Felére estek az árak a montenegrói tengerparton

A két évvel ezelőtti boom után gyorsan kipukkadt a montenegrói ingatlanlufi. Szakértők szerint ezen nincs mit csodálkozni, hiszen abszolút irreálisak voltak az árak, főleg Budva térségében, ahol a közelmúltban még 3500-7000 eurót kértek a lakások négyzetméteréért, sőt, Szveti Sztefan, a milliárdosok paradicsoma és Milocser térségében a gazdag oroszok a 10 000 eurót is megadták a panorámás tengerparti luxusvillák illetve apartmanok négyzetméteréért.

Az oroszok már nincsenek a spájzban

A legfrissebb hírek szerint különösen Kotor térségét érinti az amerikai jelzálogpiacról elindult pénzügyi világválság. Eltűntek a gazdag orosz vásárlók, akik tavaly 230 millió euró értékben vettek ingatlant a kotori riviérán. Idén eddig mindössze 48 millió eurót hagytak itt. Egy magát megnevezni nem akaró montenegrói ingatlanközvetítő szerint, nem csupán a világgazdasági klíma miatt esett vissza a forgalom, hanem azért is, mert az oroszok, akik egész falvakat felvásároltak az Adrián és a volt jugoszláv tagköztársaság magas hegyeiben, átvették az ellenőrzést az ingatlanpiacon. S most egymás között adják-veszik az ingatlanokat.

Lefelezték

Montenegró fővárosában, Podgoricán a tavalyi felére visszaestek az ingatlanárak, a lakás négyzetmétere most 2000 euró, tehát körülbelül annyi, mint Belgrádban illetve Zágrábban. Ilyen viszonyításban ez még mindig sok, hiszen a szerb illetve a horvát fővároshoz képest Podgorica (a volt Titograd) mégis csak egy kis porfészek. Egy előnye van a másik kettővel szemben, hogy közelebb fekszik a tengerhez.

A pénzügyi világválság megállította az ingatlanárak szédítő emelkedését Belgrádban is, de drámai fordulatról a szerb fővárosban szó sincs, elemzők az árak jelenlegi stagnálása után legfeljebb 5-10 százalékos csökkenéssel számolnak jövőre. Azonban csupán a kevésbé népszerű kategóriáknál, mert például vannak olyan speciális lokációk, mint Novi Beograd (Újbelgrád), ahol az új építésű lakások árának további emelkedése a reális, ugyanis nagy a lakásínség a szerb fővárosban. „Amíg öt vevő harcol egy lakásért, nem lesz olcsóbb az ingatlan” – nyilatkozta Tomiszlav Szekulovity, a szerbiai ingatlanközvetítők egyesületének elnöke.

Sajátos Szerbia

„A szerbiai ingatlanpiac sajátos: szűk és rosszul szabályozott, tehát áttekinthetetlen. Gyenge a kínálat, emiatt nem várható az ingatlanok értékének csökkenése” – erősítette meg Szasa Gyogovity, a Piackutató Intézet munkatársa. Hozzáfűzte, a krízis következményeit azonban Szerbia sem úszhatja meg. Vélhetően mind a keresleti, mind a kínálati oldal csökkenni fog, ha drágább lesz a bankhitel. Szerbiában ugyanis a lakások felét kölcsönből veszik. Számítások szerint mintegy százezer új lakásra lenne szükség Belgrádban az elkövetkező öt évben, azonban ennyi vélhetően nem fog felépülni, amennyiben nehezebben jutnak kölcsönhöz a beruházók. Belgrádban egyébként jószerével maguk a vásárlók finanszírozzák meg az építkezést, azzal, hogy már a tervezőasztalon elkel a lakás, tehát előbb eladják, mint megépülne.

A Szerbiában napokban indult city365 internetes hírportál szerint jelenleg 1800 euró körül alakul a lakások négyzetméterének ára Belgrádban, (stagnál), Újvidéken 1400 euró a négyzetméter átlagára (kissé emelkedett), Szabadkán 500 euró (mínusz 4 százalékos csökkenést regisztráltak), Nagybecskereken 1000 euró körülire esett vissza a négyzetméterár (mínusz 11,6 százalék).