Könnyűszerkezetes házak az ingatlanpiacon: mennyivel és miért olcsóbb?

Magyarországon az újépítésű ingatlanpiacon a könnyűszerkezetes házak aránya a családi házak összállományán belül kb. 12%. Amennyiben csak készházról beszélünk, akkor az arány 3,5% körül mozog. Nyugat-Európában ezek az arányok 20-40% között alakulnak. Megvizsgáltuk, hogy milyen helyzetben vannak a könnyűszerkezetes házak az ingatlanpiacon, és mennyibe kerülnek.

Az Európai Unióban gyakorlatilag ismeretlen fogalom a „könnyűszerkezetes ház”, ez főként Magyarországon terjedt el. Ide soroljuk valamennyi vázszerkezetes technológiát függetlenül a felhasznált anyagoktól. Így a fém vagy favázas helyszíni szerelések, a készház technológiák, a könnyített acélprofilból készült csarnokok, a gerenda- és rönkházak is ide tartoznak. Magyarországon legelterjedtebb módszer a helyszíni szerelésű (amerikai) technológia, amelynek ellenőrizetlen változata a legtöbb hibalehetőséget is rejti. Sajnos a többség ezt a technológiát mindenféle engedély, minősítés – ráadásul technológiai fegyelem nélkül – használja. Az építtetők felelőssége is, hogy szakszerű kivitelezőt válasszon! A sok-sok hibával, mindenféle érvényesíthető garancia nélkül felépített házak miatt alakult ki az az általánosítható, helytelen vélemény, hogy a könnyűszerkezetes építési mód egy minőségileg gyenge, rövid élettartamú technológia – magyarázza Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának marketing alelnöke.

A készház csak az egyik fajta

A készház a könnyűszerkezetes épület egyik fajtája. Mint a neve is mutatja, készháznak nevezik az előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, lehetőleg saroktól sarokig legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből álló épületet, amely elemeket időjárástól függetlenül a gyártóhelyen készítenek, és az építkezésre szállítva egy előkészített alapon fölállítanak. A készház általában – de nem minden esetben – favázas, könnyűszerkezetes épület. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a hazai könnyűszerkezetes épületek többsége nem készház, ennek ellenére sokan így nevezik azokat. Ugyanis Magyarországon a minősítéssel rendelkező és jó minőségben kivitelező helyszíni szerelésű technológiát alkalmazó cégek – vagyis nem készházat építők – azért alkalmazzák a készház-gyártó megjelölést, hogy ne azonosítsák őket a kóklerekkel. Így ma már nálunk összemosódott a két fogalom – teszi hozzá Kárpáti József.

Könnyűszerkezetes ház Felsőzsolcán (MTI-fotó)

A könnyűszerkezetes ház előnyei

A könnyűszerkezetes ház alapvető előnye, hogy a fűtési és hűtési költsége kevesebb, mint egy téglaépületnek. A jól szigetelt falszerkezetnek köszönhetően a lakótér nagyon könnyen felfűthető, lehűthető. A fokozott hőszigetelés és az ebből adódó megtakarítás jelentősége az energiaárak növekedésével egyre inkább fokozódik. A kevésbé vastag falak miatt adott bruttó nagyságú háznál a nettó, azaz hasznos alapterület akár 8-10 százalékkal több, mint a tégla építésű házak esetében. Ez plusz egy félszobát jelenthet. A fémvázas és favázas épületek egyaránt földrengésbiztosak, könnyedén átalakíthatók, időjárástól, évszaktól függetlenül építhetők, egyes szerkezetekre a minősített vállalkozók akár 30 év garanciát vállalnak. A fa tartószerkezetek mesterséges műszárítással sterilizált faanyaga további vegyszeres kezelés nélkül is védettek gomba-, rovar- egyéb kártevők ellen. A faanyag önmagában éghető anyag, de megfelelően megválasztott keresztmetszetek és a heterogén rétegrendből adódóan, az alkalmazott burkoló lapoknak köszönhetően, fal tartószerkezetként versenyképesen viselkedik bármely más építőanyaghoz képest, így az acélhoz képest is – mondja Tőke Tünde, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke.

20%-kal olcsóbb a piacon

Békési Béla, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szövetsége (MIÉSZ) véleménye szerint majd’ 20%-kal olcsóbbak a könnyűszerkezetes házak, mint a hasonló paraméterű téglából vagy betonból készült ingatlanok. A kis hőtároló képessége miatt nem véletlen például, hogy Amerikában annyi klímát szerelnek fel, hiszen egy könnyűszerkezetes épület nyáron szinte csak klímával lakható – tette hozzá.

Könnyűszerkezetes ház épül Jánoshidán (Fotó: MTI)

Lassan terjed

Működési területünkön Budán, Óbudán és a környező agglomerációban a könnyűszerkezetes épületek aránya nem éri el az 1-2%-ot. A növekvő energiaárak ellenére a vevők még mindig inkább a hagyományos építésű házakat részesítik előnyben, de szép lassan változik a piac. Sajnos egyértelmű tendenciákról az elmúlt kb. 2 év távlatában nem beszélhetünk, mert a válság okozta visszaesés eltorzította az ingatlanpiacot is – mondja Szabó Dénes, a Living Home Ingatlan tulajdonosa. Majd hozzáteszi, hogy szerinte is a könnyűszerkezetes házakat 5-25% diszkonttal lehet általában értékesíteni a téglaépítésű házakhoz képest. Egy neves készház-építő (pl. német, osztrák, finn, svéd központú) által kivitelezett ingatlan jobb piaci pozícióban van, mint egy részben önerős megoldás vagy egy olyan építmény, aminek kivitelezője már nem is létezik.

A könnyűszerkezetes építés alapvetően a falakban és a födémekben térhet el a hagyományostól. Minden más ugyanaz. A tető, a nyílászárók, a gépészet, a burkolatok, szaniterek stb. Ha pinceszint is épül, azt hagyományos építési móddal szokták megoldani. Tehát specifikusan a könnyűszerkezetes hibák legfeljebb hibás kivitelezésből adódhatnak, pl. nem tartják be a falban az előírt rétegrendet – sorolja a helyszíni tapasztalatokat Szabó Dénes.