Nagy-Szlovákia: Pozsony már nem csak Magyarország felé terjeszkedik

Még jóval a schengeni határnyitást megelőzően megindult a tehetősebb pozsonyiak vagy Pozsonyban dolgozó vidékiek tömegesnek mondható kitelepülése a magyar határfaluba, Rajkára. A szocializmus éveiben perspektíva nélküli településen egy pozsonyi lakótelepi panellakás áráért családi házat lehetett venni. A szlovák oldalon sokáig nem tudták kielégíteni a vidéki környezetre, kertre, udvarra vágyó fiatal családok lakásszükségletét. Ez részben a magasabb telek- és építőanyagárakkal magyarázható. Úgy tűnik, elsőként az 1947. október 15-én, a párizsi békekonferencián Csehszlovákiához csatolt Dunacsúny - jelenleg Pozsony V. városkerületének része - "ébredt fel": 12 hektáron családi házakból álló negyedet építenének fel, elsősorban a kisgyermekes, fiatal családokra fókuszálva.

Családi ház a raftingpálya mellett, negyedórára az elnöki palotától

A magyar és az osztrák határ közelében fekvő Dunacsúny eddig legfeljebb a rangos vízisportversenyeknek otthont adó raftingpályájáról, és a csúnyi félsziget ormán a Dunába benyúló modern művészetek múzeumáról, a Danubianáról volt ismert. A jövőben azonban oda kell figyelni a falusias jelleget megőrzött, mintegy ezer lakosú városrész ingatlanviszonyaira is. A Fiatal Dunacsúny nevet viselő projekt keretében új rekreációs övezetet, és elérhető árú családi házakat szeretnének felépíteni.

Dunacsúny a célcsoport számára azért lehet ideális, mert egyesíti a vidéki környezet és a nagyváros előnyeit. A főváros körüli falvakban az utóbbi években kiépült, zömmel szlovákok lakta, így az egyébként is asszimilálódó falvak nemzetiségi viszonyait tovább rontó lakóparkok, lakónegyedek nagy hátránya ugyanis, hogy a főváros nehezen közelíthető meg. Reggelente a Csallóközt átszelő 63-as főút, a régi szenci út, az Erdőhátről bevezető főút és a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő autópálya is be van dugulva, így hiába él valaki az agglomerációban, 10-20 kilométeres távolságot van, hogy 1-1,5 óra alatt sikerül csak megtennie. Dunacsúnyról azonban szó szerint percek alatt lehet bejutni a belvárosba. A városrész mellett az elkövetkező években a már meglevő raftinglehetőségekre is rákötő szórakoztató- és szabadidőközpontot szeretnének kialakítani, Danubia Park néven. Ez tovább fokozná a terület attraktivitását.

“Dunacsúny vidékies jellegét a beruházások után is meg szeretnénk őrizni. Jelenleg a fejlesztéshez megfelelő területek komplex előkészítése folyik” – nyilatkozta a készülő beruházásról a Hospodárske noviny című gazdasági napilapnak Gabriela Ferencáková polgármester. Szavai szerint a települést szeretnék összekötni a fővárost elkerülő autópályával, ezzel tovább csökkentenék a beutazás idejét.

Rajka még így is olcsóbb marad

A szlovák határ menti Rajkán egyelőre csak magyarul és németül hirdeti a helységnévtábla a település nevét, azonban könnyen lehet, hogy hamarosan ezek mellé egy szlovák tábla is kikerül. A falu ugyanis mindössze két kilométerre van a szlovák főváros peremétől, és a városközpont sincs messzebb tíz kilométernél. Ezért egyre több pozsonyi vásárol itt ingatlant. A rajkai ingatlanok értékesítésére szakosodott, a Rajka Real ingatlaniroda vezetője, Rusó Miklós szerint ez több okból is megéri.

„Nagyon közel van a főváros, nincsenek dugók, 15-20 perc alatt be lehet jutni a városközpontba. És nem utolsósorban az árak is nagyon jók, a mostani forint-euró árfolyam mellett még csökkentek is az ingatlanárak” – mondta Rusó Miklós, majd rövid faluvizitre invitált. Több kertes házon is kint volt az ingatlanügynökség logójával ellátott, kétnyelvű „Eladó – Na predaj” tábla, de vannak, akik nem fordultak ingatlanközvetítőhöz, az ő házaikon is kétnyelvű táblák hirdetik, hogy az ingatlan megvásárolható. A helyi vasútállomás tövében levő ingatlanirodától a közlekedési szabályokat betartva nem egész három perc alatt jutunk el a szlovák főváros szigorúan egynyelvű Bratislava helységnévtáblája tövébe. A helységnévtábla mögött a narancssárga mobilszolgáltató üdvözli az ország területére lépőt, de természetesen Rajkán is 100%-os a két nagyobb szlovák mobiltelefon-szolgáltató térereje, így bár a telepesek külföldön élnek, nem kell az EU törekvései ellenére sem olcsó roamingot igénybe venniük. S bár Rusó nem kívánt konkrét információkat mondani arról, mennyi ingatlant értékesítettek már, annyit azért elárult: százas nagyságrendben kell gondolkodnunk.

Az általunk megszólított helybeliek toleránsak, befogadóak, a betelepülőkkel senkinek nincs problémája. Az egyik helyi élelmiszerbolt vezetője, Bakonyi Miklós szlovákul is kiírta, hogy Potraviny. Elmondása szerint a nagybevásárlásokat az új lakosok még mindig a szlovák fővárosban intézik, a boltjában jobbára napi fogyasztási cikkeket vásárolnak. Kommunikációs problémáik nincsenek, az alapkifejezéseket ugyanis mindkét fél igyekszik elsajátítani.

A falu határában pedig már újabb házak épülnek, illetve kimért, közművesített telkek várnak vásárlókra. Egy négyzetméter építési telek ára Rajkán 24 ezer forint plusz áfa, míg a Duna másik oldalán levő szlovákiai falvakban ez a 60-70 ezer forintnak megfelelő euró. Bazsó Lajos polgármester azonban figyelmeztet: aki ide költözik, számítson rá: ez Magyarország. „Ma már, főleg itt a határ mentén nem probléma az, hogy szlovák nyelven beszélő tolmácsot találjanak, de azt tudnia kell mindenkinek, ha Magyarországra jön, és Magyarországon vesz meg egy ingatlant, és a további életét ott képzeli el, akkor neki is alkalmazkodnia kell, oly módon, hogy megtanulja a nyelvet” – mondta a község első embere.