A költözés 10 aranyszabálya

Ahhoz, hogy a költözés ne váljon rémálommá, elegendő betartani néhány alapszabályt. Összeállításunkból kiderül, melyek is ezek.

1. Számoljunk!

Mielőtt tárcsázzuk a fuvarozó cég telefonszámát, jegyezzük föl egy papírra a költözés alapadatait, hogy a kérdésekre egyből tudjunk felelni: hány négyzetméteres a lakás, milyen szélesek az ajtók, vannak-e kényes, esetleg szétszerelendő bútorok, és ha igen, hány darabra kell számítani. Hányadik emeleten lakunk, van-e teherlift, ha pedig nincs, maximum mekkora tárgy fér be a személyszállító liftbe. Fontos információ lehet az is, hogy az ablak használható-e a költözködéskor. Ezen információk alapján a cégek általában helyszíni szemle nélkül is meg tudják saccolni, hány autóra lesz szükségük, és nagyjából mennyi időt vesz igénybe a hurcolkodás.

2. Céges kérdés

Ha tehetjük, ajánlás alapján válasszunk megbízható költöztetőt, olyat, amelyik már bizonyított. Megesik persze, hogy jó szívvel senki nem ajánl fuvarozót, így magunknak kell kiválasztani a céget: mindenképpen hívjunk föl több fuvarozót, kérjünk árajánlatot, és jegyezzük le az óradíjat is. A kirívóan alacsony ár legyen gyanús, hiszen valószínűleg oka van annak, ha egy cég az átlagosnál jóval olcsóbban dolgozik. Ugyanígy legyen gyanús az is, ha kevés kérdést intéznek hozzánk: nem kérdezik meg például, van-e a szállítandó bútorok között kényes, különösen sérülékeny, esetleg szétszerelendő darab.

3. Biztos a biztos?

A költöztető cégnél ne csak arra kérdezzünk rá, hogy van-e biztosításuk, hanem arra is, hogy az milyen jellegű. Vannak ugyanis olyan árukár-biztosítások, amelyek csak a szállítmányozásra, azaz a kocsira történő fel- és lepakolásra, valamint a fuvarra vonatkoznak, a szerelésre, és a lakásból ki- és bejuttatásra nem. Ez azért gond, mert a legtöbb kár éppen a szerelés során, valamint a lépcsőházi hurcolászáskor keletkezik.

4. Inkább többször!

A nagyméretű, törékenyebb bútorokra külön, még a helyszínen is hívjuk fel a szállítók figyelmét, a számítógépeket, műszaki cikkeket pedig akkor is szállítsuk saját autónkban, ha még látszólag biztonságosan el lehetne helyezni a tehergépjárműben. Ha nincs autónk, inkább kérjünk egy fuvart a barátoktól, vagy hívjunk egy taxit. Ez azért praktikus, mert a költöztető cégnek jobb esetben ugyan van biztosítása, de a műszaki cikkek olyan károsodást is szenvedhetnek, ami nem jár külsérelmi nyommal, így eredetük nehezen bizonyítható.

5. Csomagolás helyett

Egyes háztartási eszközöket egyszerűbb nem dobozokba rakodni, hanem költözéskor is hasznosítani: ilyenek a pokrócok, paplanok és párnák, szivacsok, valamint a puhább szőnyegek. Ezek segítségével akár a csomagtéren, akár a hátsó ülésen, fóliázva pedig a raktérben és az utánfutón is óvhatjuk a kényesebb tárgyakat, csillárokat, tükröket és szanitereket, vagy éppen a bútorok sarkait. A profik is alkalmazzák ezt a módszert: az értékes csillárokat például föllógatják a plató tetejére, oldalról kikötözik, majd szivacsokkal körbepakolják.

6. Eszközökből nincs hiány

Ha nagyon féltjük tárgyainkat, inkább olyan kötöztető céget vállaljunk, amely csomagolási asszisztencia szolgáltatást is nyújt. Így ugyan nagyjából megduplázzuk a költségeket, de a speciális tartók és papírpaplanok, valamint szellőző légfóliák a legkényesebb tárgyakat is megvédik. Túl szűk lépcsőház esetére létezik ablaknyílásra csatlakoztatható mobil bútorlift is, de borsos ára miatt ezt inkább csak irodák költöztetéséhez használják. Ugyanígy létezik már informatikai költöztetés: ilyenkor a költöztető cég informatikusai szerelik szét a munkaállomásokat, dobozolják azokat, majd az új helyen fölállítják az eredeti rendszert.

7. Számozzunk!

Költözéskor kötelező megszámozni a dobozokat, és ha van rá időnk, érdemes leltárba is venni azok tartalmát, hogy ne csak azt ellenőrizhessük, hogy darabra minden doboz megvan-e, hanem kipakoláskor azt is észrevehessük, ha a dobozok tartalma hiányos. Ha ezt számítógéppel végezzük, külön jól járunk, hiszen megesik, hogy nem pakolunk ki azonnal, és a dobozok egy része bontatlanul köt ki a pincében, a padláson, a garázsban, vagy a gardrób legmélyén. Ha viszont van elektronikus leltárunk, a “ctrl F” megnyomása után már be is pötyöghetjük, mit keresünk, és azon nyomban megtudjuk, hogy a kérdéses darab melyik dobozban lapul – így nem kell mindent kibontani és feltúrni.

8. Jelöljünk!

Gyorsíthatjuk a hurcolkodást és megkönnyíthetjük a kipakolást, ha nemcsak beszámozzuk a dobozokat, de azt is jelöljük rajtuk, hogy azt melyik helyiségbe kérjük bepakolni. Ehhez nyomtassunk ki egy alaprajzot, és azon jelöljük be a dobozok, bútorok helyét. Ebből a papírosból valamennyi költöztetőnek adjunk egy példányt. Így a fuvarozók távozásával jóval kevesebbet kell majd pluszban cipekednünk.

9. Asztalos a gáton

Többe kerül, de jobban járunk, ha a bútorok szétszereléséhez asztalos segítségét vesszük igénybe. Meglehet ugyan, hogy a bútorokat pár évvel korábban magunk szereltük össze, szétszedni viszont nem fogjuk tudni olyan egyszerűen. Mivel a bútorok szétszereléséhez nincs külön útmutató, könnyen kárt tehetünk például egy méregdrága konyhabútorban, ha rossz sorrendben szedjük ki a csavarokat, vagy megszakítjuk a menetet.

10. Parkolni arany

És végül, de nem utolsó sorban: ne feledjük, hogy a költözés időpontját nem csak az szabja meg, hogy mikor érünk rá, hanem az is, hogy tudunk-e parkolni a kiindulási helyen és a célállomáson. Lehetőleg olyan időpontot válasszunk, amikor már nem fizetős a parkolás, de még biztonsággal van szabad hely. Érdemes lehet már a költözés napját megelőzően néhány személyautóval – nem túl etikusan – elfoglalni a szükséges területet, így nem kell sem messze megállni a lakásoktól, sem parkolóhelyre vadászni.