KDB Bank: a válság ellen átfogó adóreform és ingatlanadó kell + videó

A bankvezérek nem szívesen nyilatkoznak a gazdasági világválságról, talán abból a megfontolásból, hogy az egyszerű halandó még véletlenül se kapcsolja össze az intézményük nevét ezzel a rosszul csengő jelenséggel. A KDB Bank alelnöke, Dr. Kovács Levente azonban kivétel és egy exkluzív interjúban fejtette ki nézeteit az ingatlanmagazin.com-nak. Tette mindezt egy olyan cég élén, mely a 2007-es üzleti évben Magyarország legdinamikusabban fejlődő bankja volt, 74%-os növekedésével messze lepipálta a hazai bankszektor tavalyi 17,3%-os növekedését, és vált a kis bankok közt a legnagyobbá!

- Ellentétben a többi bankigazgatóval Ön miért vállalta az interjút? Fontos Önnek a nyilvánosság, a reklám, vagy esetleg más motiválja?

- Egyszer egy politikus barátom azt mondta, Levente, nálunk jobban már csak titeket utálnak… Ez a tendencia mára szerintem már megfordult, de tény, hogy még mindig sok az eloszlatni való köd a banki szektorról. Gondolok itt a bankárok gazdasági hatalmára, vagy a köztudatban meggyökerezett óriási fizetésekre, melyek nem minden esetben állják meg a helyüket. Emellet, két felsőoktatási intézményben is tanítok, miért ne oszthatnám meg az információimat az újságírókon keresztül a közvéleménnyel is, ha egyszer ugyanezt teszem a katedráról.

- Térjünk a lényegre, levezetné nekem, hogy miért rengeti meg Magyarországot ez az alapvetően amerikai válság?

- A válság alapvetően az amerikai jelzálogbankok válságából indult ki. Az ezredfordulón nagyon sok amerikai család – 9 millió ember, zömében afroamerikaiak, vagy spanyol ajkúak – először jutottak első lakáshoz, nagyon kedvező 1%-os jelzáloghitellel. 2006-ra azonban jelentősen, 5-6%-ra emelkedtek a kamatok, amit ezek a családok már nem bírtak fizetni, egyszerűen bedobták a kulcsot. Összeomlott az ingatlanpiac, ezen bankok portfóliói meredeken zuhantak. Ez súlyos bizalmi válságot idézett elő az amerikai banki szektorban, és mivel az amerikai gazdaság meghatározó a világban, ez idővel szétterjedt. Ez van nálunk is, hisz a hazai gazdaság befolyásos tényezői multinacionális cégek.

- Ez érinti az Önök cégét is?

- Mindenkit érint valamilyen szinten.

- Annak ellenére, hogy a koreai gazdaság óriási fejlődést ért el az elmúlt időszakban?

- A koreai fejlődési modell, aminek a mi anyabankunk a motorja, egy másik történet, és még a hatvanas évekbe nyúlik vissza. Akkor a koreai állami bank elkezdte fejlesztési hitelekkel támogatni a koreai kis- és középvállalkozásokat, melyek a mentalitásukból fakadóan nem tették zsebre a felvett hiteleket, hanem valóban a cégek felvirágoztatására fordítottak azt. A második fejlődési szakaszban pedig ezen megerősödött koreai vállalatok külföldi terjeszkedését támogatta a KDB, Seoul. Ezt tapasztalhatjuk nálunk is pl. a Samsung, vagy a Hangkook esetében.

- Ezt a modellt miért nem alkalmazzák nálunk?

- Azt gondolom, hogy csak nagyon kevés magyar cég esetében lehetne ezt alkalmazni, de a tőzsdén bejegyzett hazai cégek közt találunk ilyeneket. Gondolok itt az OTP, vagy a MOL regionális törekvéseire, de itt komoly állami tőkeinjekciókra lenne szükség (ami nincs) a fejlődéshez, vagy kockázatos fúziókra kellene lépniük a növekedéshez.