A felhőkarcoló-láz Moszkvában már Sztálin tabuit döntögeti

A toronyházépítő nemzetközi cégek korábban ugyan nem haboztak felajánlani szakértelmüket az ezen a területen igencsak hiányos ismeretekkel rendelkező moszkvai építőknek, azonban az orosz építőipart elérő gazdasági válság most óvatosságra inti ezeket a cégeket is.

Hét nővér, avagy öreg vagy már Ványa bácsi

Egészen napjainkig egyetlen moszkvai épület sem haladta meg a Moszkvai Állami Egyetem kétszáznegyven méteres magasságát. Az egyetem a sztálini korszakban épült, masszív acélvázas „Hét nővér” elnevezésű tornyok egyike (1988-ig Európa legmagasabb épülete). Azonban néhány éve Oroszország természeti forrásokból új vagyonra tett szert, amelynek köszönhetően ég felé törő hajszába kezdett.

Az országot is sújtó globális gazdasági válságot megelőzően a tervekben 4,6 millió négyzetméter területű toronyházfejlesztés szerepelt 2012-ig. Az említett tervekből azonban eddig csak két épület készült el, és tizenegy toronyház építése van folyamatban. Bár a fejlesztők úgy döntöttek, hogy bizonyos munkálatokat szüneteltetnek, Moszkva marad a felhőkarcoló-építés forró pontja Európában.

Vadkeleti szellem

David Klondar, egy angliai székhelyű tervező iroda, a Waterman International vezérigazgatója szerint az oroszországi ingatlanpiacot egyfajta „vadnyugati szellem” jellemzi, mivel a fejlesztők a legcifrább és legnagyobb épületekről álmodnak a lehető legalacsonyabb áron. Az oroszok újfajta felhőkarcoló-éhsége, valamint tervezési és kivitelezési tapasztalatlansága együttesen tömegével vonzotta a nemzetközi cégeket. A Moszkva folyó északi partján, a hármas körgyűrű mellett egy tucat épülőfélben lévő torony jelzi az orosz főváros új felhőkarcoló-negyedét. Az európai felhőkarcolók versenyében a frankfurti Commerzbank 259 méteres épületét maga mögé utasító moszkvai Szövetségi Torony a befejezésekor 365 méteres magasságot fog elérni. Városszerte készítik elő a felhőkarcolók fogadására alkalmas területeket, mint például a 29 épületnek helyet adó Parkvárost a Moszkva folyó déli partján. A Waterman cég ebben az évben 1,5 millió négyzetméter terület beépítésére kapott megrendelést az oroszoktól.

Bár a helyi cégek sem tétlenkednek, és egyre több tapasztalatot szerezve már képesek kifinomult projektek vezetésére, még mindig nagy szükség van a külföldi szakértők irányítására, hiszen New Yorkot sem két hét alatt építették fel – állítja Szergej Lakhman, a helyi Gorprojekt vezérigazgatója.

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

Robbantanának

A moszkvai felhőkarcoló-negyed ötlete kapcsán azonban sokan hangot adtak nemtetszésüknek pár évvel ezelőtt. Az orosz főváros kulturális örökségének megőrzése mellett kampányoló, nagy tekintélyű építészettörténész, Alekszej Komech például azt mondta, hogy semmi kifogása nincs az épületekkel szemben, de messzemenőig ellenzi, hogy azokat Moszkvában építsék meg. Véleménye szerint Moszkva építészeti tradíciója, amely részben az alacsony égboltozaton nyugszik, egyértelműen veszélybe kerülne a felhőkarcolókkal. Néhány éve Komech egyik rémálma az volt, hogy kiáll a Vörös térre, és a Kreml épületegyüttese mögül egy óriási acél- és üvegdzsungelt lát gejzírként feltörni, eltörpítve a történelmi városrészt.

Norman Foster, híres brit építész 2006-ban megbízást kapott egy három részből álló, 118 emelet magas torony tervezésére, amelyet Komech egyszerűen csak borzasztónak nevezett. A 832 millió font értékű beruházás 152 méterrel haladja meg a New York-i Empire State Buildinget, és Moszkva üzleti negyedében kap helyet, amely kevesebb mint három mérföldre van a Kremltől. A projektet Jurij Luzskov polgármester is támogatta, ami valós garanciát jelentett az orosz bürokrácia útvesztőiben. Foster az általa tervezett épületet „Vertikális városnak” nevezi, amely luxuslakásokat, hotelt, üzleteket, irodákat és nyilvános jégpályát foglal magába. A brit építész tagadta, hogy a torony tönkretenné a moszkvai égboltot, mivel a hatóságok meghatározott terveiben a felhőkarcolók a város egy bizonyos területére koncentrálódnának. Ezen felül az épület a karcsú alakjával tiszteletben tartja a város alacsony épületeit, mivel a keskenyebb forma kisebb hatással van a környezetére.

A legfontosabb érv azonban Moszkva átmeneti korszakában rejlik. A hosszútávon erősödő gazdasággal rendelkező város nem mehet szembe a valós kihívásokkal. Nem lehet az átalakulásnak gátat szabni. Továbbá az új épületek az orosz építészszakma jóváhagyásával kapnak helyet a város üzleti negyedében, tehát több építészeti szempont figyelembe vételével valósulnak meg.