Demonstráltak a Megyeri híd kárvallottjai

A Megyeri híd alvállalkozóit még most sem fizették ki teljesen, ezért péntek délelőtt demonstrációt tartottak a Megyeri híd pesti hídfőjénél. Horváth László, az Artjob Kft. termelési igazgatója, a demonstráció szervezője a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta: ragaszkodnak hozzá, hogy azonnal fizessék ki a Megyeri hídon végzett munkákról benyújtott számláit.

Az Artjob Kft. munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, és a Ganz Acél Zrt. részére biztosított szakembereket a híd építéséhez. A Ganz Acél 12,5 millió forinttal tartozik nekik, de van olyan vállalkozás is, melynek százmilliót meghaladó a követelése. Több mint negyven cég ötszáz munkása dolgozott a hídon: a tényleges munka legnagyobb részét a beruházók külsősökkel, kis- és közepes vállalkozások dolgozóival végeztették.

Horváth László elmondta: az általa képviselt cégek együttes követelése a Ganz Acél Zrt.-vel szemben meghaladja a kétmilliárd forintot, és emiatt a Megyeri hídon munkákat végzett kis- és középvállalkozások jelentős része fizetésképtelenné vált, tönkrement. Van olyan vállalkozó, aki teljesen eladósodott, eladta a házát, a gépkocsiját, hogy kifizethesse a munkásait, s jelenleg egy konténerben lakik.

A szervező szerint türelmesen vártak a pénzükre, de amint átadták a hidat forgalomnak, megszűnt a fizetés. Szóban ugyanakkor felajánlották nekik, hogy polgári peres úton érvényesítsék az igényeiket, ez az eljárás azonban éveket vehet igénybe. Egyeztettek a NIF vezérigazgatójával, Reményik Kálmánnal is, aki bizonyította, hogy a NIF Zrt. a kivitelezők felé nem tartozik a Megyeri-híd kapcsán. A NIF Zrt. Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása alapján a 2008. év során 25,5 milliárd Ft bruttó összeget utalt át a kivitelező Hídépítő Zrt.-nek; ebből az összegből 2008. október 30-ig 7,1 milliárd Ft került átutalásra a Ganz Acél Zrt.-nek. Ennek ellenére a Ganz nem fizet, telephelyén kikapcsolták az áramot, a vizet és a gázt, a bankszámláit pedig felszámolta, és már telefonon sem lehet elérni.

Horváth László szerint sajnálatos, hogy a magyar állam nem ellenőrizte, hogy a kivitelező (Hídépítő Zrt.), a fővállalkozó (Ganz Acél Zrt.) és a munkát végző alvállalkozók között a pénzügyi elszámolás megtörtént-e. Vagyis az állam még az ilyen kiemelt nagyberuházásoknál is lemond számonkérési jogáról, az általa folyósított összegek tekintetében, ami abszurdum.

Hozzátette: létrehozzák a “Megyeri híd károsultjai” nevű társadalmi egyesületet, és az Európai Bizottsághoz fordulnak, de nem követik a VÉSZ példáját, és nem kezdik “visszabontani” a hidat.