egy jól elhelyezett és megépített házban is sok kárt okoznak az utólagos feltöltések, a szakszerűtlen felújítások.

Bár a vályogot időtlen idők óta használják, hazánkban házépítésre csak az utóbbi 300-400 évben, erdeink megritkulása után kezdték tömegesen alkalmazni. A vályogot később az égetett tégla kiszorítja, az utóbbi jó fél évszázadban szinte egyáltalán nem épültek vályogépületek.

A vályogházakról általában a tornácos parasztházak jutnak eszünkbe, pedig vályogból építettek csárdákat, fogadókat, kisebb-nagyobb gazdasági épületeket, malmokat, sőt kápolnákat, templomokat is.

Hogyan építették a vályogházakat?

A vályogépületeket általában sekély (néhány sor tégla vagy kő) alapra építették. A vályogfal homok, lösz és agyag keverékéből készül, melyhez pelyvát, szecskát kevertek a nagyobb szilárdság érdekében. Az utóbbi időben kialakult új technológia az úgy nevezett szupervályog, melyben adalékanyagokkal és kiegészítő elemekkel igyekeznek még stabilabbá tenni a vályogfalat.

A vályogfalat három alaptípus (és azok számos variációja) szerint építették: a legegyszerűbb a rakott fal (fecskefal), amit kézzel, vagy vasvillával éppen felemelhető méretű gombócokból raktak, majd száradás után egyenesre faragták. Jobb minőséget adott a vert fal, amikor zsaluk közé csömöszölték a vályogot rétegenként. Harmadik típus a vályogtégla fal, amit előre elkészített és kiszárított elemekből raktak agyaghabarcsba. A falakat kezdetben csak agyaggal simították, a meszelés később terjedt el.

A vályogházakra fafödémet és magastetőt építettek nád- vagy zsúpfedéssel. A cserép héjalás csak a legutolsó időkben terjedt el, illetve felújításkor alkalmazták. A padlót agyaggal tapasztották, csak később terjedtek el a különböző padlóburkolatok. A fűtést a kemence, később a cserépkályha biztosította.

(MTI-fotó)

Bár a vályogházakat többnyire nem tervezték hosszútávú használatra (általában egy-két generációt szolgáltak ki), mégis találhatunk akár 150-200 éves jó állapotban lévő vályogépületeket is az ingatlanpiacon. De mire figyeljünk, ha vályogházat akarunk vásárolni?

Vizesedés

Tipikus probléma, hogy a kiszemelt épület falai felvizesedtek, aminek számos oka lehet. Lehet a rossz elhelyezkedés (mélyen fekvő, talajvizes terület), vagy egyszerűen az épület körüli területet az új házak építése, útépítések miatt feltöltötték, a régi vályogház mélyedésbe került. Sajnos ezek az épületek szinte menthetetlenek.

A vizesedés másik oka lehet egyszerűen az elhanyagoltság, főként a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága, az évekig tartó fűtetlenség. Ezek a problémák orvosolhatóak. A régóta vizesedő vályogház falai az alsó részeken szétfagynak, nagy mélyedések keletkeznek a falban. A túlságosan felvizesedett épület falai megroskadnak, hordószerűen kihasasodnak. Ha ezeket a jeleket látjuk egy vályogházon, a minimum, hogy nézessük meg szakemberrel, mert lehet, hogy a károsodás már nem helyrehozható.

Talajmozgás

Főleg löszös dombvidékeken (Somogyban, Baranyában) találkozhatunk olyan épületekkel, melyeket a talajmozgás károsít. A házak falain végigfutó függőleges repedések vannak, gyakran a völgy felé néző oromfal erősen megdőlt. Ezeket a hibákat a talajmozgás okozza. Az épület mindenképp statikai vizsgálatot igényel. Általában javítható az épület, az oromfal jól lealapozott újjáépítésével, amely egyben a talajmozgást is visszafogja. Azonban rossz környezeti adottságok esetén nincs megoldás (vagy nagyon gazdaságtalan), az épület menthetetlenül el fog pusztulni.

Legfrissebb olvasói hozzászólások (5)
  1. -Egy régi vályogház soha nem lesz egy modern lakóház, kár is erőlködni vele-
    Fenti mondatot mi megcáfoltuk lakásunk felújításával, tehát teljes általánosságban nem tekinthető igaznak.
    Tény, hogy falakat vágtunk és utólagosan szigeteltük, de olcsóbb volt,mint eltúrni és téglából újraépíteni – mint ahogy sok zseniális mester ajánlotta.
    Érdeklődőknek szívesen adok felvilágosítást: mail@erdelyiturizmus.hu

  2. Az egyik volt építész ismerősöm, aki pár éve sajnos meghalt szintén vályogházakat épített még a közelmúltban, de gondolom mások is építenek jelenleg is.

  3. Köszönöm ! :) Az előzőbe már nem fért oda !

  4. Kedves Dunai Mária ! Készülődöm átépíteni a vályog házunkat. A födémhez egyenlőre nem nyúlnák, viszont később egy új födémet szeretnék a házra. Érdeklődnék, hogy ha bármiben tudna segíteni, azt megköszönném.(linkek, építész, statikus, egyéb bármi a témához). Mivel most lesznek a lábazat és az alap körül munkák, ezért most kell ezeket felmérni a későbbi födém cseréhez, hogy akkor már ezekhez ne kelljen nyúlni. Erre a címre lehet nekem írni: janko.istvan@mpp.hu (azután adok egy másik állandó címet

  5. elég sok pontatlanság és hibás megállapítás van a cikkben. előszöris nem használaton kívüli építési technológia, igenis épülnek, főleg vályogtégla épületek manapság is. olcsó és jó falazóanyag.vegyesen alkalmazva a hagyományos és újszerű technológiát (pl. beton alap, talajnedvesség szigetelés, vasbeton koszorú, stb) mai igényeket kiszolgáló lakóház építhető. az igaz, hogy a talajnedvességtől védeni kell a falakat, főleg a kapillárisan felszívódó vizektől.

Hozzászólás

500

Moderálási elvek