Mutogatás és marakodás a Corvin Sétány Projekt miatt: ki kinek tartozik?

A Fővárosi Önkormányzat szerint a VIII. kerület „elsősorban magát okolhatja”, amiért nem kapták meg a Corvin Sétány Projekt rájuk eső – egy hat évvel ezelőtti megállapodásban vállalt – költségeit. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Józsefváros 2,2 milliárdot kért számon a fővároson.

Feltételek és summázások

„A Fővárosi és a Józsefvárosi Önkormányzat között kötött együttműködési megállapodás arról szólt, hogy a főváros a Városrehabilitációs Alapból támogatást biztosít a Corvin Sétány projekthez kapcsolódó városmegújító beruházásokhoz. A projekt finanszírozásával kapcsolatban a főváros két feltételt támasztott: évről-évre nyújtson be érvényes pályázatot a kerületi testület, valamint szintén évről-évre járuljon hozzá a Városrehabilitációs Alap fenntartásához” – magyarázza Kovács Mátyás, Budapest polgármester-helyettesének, Ikvai Szabó Imrének a szóvivője.

Kovács Mátyás szerint a fent említett feltételek egyikének sem tett eleget a Józsefvárosi Önkormányzat, így nem is értik, hogy milyen jogon kérnek tőlük pénzt. A polgármester-helyettes szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hat éve született egyezség egy írásbeli megállapodás, nem pedig egy szerződés, ergo annak megszegése eltérő következményekkel jár.

Körbetartozás

A szóban forgó megállapodás értelmében, (a hiányzó 2,2 milliárd forintból) a víz- és csatornahálózat kiépítését, az útburkolatok lerakását, valamint a bontási munkálatokat finanszíroznák. Ezt az összeget kérte számon a napokban a fővároson a projektbe eddig 8 milliárdot pakoló VIII. kerületi önkormányzat. A fővárosnál azonban azt állítják, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat két éve nem fizet a Városrehabilitációs Alapba, holott ez törvény által előírt kötelezettsége lenne (a lakástörvény alapján ugyanis a kerületi önkormányzatok privatizált lakásállománya utáni összeg 50 százalékát kötelesek befizetni ebbe az alapba). „A főváros tisztában van a projekt fontosságával, viszont egyetlen önkormányzat esetében sem tekinthet el a jogkövető magatartástól” – mutat rá a Fővárosi Önkormányzat következetességére Kovács Mátyás, aki ugyanakkor hozzátette: Józsefváros 1996 és 2007 között az egyik legnagyobb „haszonélvezője” volt az említett Városrehabilitációs Alapnak. (A szóvivő által átküldött táblázat tanulsága szerint a VIII. kerület 1 729 626 000 forint támogatást kapott ebben az időszakban, igaz, 1 282 285 000 forintot be is fizetett a Városrehabilitációs Alapba. Szemben például Ferencvárossal, ahonnan 1 140 891 000 forint érkezett a „nagy közös kalapba”, és 8 942 519 100 vándorolt vissza a kerületbe. Ezzel az összeggel Ferencváros kiugróan nagy előnnyel „vezet” a többi kerülettel szemben. A második legjobban pénzelt kerület az V., ide 2 485 482 362 forint érkezett az említett időszakban.)

Ki fizet kinek?

Bár Kovács Mátyás szerint a vita tárgyát képező 2,2 milliárd a CSP teljes költségvetéséhez képest elenyésző összeg, azért a fentiekből is látszik, hogy a kerület 11 év alatt nem kapott annyi pénzt, mint amennyiről most vitatkoznak. Arra a kérdésre, hogy van-e arra esély, hogy a főváros kifizesse a számon kért pénzt a kerületnek – azaz a projektnek – a szóvivő azt válaszolta, hogy „amennyiben Józsefváros eleget tesz a feltételeknek, akkor igen”. A VIII. kerületnek ennek értelmében fizetnie kell, ahhoz hogy pénzt kapjon, hiszen – Kovács Mátyás szerint – csak akkor jogosult pályázni, ha befizet a Városrehabilitációs Alapba. Ez viszont azért tűnik nehézkesnek, mert a kerület pont arra hivatkozva szólította fel a Fővárosi Önkormányzatot az adósságrendezésre, mert már így is „erőn felül teljesítette vállalásait”, és bár elkötelezettek a munkálatok befejezésében, csak nagy nehézségek árán tudják kisajtolni a kerületből a munkálatok
befejezéséhez szükséges pénzt.