Lezárják az M0 körgyűrűt év végén?
Címkék: ingatlanpiac | magazin összes címke »
Múlt hét csütörtökön a Fővárosi Bíróság visszavonta az M0 keleti szektorának környezetvédelmi engedélyét. December 31-ig működhet ideiglenesen. Aztán lehúzhatják a rolót. Ráadásul 80 milliárd forintnyi eurót kaptunk rá az EU-tól, ha baj lesz, elbukhatjuk a pénzt. A felperes egy SZIKE nevezetű civil szervezet, aki 2002 óta pereskedik. Hogy kinek az érdekében, az rejtély. A per lényege ráadásul formai hiba, és nem tartalmi.
A SZIKE 7 éve pereskedik
Múlt hét csütörtökön hosszas peres eljárást követően, amely a SZIKE és a Környezetvédelmi Hatóság között folyt, a Fővárosi Bíróság ismét hatályon kívül helyezte az M0 körgyűrű 3. sz. főút ás M3 autópálya közötti szakaszának környezetvédelmi engedélyét – mondta el mai sajtótájékoztatóján Reményik Kálmán a NIF Zrt. vezérigazgatója. Hogy valójában miért támadta a SZIKE a környezetvédelmi engedélyt, hogy miért pereskedik a civil szervezet 2002 óta, hogy helyi településvédők vagy kik alkotják az egyesületet, nem derült ki a sajtótájékoztatón. Ugyanígy az ítélet írásos változatát sem olvasták még a NIF-ben.
A SZIKE 2002 óta akadályozza az M0 körgyűrű építését. Szándékai a NIF Zrt. előtt nem világosak. Kicsit hasonló a helyzet, mint a több tízmilliárdba kerülő kőröshegyi völgyhíd esetében, amikor egy falu érdekei az egész ország érdekei elé helyeződtek. Bár Reményik úr diplomáciai képességeit bizonyítandó nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, azt megjegyezte, hogy manapság Magyarországon igen könnyű egyesületet alapítani, elég csupán tíz fő. Továbbá úgy vélte, hogy példát kellene vennünk más országoktól, ahol a nagy nemzeti beruházásokat külön kormányhivatal bonyolítja le, ahol az ország érdekeit nem csorbíthatja néhány száz ember. Viccesen mondta, hogy Horvátországban előbb épült meg az autópálya, mintsem hogy a tulajdonossal tárgyalni kezdett az állam a földek kisajátításáról. A NIF a kisajátítások ügyében már tett feljelentést korábban, de a Bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy egyesek irreális áron akarják eladni az államnak a korábban olcsón felvásárolt földeket.
80 milliárdot bukhatunk
Az M0 körgyűrű keleti szektorának 4. sz. főút és M3 autópálya közötti, 26,5 km hosszúságú szakasza a tavalyi év őszén átadásra került. A forgalom átrendeződése szinte azonnal éreztette hatását, a főváros zsúfolt útjai fellélegezhettek – állítja a NIF Zrt. A megítélt 284 millió eurós, (80 milliárd forint) Kohéziós Alapból származó EU-s támogatásból 43 milliárd forintot fordítottak a keleti szektor 4-es és az M3-as közötti szakaszára, valamint az M0-t az M3-assal Gödöllőnél összekötő M31-re. A vezérigazgató gyanúja szerint az egyesület csupán az utóbbi építkezést favorizálta. Mielőtt azonban az ördögöt a falra festenénk, a NIF vezetője hozzátette, hogy az uniós pénz bukásának kevesebb, mint egy százalék a realitása. Akkor meg nem értjük, hogy mire föl szerveztek sajtótájékoztatót. Egyébként 2010. december 31-ig kell befejezni az uniós támogatás elszámolását, hacsak az EU nem indít vizsgálatot.
A hiányzó környezetvédelmi engedély hiányában is működhet a keleti szektor, ugyanis az illetékes közlekedési hatóság ideiglenes engedéllyel forgalomba helyezte. Ezt minden évben meg kell újítani. Ha idén december 31-én ismét lejár az ideiglenes engedély, a hatóságnak figyelembe kell vennie a Fővárosi Bíróság ítéletét, miszerint visszavonta a környezetvédelmi engedélyt. Reményik Kálmán stílszerűen annak a reményének adott hangot, hogy addig meglesz az engedély.
Abszurdisztán felsőfokon
A NIF nem tudja, mi történik, ha nem lesz engedély. Szerintük presztízspereskedés zajlik, aminek nem tartalmi, hanem formai oka van. 2002-ben megkapta a keleti szektor az ominózus környezetvédelmi engedélyt, amit a SZIKE a bíróságon megtámadt. A beadványukat azonban elutasították. 2006-ban megkapta a kivitelező az építési engedélyt, ezután a SZIKE ismét fellépett. A Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 21-én hozott ítéletében hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt, valamint az építési engedélyt. Emiatt az M0 már megkezdett építését le kellett állítani az új engedélyek kiadásáig. Az akkori perben SZIKE és társai kereseti kérelmét a Fővárosi Bíróság túlnyomó részben megalapozatlannak ítélte, csupán egy pontban marasztalta el az eljáró környezetvédelmi hatóságot. A megrovás lényege, hogy a Bíróság szerint megváltozott a nyomvonal, de annak hatásait nem vizsgálták. De mi történt valójában?
Az M0 körgyűrű 3. sz. főút – M3 autópálya közötti szakaszán a hatástanulmányban 4 forgalmi csomópontot terveztek. A környezetvédelmi eljárás keretében az önkormányzatok és civil szervezetek kérése volt, hogy lakóterület közelsége miatt a Timur utcai csomópont ne épüljön meg. A Beruházó a kérésnek eleget téve egyeztette a csomópont elhagyásának igényét a környezetvédelmi hatósággal. Ezt követően a szakasz környezetvédelmi engedélyt kapott, amelynek indoklási részében a hatóság rögzítette, hogy egy csomópont megépítése elhagyásra kerül. Vizsgálatuk szerint a Timur utcai csomópont elmaradása a nyomvonalban változást nem jelent, és a környezeti hatásokat tekintve jelentős eltérést nem eredményez.
Csakazértis per
Ekkor jöttek ismét a SZIKE és társai. Felülvizsgálati kérelmükben az érintett civil szervezetek kifogásolták, hogy a megismételt eljárásban, illetve az új határozatban a környezeti hatások vizsgálata nem volt elég alapos. A Fővárosi Bíróság múlt héten megalapozottnak találta a vádakat, és a másodfokú ítélet visszavonta ismét a környezetvédelmi engedélyt. Az indoklás szerint az engedélyt kiadó hatóság dokumentumában az indoklás és a rendelkező rész ellentmondásban áll egymással. Azon kívül, hogy a magyar nyelv roppant gazdag és a történelmünkben vannak hagyományai az obstrukciónak (vagyis minden jogi eszközzel gátolni valamit), érthetetlen az egész ügy. „A NIF Zrt. egyetért a környezetvédelmi hatóság megállapításával: a csomópont elhagyása sem a forgalmi viszonyokban, sem pedig a környezeti hatásokban nem okoz jelentős, érzékelhető hatást. Nyomatékosan fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a per tárgya a környezetvédelmi engedély tartalma, szövegezése, részletessége. A perben nem merült fel a beruházó mulasztása.” – teszi hozzá a NIF Zrt. közleménye.











Az építési beruházások perlése egyr elterjedtebb, pénz van benne, zsarolni lehet az épít%u0151t. A SZIKE biztos nem kapta meg amit akart, a magyar bíróságokat meg a Tocsik és Posabankos ügyek tempója és döntésképtelensége jellemzi