Perelnek a banki károsultak: ezért mondott le a PSZÁF-elnök?

A KÖSZ a nyílt végű ingatlanalapok károsultjainak képviseletében pertársaságot alakít. Négy bankot vettek célba. Hamarosan megindulhatnak a kártérítési perek. Közben a PSZÁF-elnök is lemondott. Van összefüggés az események között?

Pertársaságok alakulnak

A Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége (KÖSZ) közreműködésével hamarosan megindulnak az ingatlanalapok kezelőivel és azok mögött álló bankokkal szembeni kártérítési perek – közölte lapunkkal Dr. Telkes József, a KÖSZ egyik alapítója. Az első célpontok várhatóan a Budapest Bank és a CIB Bank lesznek. A KÖSZ – mint ismeretes – a PSZÁF ominózus 2008. november 7-i döntése után alakult meg, amikor 10 napra felfüggesztették a nyílt végű ingatlanpiaci alapok működését. Azóta számos alap zárt végűvé változott, és a kisbefektetők megtakarításai is jelentős mértékben leértékelődtek. Az érdekvédelmi szervezet az elkövetkezendő időszakban pertársaságot hoz létre, amelynek segítségével az eljárás költségei az egyedüli perindításhoz képest alacsonyabbak. A károsultakat pedig elismert budapesti ügyvédi iroda képviseli majd. A közeljövőben további négy nagybank perlése is várható – tette hozzá Dr. Telkes József.

Kit képvisel a PSZÁF?

Közben Farkas István, a PSZÁF elnöke lemondott, amit a Szili Katalinhoz írott levelében így indokol: „a globális pénzügyi válság középpontba állította a felügyelő hatóságok szerepének újragondolását, működésük felülvizsgálatát. Magyarországon konszenzus van a tekintetben, hogy a pénzügyi felügyelés megerősítése, szabályozó hatósági funkciójának kialakítása elengedhetetlen. Nincs teljes egyetértés ugyanakkor abban, hogy ezt a célt milyen szervezeti, szervezési, irányítási struktúrában érjük el.” A tervek szerint ugyanis a PSZÁF jelentősen átalakulna. A Felügyeletet eddig közvetve a bankok finanszírozták, hiszen a 2007. évi CXXXV. tv. (Psztv.) szerint a bevételek közé tartozik többek között a pénzintézetek, alapkezelők, pénzügyi szolgáltatók által a kezelt vagyon arányában meghatározott felügyeleti díj, a konkrét ügyekben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj és a Felügyelet által kiszabott bírságok. Hajdú Miklós, a KÖSZ szakértője blogjában azt írja, hogy az elnök távozásában szerepet játszhattak az ingatlanalapok körüli intézkedések is. A lemondott elnök viszont a minap azt nyilatkozta, hogy az ingatlanalapokkal kapcsolatban tett intézkedéseire kimondottan büszke, mert ezeket „az alapkezelők lépései visszaigazolták”. Telkes József, a KÖSZ egyik alapítója „Ingatag alapok: megbukik az ország?” című könyvében így fogalmaz: „Ezernyi állampolgár tehetetlenül kénytelen nézni, ahogy a jóhiszeműen magyar ingatlanpiaci alapokba fektetett pénze napról napra elértéktelenedik. Mindez a megfontolatlan gazdaságpolitikai döntéseknek és a banklobbi befolyásának tudható be.”