Ne adja el, inkább sorsolja ki a házát?

Sorsolás útján több pénzt kaphatunk ingatlanunkért, mintha "csak" eladnánk. Külföldön már tiltják, nálunk hivatalosan még nem tud róla a Szerencsejáték Zrt.

Nagy-Britanniában betiltják

A BBC egy műsorának köszönhetően nemcsak Nagy-Britannia, hanem az egész világ megismerhette a Wilshaw nevet. De miért került egy átlagos angol család a csatorna képernyőjére? Mert el akarták adni a házukat. Persze nem akármilyen módszerrel: mivel fél éven át egy potenciális vevő sem jelentkezett, a család úgy döntött, sorsjegyeket árul, majd kihúzzák a nyertest, aki ilyenformán 25 fontért jut az 1 millió fontot érő, halastóval és erdővel rendelkező házhoz. És hogy ez miért jó Brian és Wendy Wilshaw-nak? A sorsolást akkor tervezték megtartani, ha 46 000 sorsjegyet értékesítettek. Mire azonban októberben összegyűlt a megfelelő számú sorsjegy – s így a több mint 1 millió font – az Egyesült Királyság Szerencsejáték Bizottsága megálljt parancsolt az ügynek. Véleményük szerint ugyanis a ház kisorsolása sértheti a 2005-ös szerencsejáték-törvényt, mely kimondja, hogy tilos lottót szervezni személyes profitszerzés céljából. Ennek értelmében csak nonprofit szervezetek, illetve az államtól külön engedélyt kapó forprofit szervezetek élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Túl egyszerű volt a beugró kérdés

Wilshaw-ék azonban előrelátóak voltak, s már a kezdetek kezdetén konzultáltak egy ügyvéddel. Honlapjukon csak egy beugró teszt kitöltése után lehetett jegyet vásárolni, így az ügylet nem sorsolásnak, hanem versenynek minősült. A Szerencsejáték Bizottság azonban Wilshaw-ék tesztjét is kifogásolta, mondván, hogy a válaszokat percek alatt bárki megtalálhatta a neten. Mivel nem a tudásuk alapján szűrték meg a játékosokat, a nyereményt pusztán a szerencse alapján osztanák ki – ez pedig tiltott szerencsejátéknak minősül. Wilshaw-ék nem az elsők lennének Nagy-Britanniában, akik így adnának túl otthonukon, szerencsétlenségükre azonban a törvény az ő esetükre figyelt fel, így kevés esélyük maradt arra, hogy kisorsolják a nyertest. Várhatóan mind a 46 000 játékosnak vissza kell utalni a 25 fontot – illetve azt, ami marad belőle a „kezelési költségek” levonása után – hogy aztán a játékosok ugyanezt az összeget – a National Lottery legnagyobb megnyugvására – ismét a heti lottószelvényre költhessék…

A sorsolás még nem eladás

A stagnáló lakáspiacon egyre többen próbálnak sorsolással megszabadulni a házuktól. Ez a módszer azonban sok veszélyt rejt magában mind a sorsolóra, mind a nyertesre nézve. A háztulajdonos rémálma, ha nem sikerül megfelelő mennyiségű jegyet eladnia, hiszen ilyen esetben a piaci ár töredékéért lenne kénytelen megválni otthonától. Egy angol család úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy a felgyűlt összeget egyszerűen odaadták a nyertesnek – a házat pedig azóta is hirdetik a helyi ingatlanújságban. Annak, aki ingatlanát kisorsolja, azzal is számolnia kell, hogy a jogi költségek sokkal nagyobbak lesznek, mint egy hagyományos házeladásnál. A sorsolás ugyanis nem számít eladásnak: a befolyt összegből nemcsak a szerencsejáték-adót kell fizetni, hanem a ház átíratásának költségeit is. Ezért van az, hogy a legtöbb házsorsoláson a sorsjegyekből befolyt összeg magasabb, mint a ház piaci értéke. A különbözet azonban jövedelemnek számít, így ebből is adózni kell.

Könnyen lehet csak csalás és ámítás

A játékos nemcsak azért könyöröghet a szerencsének, hogy ő legyen a szerencsés nyertes, hanem azért is, hogy a tulajdonos jó szándékú legyen. Amerikában történt, hogy a sorshúzáson felsorakozó játékosokat nem a ház tulajdonosa, hanem egy bank képviselője fogadta, aki elárulta: jelzálogtartozás miatt lefoglalták az ingatlant. A játékosoknak tehát érdemes elgondolkodni, vajon miért nem tudták hagyományos módon értékesíteni az adott házat? Jelzáloggal terhelt? Vagy nincs is olyan jó állapotban, mint ahogy az a fotókon látszik? Esetleg nem is az a tulajdonosa, aki a sorsolást rendezi?

Az öreg kontinensen rugalmasabbak

Amerika legtöbb államában törvénytelennek nyilvánították a gyorsan divatossá vált angol házsorsolási módszert, az öreg kontinens országaiban – Németország kivételével – azonban egyelőre rugalmasabban állnak a kérdéshez. Spanyolországban egy állástalan ingatlanügynök sorsolja ki házát, aki a módszert még az egyik közkedvelt rádióműsorban is népszerűsíthette. A honlapján árult 5 eurós sorsjegyek valamelyikével 300 000 euró értékű ingatlant nyerhet a szerencsés játékos. Egy osztrák család némileg drágábban, 99 euróért adott el 9999 darab sorsjegyet, a nyeremény pedig a Wörthi-tó partján álló hatalmas ház. Mivel egyszeri lottójátékról van szó, az osztrák pénzügyminisztérium nem követelte a koncessziós jog megszerzését a családtól, mondván, hogy az iskolai tombolák esetében sincs erre szükség.

Már gyorstalpaló dvd is kapható

A pénzügyminisztériumnál kicsit lassabban, és kevésbé kedvezően reagált a napokban az osztrák fogyasztóvédelmi miniszter, aki kifogásolta, hogy a család nem tette közzé a telekkönyv-kivonatot, és nem becsültette fel szakértővel az ingatlan értékét. Annak ellenére, hogy ilyenformán a január 20-i sorsolást – mely a legelső lenne Ausztriában – egyelőre bizonytalanság övezi, országszerte terjed a házsorsolási láz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy vállalkozó kedvű osztrák pár 50 euróért árulja azt a dvd-t, melyben a házsorsolás műhelytitkaiba avatják be az érdeklődő ingatlantulajdonosokat. Az osztrákok egyébként kétségkívül előnyösebb jogi helyzetet élveznek, mint az angolok, hiszen nekik nem kell azon a gyakorlatilag megválaszolhatatlan felvetésen rágódni, amin Wilshaw-éknak: vajon mi lenne az a beugró kérdés, melyre az interneten nem találhatjuk meg a választ, de a lakosság 80 százaléka néhány percnyi gondolkodás után megfelelne rá?

Magyar minta

Siklóson egy építési vállalkozó extra módon értékesíti a lakásokat. 25 ezerért téglát lehet vásárolni, amivel vadonatúj családi házat nyerhet. A kétszintes lakások egyenként 120 négyzetméteresek, nappaliból, két fürdőből plusz két és fél szobából állnak, valamint egy 90 négyzetméteres teremgarázs is tartozik az épülethez. A lakások kapcsán fejenként kétezer téglát adnak el, darabja 25 000 forintba kerül. Majd borítékba helyezik a vásárlók nevét, és közjegyző előtt előre kihirdetett időpontban megejtik a sorsolást. A szerencsés nyertesek huszonötezer forintért hozzájuthatnak egy új lakáshoz. Az akciót dr. Mehring István (06-30-979-2668) bonyolítja le, őnála lehet téglát is venni. A vállalkozó sikeres akció esetén a jövőben is így óhajtja értékesíteni az újonnan épített otthonokat.